Kigyulladt egy kazánház Érden, a Bíbic utcában, az esetről az ÉrdMost is hírt adott. Azóta megtudtuk, hogy a tüzet elektromos meghibásodás okozta, azaz a fűtésrendszerhez nem volt köze a balesetnek, ugyanakkor fontos megjegyezni azt is: a fűtőeszközök elhanyagolása, illetve az emberi hanyagság gyakran vezet hasonló balesetekhez.

„Ahogy haladunk előre a fűtési szezonban, úgy nő az ilyen esetek száma: a legtöbb tragédiát az okozza, hogy a kazán, kályha mellől nem távolítják el az éghető anyagokat. Felhalmozzák a papírt, tüzelőt, hulladékot, ami egy kipattanó szikrától  azonnal lángra kap”

– mondta érdeklődésükre Csámpai Attila, a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Sokszor írtunk már arról is, milyen balesetekhez vezethet a kémények és fűtőeszközök ellenőrzésének elmulasztása. A Pest Vármegyei Tűzmegelőzési Bizottság közleménye szerint  ezt az óvintézkedést most, a fűtési szezon derekán sem késő megtenni.

Gázfűtés esetén kétévente, szilárd tüzelésnél évente egyszer érdemes ellenőriztetni a kéményeket. Ez ráadásul a családi házakban (ahová nincs bejegyezve semmilyen vállalkozás) ráadásul ingyenes is, és a kéményseprő akkor jön, amikorra a lakos időpontot foglalt. (A gazdasági társaságoknak fizetniük kell az ellenőrzésért.)

Érden a katasztrófavédelem kéményseprőipari szerve végzi az éves ellenőrzést. A munkát a honlapjukon, vagy pedig telefonon, a 1818-a telefonszám  1/1/9/1 mellékén tudjuk megrendelni. Társasházakba előre ütemezett időpont szerint érkeznek a kéményseprők, Érden január 1. és július 31. között dolgoznak.

Fűtési időszakban megnő a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánoknál jelentkezhet ez a probléma, hiszen minden nyílt égésterű fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet a mérgező gáznak, ha nem biztosított a levegő-utánpótlás.

A kandalló, a cserépkályha, illetve a vegyes tüzelésű kazán, a konvektor és a fali vízmelegítő is lehet nyílt égésterű, ha ezek a szoba levegőjét használják működés közben. Ha nincs elég friss levegő a környezetükben, szén-monoxid keletkezik ami magas koncentrációban akár egy percen belül is halált okozhat.

Ezért évente egyszer érdemes szakemberrel megnézetni a hőtermelő, lánggal égő berendezéseket, nehogy  meghibásodásuk lakástűzhöz vagy szén-monoxid-mérgezéshez vezessen. Ajánlott minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé szén-monoxid-érzékelőt is helyezni. (A megbízható eszközök listája megtalálható a katasztrófavédelem honlapján.) Az érzékelőt a fűtőeszköztől, vagy vízmelegítőtől egy méterre, fejmagasságba helyezzük el, és figyeljünk a szavatossági idejére.

A háztartások zömében vegyes tüzelésű kazánt használnak. Ez nem jelentene gondot, ha mindenki a megfelelő karbantartást követően és rendeltetésszerűen működtetné őket, de ez sajnos nem így van.  A legtöbb robbanás a kazánok helytelen használatából ered: a tulajdonosok gyakran nem megfelelően üzemeltetik az eszközöket. Sok esetben a műszaki állapotuk sem a legmegfelelőbb, és gyakran túlfűtik a szerkezetet, ami már nem képes megbirkózni a megemelkedett nyomással.

Egyéb okok is közrejátszhatnak a kazánok robbanásában: például egy esetleges áramszünet, aminek hatására leáll a keringető szivattyú. Szerencsére a modern kazánoknál ez már nem jelent gondot, hiszen egy túlnyomást szabályzó szelep biztosítani tudja az állandó és megfelelő üzemi nyomást.

A robbanásokat többnyire emberi mulasztás okozza, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az alapvető szabályok betartására. Fontos, hogy minden begyújtás előtt győződjünk meg arról, hogy a tüzeléstechnikai berendezés és a fűtési rendszer az előírt mértékig fel van-e töltve vízzel. A csapok, szelepek és egyéb nyitó-záró szerelvények, nyitott illetve az üzemeltetésnek megfelelő állásban legyenek.

Szivattyús fűtés esetén győződjünk meg a szivattyú zavartalan működéséről és megfelelő áramellátásáról is. Ellenőrizzük a termosztát helyes beállítását is, a kondenzáció és az ezzel együtt járó kátrányosodás, illetve fokozott mértékű korrózió elkerülése érdekében.