Barátok, családtagok, egykori munkatársak, építészek és tisztelők töltötték meg az Érdi Galériát Ágó Mátyás emlékkiállításának megnyitóján. Az öt éve elhunyt építész 2011 és 2018 között volt Érd főépítésze, de munkássága jóval túlmutat ezen a hét éven. Műemlékek megóvása, templomok és kastélyok helyreállítása, településfejlesztési koncepciók, kézzel rajzolt tervek, fényképek és városi víziók rajzolják meg annak a rendkívül sokoldalú alkotónak a portréját, aki szakmai feladatként és személyes ügyként tekintett az épített környezetre.

A „Volt. Van. Lehetne.” cím nem véletlen. Egyszerre utal azokra az értékekre, amelyeket Ágó Mátyás megőrizni próbált, azokra az alkotásokra, amelyek ma is velünk vannak, valamint mindarra, ami terveiben már megszületett, de még nem válhatott valósággá.

A kiállítást Klaniczay Péter építész, műemlékvédelmi szakmérnök nyitotta meg, aki nemcsak pályatársként, hanem régi barátként idézte fel Ágó Mátyás alakját. Mint mondta, az egyetem, azon belül a kari lap szerkesztősége kovácsolta össze azt a baráti társaságot, amelynek Ágó Mátyás meghatározó tagja volt. Bár már mintegy öt éve nincs közöttük, a tárlat lehetőséget ad arra, hogy a látogatók ismét találkozzanak vele – a rajzain, tervein, fényképein és gondolatain keresztül.

Szakmai pályája 1979-ben az Országos Műemléki Felügyelőségnél kezdődött. Dolgozott Nógrád és Tolna megye műemlékeivel, később pedig számos kastély, kúria, templom és történeti épület felmérésében, megóvásában vagy helyreállításának megtervezésében vett részt. Nevéhez kapcsolódik többek között a gödöllői Nagy Sándor-ház, a kálvária és számos egyházi épület rekonstrukciója. Az ország különböző pontjain, az Őrségtől Gyulán és Mezőhegyesen át a Dunakanyarig dolgozott, sőt Japánba is készített terveket.

A kiállítás egyik legfontosabb egysége érdi főépítészi tevékenységét mutatja be. Ágó Mátyás nem egyszerűen épületekben gondolkodott: a város egészének karakterét, működését és lehetőségeit próbálta megérteni. Foglalkozott a városközpont és a közterek rehabilitációjával, a Téglagyár területének jövőjével, Ófalu és a Duna-part fejlesztésével, valamint egy egységes városi információs rendszer kialakításával is. Nevéhez kötődik az „Érdi kártyák” ötlete, amely a település értékeit és különleges helyszíneit mutatta volna be az itt élőknek.

Ágó Mátyás számára Érd rendezetlensége nem pusztán probléma, hanem lehetőség is volt. Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: a város egykor „tiszta Amerika” volt, ahol a szabálytalanság mellett hatalmas szabadság és rengeteg megvalósítható elképzelés rejlett. Tervei közül azonban sok csak részben vagy egyáltalán nem valósulhatott meg.

Csőzik László polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: Ágó Mátyás személyisége összeforrt Érddel, igazi „érdikum”, sőt kultikus figura volt. Nemcsak építészként és mérnökként, hanem reneszánsz emberként emlékezett rá, akivel a természetjárástól az irodalmon át a filozófiáig szinte mindenről lehetett beszélgetni.

Különösen fontos volt számára Ófalu és a Szapáry-kastély sorsa. Olyan városrészt képzelt el a Duna mellett, amelyre nemcsak a térségben, hanem az egész országban felfigyelnek. A polgármester szerint, ha Érd egyszer komolyan hozzáfog e terület megújításához, elő kell vennie Ágó Mátyás gondolatait és terveit.

– Olyan építész dolgozott velünk, aki fazont adott ennek a városnak, iránytűt adott a kezébe, és megpróbálta az építészetét úgy alakítani, hogy Érd megőrizhesse és továbbfejleszthesse saját értékeit – fogalmazott Csőzik László.

A tárlat Ágó Mátyás személyes alkotói világába is betekintést enged. Megidézi otthoni műtermét, látható rajzasztala, számos használati tárgya, szabadkézi vázlatai, grafikái, fényképezőgépei és gondosan összeállított dokumentációi. A kiállításhoz kapcsolódó fotópályázat résztvevői pedig mai szemmel mutatják meg az általa tervezett vagy helyreállított épületeket.

A bemutatott anyag ugyanakkor még korántsem teljes. Több ezer fénykép, rajz és dokumentum vár feldolgozásra, ezért a szervezők abban bíznak, hogy a mostani tárlatot további kiállítások követhetik. Arra kérik mindazokat, akik Ágó Mátyással kapcsolatos személyes emlékeket, tárgyakat vagy iratokat őriznek, hogy segítsék az életmű feltárását.

Az emlékkiállítás az Ágó család közreműködésével, Major György és Pálfi Sándor kurátori munkájával, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. A tárlat október 22-ig látogatható az Érdi Galériában. Ágó Mátyás munkáival emellett az Interspar homlokzatán elhelyezett óriástablókon, később pedig várhatóan az Érd alsó vasútállomáson is találkozhatnak az érdiek.