Ritka olvasmányt vehetnek a kezükbe október 21-én az érdiek: egy képeslap-válogatást, amely hűen tükrözi Érd múltját, eleveníti fel mindennapjait, főbb eseményeit. Nosztalgia? Az is. Meg annál több: helytörténet. Hiszen a #hellóÉRD – Képeslap-válogatás Érdről című kötetet avatott helytörténész, Lehoczki Zsuzsanna, valamint Balpataki Katalin történész állította össze nagy lelkesedéssel, többévi munkával, és ami nem mellékes, gyakorlattal, hiszen a szerzőpáros kiadott már egy százhalombattai képeslapkötetet is. Azt a helyi könyvtár jelentette meg még 2020-ban, az érdit pedig a Magyar Földrajzi Múzeum adja ki.
Zsuzsa és Katalin közel négyszáz érdi képeslapból választotta ki azt a mintegy kétszázat, ami bekerült a kötetbe. A kastélytól a casinóig csupa olyan helyszín szerepel rajtuk, amelyek valaha igencsak közkedveltek voltak. Kis érdi üzletek, boltok portáljai néznek vissza ránk, feleleveníthetjük a gyors ütemű parcellázás éveit, és nyomon követhetjük a szocializmus építkezéseit is. A két (hely)történész természetesen rövid magyarázatot is fűz a képekhez.

Nemcsak a képek mesélnek, hanem a lapok hátuljára írt szövegek is, amelyeket Zsuzsa és Katalin összefoglalt számunkra. Vicces, de már a ’30-as években is sok volt a szúnyog Érden, erről több képeslap írója is panaszkodott annak idején…
Érd elmúlt százegynéhány éve igen kalandos, pezsgő és változatos volt. Kicsi faluból megyei jogú várossá nőtte ki magát, és ennek mérföldköveit megtaláljuk ebben az albumban is. Ugyanakkor látható az is, hogy a településen most meglévő problémák az 1930-as évek elejétől fennállnak: ilyen az utak minősége, a vízszolgálatatás, a közlekedés milyensége, később az alvóvárosi lét – azaz a gyors növekedés hozadékai.
Érdekes elmélázni azon is, hogyan éltek itt eleink, milyen terveik, céljaik voltak, és vajon ezekből mi minden valósulhatott meg… Jó viszontlátni azokat a helyszíneket, amelyekről nagyszüleink, dédszüleink meséltek. Talán egy-két régi fényképünk helyszínét is könnyebben be tudjuk azonosítani a kötet segítségével.
A képeslapok azt ábrázolják, amire a város az adott időpontban büszke volt, illetve ami nagy szerepet játszott az életükben. Iskolák, boltok, szövetkezetek – azaz általában közösségi helyszínek, kapcsolódási pontok. És itt jön egy érdi érdekesség: az anyagot feldolgozó történészek felfigyeltek arra, hogy az érdi képeslapok közt nagyon sok az olyan, ami egyházi épületet ábrázol – és ez a szocializmus éveiben is így volt. Márpedig ez egyáltalán nem jellemző azokra az időkre.
Aki szeretne még többet tudni a kötetről, szívesen belelapozna, megvásárolná, jöjjön el a könyvbemutatóra október 21-én, 18 órára a Magyar Földrajzi Múzeumba, ahol a szerzőkkel Tüske Gyula, a múzeum könyvtárosa beszélget majd.
A könyvbemutatót Fekete-Mácsai Anetta igazgató nyitja meg, a megjelenteket pedig Csőzik László polgármester köszönti. A kötet a helyszínen, a könyvbemutató napján kedvezményes áron, 5000 forintért megvásárolható.