Ha nem vigyázunk, ránk is lecsaphat a csendes gyilkos

Ha nem vigyázunk, ránk is lecsaphat a csendes gyilkos

Érden a lakástüzek tekintetében magasabb a fűtési hibákból adódó balesetek aránya, mint a megyében. Pedig a katasztrófák könnyen elkerülhetőek.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Még el sem kezdődött a hivatalos fűtési szezon, de Pest megyében már több, fűtéssel és tüzeléssel összefüggő balesethez riasztották a tűzoltókat – tudtuk meg Csámpai Attilától, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. Szeptember óta tíz kéménytűz történt a megyében, egyik sem Érden. Városunkban ugyanakkor kilenc tűzesethez vonultak ki a tűzoltók, de ezek egyike sem kapcsolódott a fűtéshez.

Sajnos, a tavalyi adatok azt mutatják, Érden is pusztítanak a kéménytüzek. Bár a katasztrófavédelem, az önkormányzat, az ÉrdMost és az Érdi Újság is rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogyan előzhetjük meg a fűtési rendszerrel összefüggő baleseteket, minden évben előfordul kéménytűz, szén-monoxid-mérgezés, és egyéb, balesethez vezető meghibásodás, vagy tragédiához vezető gondatlanság.

Az alábbi számok igencsak beszédesek.

A megyében a tavalyi fűtési szezonban (2025. október 15-től 2026. április 30-ig) 812 otthoni tűzeset történt (nyolc halálos áldozattal, köztük az Érdhez közeli Budakeszin is).

A lakástüzek közül 149 köthető a kémények, illetve a hő- és füstelvezető rendszer, illetve a fűtőeszköz meghibásodásához, 46 esetben pedig szén-monoxid-szivárgás miatt kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak.

Ami Érdet illeti, a tavalyi szezonban 34 esetben vonultak ki lakástűzhöz a lánglovagok, ebből hét esetben a fűtés meghibásodása okozta a balesetet. Szén-monoxid-szivárgásról nem érkezett jelentés, ami pozitívum, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy Érden magasabb arányban, az esetek 20,6 százalékában köthetők fűtési problémához a lakástüzek, míg a megyében ez az arány csak 18,35 százalék.

Ezért olyan fontos, hogyha mostanáig nem tettük meg, még a fűtési szezon elején elvégezzük azokat az ellenőrzéseket, amelyeket a Katasztrófavédelem javasol.

A kéményeket gázos fűtés esetén kétévente, ha szilárd anyaggal tüzelünk, évente egy alkalommal érdemes átvizsgáltatni. Társasházakba előre ütemezett időpont szerint érkeznek a kéményseprők. Akik családi házban élnek, és címükre nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás, azok számára a kéményseprés ingyenes, de fontos tudni, hogy a kéményseprő csak akkor jön, ha (és amikorra) a tulajdonos időpontot foglalt a katasztrófavédelem weboldalán. Időpontot telefonon, a 1818-a telefonszám 1/1/9/1 mellékén is kérhetünk.

Nézessük át évente a fűtőberendezéseket is, hogy megelőzzük az akár halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezést. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánokkal lehet probléma – minden nyílt égésterű fűtőeszköz (kazán, konvektor, kandalló, cserépkályha) és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, ha nem biztosított a levegő utánpótlása.

Ha nincs elég friss levegő ezek környezetében, szén-monoxid keletkezik, ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat.

Az éves felülvizsgálat mellett érdemes minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt helyezni. A megbízható eszközök listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján. Figyeljünk arra, hogy az érzékelő a fűtőeszköztől, vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságban legyen, és nézzük meg az eszköz szavatossági idejét is.

A katasztrófavédelem felhívja a figyelmet a vegyes tüzelésű kazánok karbantartására és helyes használatára is. A legtöbb robbanás ugyanis a kazánok helytelen használatából ered, azaz többnyire emberi mulasztás okozza. Sok esetben a kazánok műszaki állapota nem megfelelő, és gyakran túl is fűtik őket.

A szakemberek azt tanácsolják, minden begyújtás előtt gondoskodjunk arról, hogy a tüzeléstechnikai berendezés és a fűtési rendszer az előírt mértékig fel legyen töltve vízzel, a csapok, szelepek és egyéb nyitó-záró szerelvények nyitott, illetve az üzemeltetésnek megfelelő állásban legyenek. Szivattyús fűtés esetén győződjünk meg a szivattyú zavartalan működéséről és megfelelő áramellátásáról, és ellenőrizzük a termosztát beállítását is.

Sokan fűtenek fával. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fát teszünk a tűzre. A kezeletlen fán és papíron kívül ne tüzeljünk mással! Se festett, lakkozott fával, se rétegelt lemezzel, se bútorlappal, pláne építési fahulladékkal, vagy színes, fényes papírral. Hulladékkal se fűtsünk – nemcsak azért, mert tilos, hanem mert rendkívül veszélyes is.

A helytelen tüzelésnek, illetve a hulladékok elégetésének számos komoly egészségügyi következménye lehet, nemcsak a szabályszegőre, hanem a környezetében élőkre is, ráadásul a tüzelőberendezést is tönkreteszi.

Aki szeretne elmélyedni a témában, keresse fel a Fűts okosan oldalt, ahol részletesen leírják, mivel szabad és mivel tilos fűteni, milyen szabályok vonatkoznak a tüzelőberendezésekre, és hogyan tároljuk helyesen a tüzelőanyagokat. És azt is, hol kell bejelentést tennünk akkor, ha a környezetünkben valaki hulladékkal tüzel.

Az illegális avar- és kertihulladék-égetés, vagy egyéb hulladékégetés, valamint nem megfelelő anyaggal történő fűtés esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalnál (2030 Érd, Budai út 7/b., 0623/504-100, hatosag.erd@pest.gov.hu), vagy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Érdi Katasztrófavédelmi Kirendeltségnél (2030 Érd, Fehérvári u. 79/a., 23/524-570, erd.kk@katved.gov.hu) tehetünk bejelentést.

Fotó: Pixabay, Freepik, Magnific

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email