alx_54

Mesterségeket és emberséget mutattak az érdi gyerekeknek

alx_54

Mesterségeket és emberséget mutattak az érdi gyerekeknek

Pályaorientációs és érzékenyítő napot tartott pénteken a Kőrösi iskola.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

„Más”-nap néven rendezett különleges projektnapot november 15-én a Kőrösi iskola. Az alsósokat érzékenyítő foglalkozások és bemutatók, a felsősöket pályaorientációs előadások, beszélgetések várták reggel nyolctól.

Ezen a napon nem a tanárok álltak a katedrán, hanem egy-egy szakma, hivatás, szervezet képviselői. A legkisebbek a játékos „mi leszek, ha nagy leszek” beszélgetésektől a kecskesajtkészítésen át a lánglovagokkal és a rendőrökkel való találkozásig több szakmával megismerkedhettek, emellett olyan érzékenyítő programokon vettek részt, amelynek segítségével egy-egy félórára részesei lehettek a látás-, illetve mozgássérültek világának.

Az Új Látásmód Egyesület jóvoltából megismerkedhettek Pezsgővel, a vakvezető kutyával, az egyesület önkéntese pedig egy egyszerű szemletakarós játékkal mutatta meg a gyerekeknek, mi a különbség a vakok, az aliglátók és a gyengénlátók között.

A Kőrösi tornacsarnokában a Pető Intézet munkatársai és mozgássérült diákjai tartottak bemutatót.

Liptákné Papp Judit, a Konduktív Gyakorló Általános Iskola igazgatója elmondta: a tipikus fejlődésű gyerekek az ilyen alkalmakon tanulják meg, hogyan segítsenek mozgássérült társaiknak, megtapasztalják, hogy ők nem csodabogarak, hanem ugyanolyan gyerekek, mint ők, ugyanúgy élnek, gondolkodnak, tanulnak, és a vágyaik is ugyanolyanok.

Ezáltal a mozgássérült gyerekek társadalmi beilleszkedése a későbbiekben sokkal könnyebb lesz.

A kőrösis diákok láthattak vívásbemutatót, kipróbálhatták, milyen kerekesszékkel közlekedni, felpróbálhattak különféle járássegítő eszközöket, és ízelítőt kaptak abból is, milyen úgy írni, hogy nem a kezünk fogja a ceruzát.

De miért is van szüksége erre egy átlagos fejlődésű gyermeknek?

A Kőrösi igazgatója, Hermann Erzsébet szerint alsó tagozatban az érzékenyítés a legfontosabb: hogy szocializáljunk, emberségessé tegyünk állat és ember, belátóbbá a tőlünk különbözőek iránt.

Felső tagozattól már lehet a „mi leszek, ha nagy leszek” kérdésre fókuszálni, persze csak annyira, amennyire ezt a gyerekek életkora indokolja. Az ötödikesek például a fóti filmgyárba látogattak el pénteken, a hatodikosoknak a különféle szakmákról tartottak bemutatókat, beszélgetéseket és vetélkedőt, a hetedikeseknek és nyolcadikosoknak az érdi és környékbeli iskolák mutatkoztak be különféle előadások segítségével.

Az igazgatónő úgy látja, hogy ezek a pályaorientációs napok nagyon sokat segítenek a gyerekeknek abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő iskolát, szakmát.

A nyolcadikosok szeptemberben általában még nem tudják, hova felvételizzenek, a munka világa idegen és távoli számukra. A pályaorientációs napon kézzelfogható közelségbe kerülnek a középiskolák, megismerkedhetnek a tanárokkal, és meghallgathatják az öregdiákok tapasztalatait is. Így a nyolcadikosok egyre több információt tudnak szerezni a választáshoz.

„Évek óta száz százalékos a beiskolázásunk, a gyerekeink 98 százaléka érettségit adó intézményben tanul tovább. A visszajelzések alapján meg is állják a helyüket ezekben az intézményekben” – tette hozzá Erzsébet.

A pályaorientációs nap tartogatott még egy meglepetést a Kőrösi diákjainak: Seszták Szabolcs szinkronszínész beszélgetett a gyerekekekkel, nem csak a szinkronszínészetről, hanem a drámapedagógiáról is, ami kiemelt figyelmet kap az iskolában.

Ez utóbbi azoknak is fontos tantárgy, foglalkozás lehet, akik nem a színészi hivatásra készülnek. Sokan félnek a nyilvános kiállástól, szerepléstől, a drámapedagógiai óráknak köszönhetően viszont gyakorlatot szerezhetnek többféle szituációban, és ezt számos helyzetben kamatoztathatják.

Akiket pedig érdekel a szinkronszínész mesterség, azoknak egy jó hír: míg színpadon vagy filmen a színész alkata jobban behatárolja, milyen szerepeket játszhat el, szinkronban ez kevésbé számít: lehet hős, gengszter, rajzfilmen maci, hörcsög vagy nyuszi – a lehetőségek tárháza igen széles.

Kérdés, hogy ma, a streaming-szolgáltatók és a feliratos filmek korában mennyire szorult vissza a szinkron. Seszták Szabolcs szerint inkább arról van szó, hogy a nézőnek nagyobb a választási lehetősége.

„Kibővült a paletta. Régebben volt 2-3 csatorna, meg a VHS-kazetták. Mára kinyílt a világ, jóval több csatorna és filmes platform van, és a nézők eldönthetik, hogy szinkronnal vagy felirattal szeretnék-e nézni a filmeket. És láthatóan van igény a szinkronra.  Magyarországon kívül vannak más, tradicionálisan szinkronizáló országok is, mint Olaszország, Spanyolország, Németország, Csehország. És vannak olyan országok, mint például a skandináv államok, ahol alig ismert ez a fogalom” – tette hozzá Seszták Szabolcs.

Hogy a jó magyar szinkron egyenértékű lehet-e az eredetivel, azt nem mi vagyunk hivatottak eldönteni. De az biztos, hogy a Seszták Szabolccsal való találkozás több gyerekben ébresztett kedvet ehhez a pályához.

Fotó: Balogh Alex

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email