A kormány eltörölte az 50 millió forint alatti szolidaritási hozzájárulási kötelezettséget, ám a nagyobb önkormányzatok továbbra sem kaptak mentességet. Csőzik László, Érd polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy bár az intézkedés segít a legkisebb településeknek, a rendszer alapvető problémáit nem oldja meg, és az önkormányzati finanszírozás ellentmondásai továbbra is súlyos nehézségeket okoznak.
Érd esetében a helyzet különösen érdekes: a városnak idén 611 millió forintot kell befizetnie szolidaritási adóként, ami az előző évhez képest 100 millió forintos emelkedést jelent, azt megelőzően pedig kétszázmilliós volt a növekmény. A polgármester szerint a rendszer 2016-17-ben indult el szerény keretek között, mára azonban „lavinává” nőtt.
„Ez elindult 2016-17-ben úgy, hogy keveset kellett fizetni keveseknek a szolidaritás jegyében. Tehát elindult egy ilyen kis hógolyócska, ami ma lavinává érik”
– fogalmazott Csőzik László, hozzátéve, hogy az eredménye ennek az egésznek az, hogy ma ott tartanak, nem jut, vagy alig jut fejlesztésre, beruházásra, kínlódnak a működéssel. Megjegyezte azt is, hogy iszonyú takarékoskodás kell ahhoz, hogy folytatni tudják az érdi aszfaltozási programot.
A polgármester rámutatott arra a különösen abszurd helyzetre, mely szerint miközben Érd önkormányzatának idén 611 millió forintot kell befizetnie a rendszerbe, ezzel együtt tavaly összesen 300 (a nyár folyamán 100, év végén pedig 200) millió forint rendkívüli működési támogatásban is részesült, pontosan azért, mert fizetésképtelenséggel felérő gazdasági helyzetbe került. Ez pedig azt is bizonyítja, hogy a kormány nem gondolta végig ezt a rendszert.
Ahogy azt ÉrdMost is megírta, Érd 2025-ben különösen nehéz pénzügyi helyzetben találta magát: februárban közel kettő, áprilisban már hárommilliárd forint hiányzott a helyi költségvetésből. A város cashflow hitelből, folyószámla hitelből élt egész évben, és csak rendkívüli takarékossággal, valamint szerencsés üzleti döntésekkel sikerült év végére rendeznie a helyzetét, elkerülni a csődöt.
„Az első kilenc hónap az arról szólt, hogy nincs rendezvény, nincs beruházás, nincs semmi”
– mondta a polgármester, aki szerint telkek értékesítése, új cégek betelepítése és logisztikai parkokkal kötött településrendezési szerződések segítették át a várost a nehézségeken.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége(MÖSZ) közérdekű adatigénylés keretében próbálta kideríteni, hogy pontosan hová kerül az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási adó. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza szerint a körülbelül 400 milliárd forintnyi összeg az önkormányzatok általános finanszírozásának a fedezetére megy.
Csőzik szerint ez egy beismerő vallomás, mert tulajdonképpen azt mondja a kormány, hogy ezt az összeget nem adja oda a szegényebb, kisebb településeknek, hanem visszaforgatják az egész rendszer működtetésére, ami összesen 1200 milliárd forintot emészt fel.
A Megyei Jogú Városok Szövetségének(MJVSZ) javaslata szerint a szolidaritási hozzájárulást az összbevétel 15 százalékában kellene maximalizálni. A legnagyobb megyei jogú városok – Győr, Debrecen, Székesfehérvár – esetében ugyanis ma már a bevételek majdnem egyharmada megy el erre a célra, ami ellehetetleníti a fejlődésüket.
Csőzik László szerint bár konzultáció indult Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és az MJVSZ között, a folyamat viszont túl későn kezdődött. Ennek ellenére mindez azért is indulhatott el, mert közeledik a kampány, valamint már a fideszes vezetésű önkormányzatok is megelégelték a kialakult helyzetet.
Az érdi városvezető úgy látja, hogy a választásokig ennek a tárgyalássorozatnak válószínűleg nem lesz eredménye, így továbbra is takarékoskodással kell átvészelni az előttünk álló időszakot.
A teljes beszélgetés alább megtekinthető:
