Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulóján Érden, a hagyományoknak megfelelően a Tállya utcai emlékműnél tartottak megemlékezést. A Lukin László Alapfokú Művészeti Iskola fúvószenekara nyitotta meg az eseményt, a Himnuszt követően pedig Aradszki András országgyűlési képviselő, valamint Csőzik László polgármester mondott ünnepi beszédet, felidézték a forradalom és szabadságharc eseményeit, a jelen és a történelmi múlt összefüggéseit.

Aradszki András országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy a 12 pont követelései hogyan emelkedtek törvényerőre az áprilisi törvényekben, majd hogyan szereztek ezeknek valódi érvényt az 1867-es kiegyezés során. A képviselő szerint a forradalmi lelkesedés és az átgondolt törvényalkotás egyaránt szükséges volt.

„Szükség volt tehát a fiatalok lelkes forradalmi hevületére, mint pedig a józan, bölcs, átgondolt és rendszerezett törvényalkotásra.”

Görgey Artúr döntését is méltatta: szerinte a fegyverletétel nem gyávaság, hanem bölcsesség volt, hiszen nem akarta a maradék seregét vágóhídra vinni. Sokkal értékesebb a magyar vér annál, minthogy így eltékozolják – tette hozzá.

Az országgyűlési képviselő szerint 1848 üzente az, hogy a nemzet minden tagja közösen álljon a haza érdekei mellett, ne idegen szempontok vezéreljék a politikai csoportok vezetőit és tagjait. Leszögezte, hogy csak így lehet megnyerni az ország függetlenségéért vívott csatákat, és biztosítani hosszú távon és mindenki számára kiszámíthatóan az ország töretlen fejlődését, polgárainak boldogulását. 

A beszéd végén Aradszki András megjegyezte, hogy ez volt az utolsó ünnepi felszólalása országgyűlési képviselőként.

„A mai alkalommal e magasztos ünnepen négy parlamenti ciklus, 16 év megválasztott képviselői szolgálat után utolsó alkalommal állok önök előtt, hogy megosszam gondolataimat e jeles nap kapcsán”

– mondta, majd köszönetét fejezte ki a bizalomért, a kapott segítségért – különösen betegsége idején –, és a kritikákért is: „Köszönöm a kritikákat, támadásokat, amelyekben sokat tanultam és amelyek megedzettek” – zárta szavait a képviselő.

Az országgyűlési képviselő teljes beszéde alább hallgatható meg:

Csőzik László polgármester ünnepi beszédében pedig a forradalmat a mai közösségi médiához hasonlította. Elmondása szerint 1848. március 15-e ugyanolyan láncolatot indított el, mint manapság egy vírusosan terjedő bejegyzés.

„Csak egy szikra kellett a forradalomhoz, egyetlen szikra, és minden lángba borult. Ahogy ma végigrohan egy felhívás, egy hír a közösségi médiában, úgy dőltek egymásnak a dominók”

– mutatott rá a párhuzamra a polgármester.

Kiemelte a vármegyék szerepét, amelyek a szabad Magyarország bástyái voltak a Habsburg elnyomás alatt: „A vármegye állam volt az államban. Ausztriát és Csehországot teljesen bedarálta jóformán a birodalom, de a magyar vármegye az bizony őrizte, védte az önálló nemzetet.”

Joga volt ugyanis megtagadni még a királyi parancsot is, hogyha azt törvénytelennek ítélte. Sokan a legnagyobb magyarjaink közül innen érkeztek az országos politikába – tette hozzá Csőzik László. 

„Zala megyéből Deák Ferenc, Borsod megyéből Szemere Bertalan, Szatmárból Kölcsey Ferenc, és ahol most vagyunk, Pest megyéből Kossuth Lajos. Igazi hazafiak voltak, hittek Magyarország jövőjében, és foggal, körömmel küzdöttek érte”

– mutatott rá a politikus.

Beszédében kiemelte, hogy a reformkor hősei megküzdöttek a nyilvánosságért. Tudták, a közvélemény a biztosíték arra, hogy szabad lesz a haza, a közösség akarata a legfontosabb. 

„Újra meg kell hallanunk, kedves barátaim, a közösségek hangját. Újra meg kell látnunk a magyar valóságot. Például azt, hogy az önkormányzatok sem tehetik meg, hogy elszakadnak a közösségüktől. Ahogy régen a vármegyék, úgy most a magyar önkormányzatok a valóság bástyái”

– állította párhuzamba a múltat és jelent a polgármester.

Hangsúlyozta, hogy követelik vissza a helyiek az önkormányzatok pénzügyi önállóságát, hiszen a fontos ügyekről helyben kell dönteni. Semmit rólunk, nélkülünk – tette hozzá, illetve megjegyezte, hogy áprilisban arról is dönt az ország, hogy a helyi közösségek visszakapják-e a jogaikat vagy sem. 

A polgármester Széchenyi István szavaival zárta gondolatait: „Az ország java nem egyesek hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat” – majd hozzátette: „Magyarországnak akkor van jövője, ha fejlődnek a közösségei. Akkor, ha életben marad a demokrácia. Akkor, ha parancsuralom helyett a nép parancsol.”

A polgármester teljes beszéde alább látható:

Az ünnepi megemlékezés koszorúzással zárult: a városvezetés, a pártok, frakciók, intézmények és szervezetek képviselői főhajtással tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

A rendezvényen készült fotóinkat galériába rendeztük: