A nagy hőség nemcsak minket, hanem háziállatainkat és a kertünkben élő rovarokat, madarakat, sünöket is megviseli. Csőzik László polgármester a közösségi oldalán foglalta össze, hogyan segíthetünk a környezetünkben élő állatokon.

Helyezzünk ki ivóvizet a madaraknak, és napont a cseréljük frissre (így megakadályozhatjuk azt is, hogy szúnyoglárvák keljenek ki a pangó vízben).

Sajnos, előfordul, hogy a repülni még nem tudó fiókák kiugrálnak a fészekből a forróság elől, a földön viszont hamar hőgutát kapnak.

Ha ilyen madárkát találunk, ne öntsük le hideg vízzel, és ne vigyük a melegből erősen klimatizált helyiségbe. Inkább csepegtessünk 2-3 csepp langyos vizet a fejecskéjére, illetve a hátára, és kérjük állatmentő szervezet segítségét.

Itatni ne próbáljuk a madarat, mert nincs hozzászokva, és ha rossz állapotban van, félrenyelhet, megfulladhat.

Csőzik László elárulta azt is, hogy a Városháza ablakaiban  sok fecske fészkel (több család a számukra kihelyezett mű fecskefészekben), nekik is kihelyeztek vizet a hivatal dolgozói.

Aki erdő közelében lakik, a vadaknak is vihet vizet, hiszen ilyenkor kiszáradnak a tócsák, nem tudnak vízhez jutni.

Amikor nem használjuk, dobjunk egy falapot a kerti medencénkbe. Ennek segítségével ki tudnak mászni a véletlenül belepottyant állatok, amelyek inni szerettek volna a medence vizéből.

Olvasóink tudják, hiszen többször írtunk róla, hogy autóban soha, egy percre se hagyjunk állatot, még árnyékban sem.  És semmiképp se tartsunk megkötve, illetve kenelben kutyát úgy, hogy rásüt a nap. Fontos, hogy az udvarunkon élő jószágok bármikor árnyékba tudjanak húzódni, és mindig legyen friss vizük.

Míg az otthoni ebek rendszeresen jutnak az élelem mellett friss ivóvízhez, a kóborló állatok jóval nehezebben. Megkérdeztük Böjtös Andreát, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnökét, került-e be hozzájuk olyan eb, amelyen a hőguta jeleit észlelték.

„Szerencsére nem. Mi itt, a Siriusnál rendszeresen cseréljük a vizet, és árnyékba helyezzük az itatókat. A betont is locsoljuk, hiszen a kutyák lábát égetheti a forró talaj. Van olyan kutyus, amelyiknek pancsolót is kiteszünk, mert szeret belefeküdni, megmártózni, így hűti magát” – mondta Andi.

Azoknak a kutyáknak, amelyek nem szívesen mennek vízbe, válasszunk egy árnyékos részt, és locsoljuk fel, lehet, hogy szívesen elvonul majd oda hűsölni.

A nagy forróság egyébként az állatok szervezetét is megviseli, főleg az idős, krónikus betegséggel küzdő kutyákét. Andi több olyan esetről is hallott, hogy ezek a kutyusok hamarabb elpusztultak. „Nálunk erre nem volt példa, megtesszük értük, amit csak lehet” – tette hozzá.

Van olyan kutyafajta, amelyiknek jót tesz, ha a szőrét levágják a nagy hőségben, mert jobban tud lélegezni a bőre. De semmi esetre se álljunk neki mi magunk az ollóval, ehelyett kérjük az állatorvos, illetve a kutyakozmetikus segítségét. „Ha filces az állat szőre, nagyon könnyen belevághatunk a bőrébe. Ha nincs nagy gyakorlatunk benne, bízzuk ezt inkább szakemberre” – tanácsolta Andi.

Az is segíthet, ha a forró órákban az állatot beengedjük hűsölni a házba, de arra figyeljünk, hogy ne legyen nagy a kinti és a benti hőmérséklet közti különbség. „Annak semmi értelme, hogy a kutya két órán keresztül bent van a húsz fokban, a negyven fokban pedig órákat tölt kint” – jegyezte meg az elnök.

Ami a cicákat illeti, ha nem is szívesen fürdenek, de a friss ivóvizet ugyanúgy igénylik, mint a kutyák, gondoskodjunk hát róluk is a nagy melegben.