Kérdőívet tett közzé egy Facebook-csoportban a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja július 26-án, melyre holnap estig lehet válaszolni. A kutatás a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium Projekt (RRF-2.3.1-21-2022-00008) keretében valósul meg. Nagy hírverést nem csaptak a kutatók, a megyei sajtóban a kitöltési határidő előtt három nappal jelent meg először, hogy aki szeretne, nyilvánítson véleményt. Hogy miről, azt mindössze három ködös szó sejtette: „értékek, problémák, jövőkép”. Ki-ki gondoljon belőle, amit akar! Ilyenformán máris kétségek és gyanúk ágaskodtak bennünk.
Aki már rákattintott a kérdőívre, az megtudhatta belőle, hogy a kutatócsoport „a Velencei-tó vízgazdálkodási helyzetét vizsgálja, és az érintettek bevonásával igyekszik hozzájárulni a terület fenntartható vízgazdálkodási megoldásainak kidolgozásához. Jelen kérdőív kitöltésével segítheti munkánkat, hogy teljesebb képet kapjunk a Velencei-tavat használók tapasztalatairól, igényeiről, problémáiról. Ezáltal a megoldási javaslatok a tó környékén élők és a tóhoz látogatók valós és releváns kérdéseire adhatnak majd választ.”
Nagy baj lenne, ha a július végi uborkaszezonban ezt társadalmasításnak szánta volna bárki is, mert a kérdések egy része meglehetősen manipulatív. Például, hogy inkább a természetes tavat látnánk-e szívesebben, vagy a vízisport-lehetőségeket, maradjon-e víz a tározóban és a halivadék-nevelő tóban, vagy annyi vizet a nagy tóba, amennyi csak fér. Ilyesmiről nyilván nem laikusok dolga dönteni, hanem a megfelelő arányokat kell megtalálni, amennyiben a cél valóban a fenntartható vízgazdálkodás. Ennek megvalósítása érdekében egyébként tett már lépéseket a vízügy, a projekt szakmai értékelése még várat magára.
Most aki még teheti, nyilvánítson laikus véleményt, és majd az eredményekről és a továbbiakról megkérdezzük a kutatócsoportot, ugyan miben segítette őket ez a kérdőív. Valamint, hogy vajon a válaszok közt egyenlő súllyal esnek a latba azokéi, akik évente párszor érkeznek a Velencei-tóhoz strandolni, lángosozni, supozni, kutyát fürdetni, horgászni, meg azokéi, akik életvitelszerűen itt laknak.
A FB-csoportban, ahol a kérdőívet megosztották, több indulatos megjegyzés is született arra a kérdésre, hogy „ki mennyit fizetne a tó megfelelőbb vízszintjéért, illetve a jobb vízminőségért?” Ebből állítólag a különböző vízhasználók általi „vízértéket” próbálják megbecsülni a kérdőív összeállítói. Vagyis, hogy „hol milyen formában és milyen mértékben jelent többlet értéket a víz. Ezen összegek ezért semmiképp sem kötelező díjként, vagy adóként kerülnének bevezetésre a jövőben. Ezen vízértékek csupán jövőbeni beruházások értékeléséhez, illetve a különféle vízelosztásokkal elérhető hasznok maximalizálásának számításakor használandók.” Hűha, no erre varrjunk gombot!
Egy kommentelő azt írja: „a kérdőív célja, hogy minél több emberrel mondassák ki, hogy hajlandó fizetni a magasabb vízszintért és a jobb minőségű vízért. Javaslom, hogy mindenki töltse ki! Felháborító, hogy miután tönkretették a tavat, a partot, elterelték a természetes vízutánpótlást, és ezzel megkárosították az embereket, még tőlünk akarnak pénzt az okozott kár felszámolására! Ne engedjük!”
A gyanúban osztozunk, hozzátéve, hogy magunk se tudjuk, mi a jobb: megalapozatlan válaszokat beküldeni a szándékosan fakocka egyszerűségű kérdésekre, vagy figyelmen kívül hagyni, kockáztatva, hogy valahol valakik azt a következtetést vonják le, hogy az embereket nem érdekli a Velencei-tó sorsa.
Egy biztos: a témára visszatérünk.