Gallyaznak a villamos felsővezetékek mentén Érd több utcájában a következő hetekben. Az Érdi Városgazda által szerződtetett vállalkozók az alábbi utcákban metszik vissza vezetékekbe nyúló ágakat:
Báthory, Berzsenyi, Darukezelő, Edit, Emília, Faragó, Fényező, Földmunkás, Gesztenyefa, Hortobágy, Kalotaszegi, Kende, Mátyás király, Narancsfa, Pál, Szilvafa, Szövő, Törcsvári, Vető.
Ennek igazából nem szabadna elrettentő hírnek lennie, mégis sokan elkeseredve olvassák, ugyanis a lakosságnak az a keserű tapasztalata, hogy a munkálatok során a vezetékbe nőtt (vagy azt megközelítő) fákat nemcsak jelentősen, hanem aszimmetrikusan is csonkolják.
Egyáltalán, miért kell ezeket a fákat visszavágni? Azért, mert a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény szerint a föld feletti szabad vezetékek esetében kötelező védőtávolságot hagyni.
Ennek mértéke 35 kW felett 200 kW névleges feszültségszintig 13 méter, 1 kW felett 35 kW névleges feszültségszintig 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely a belterületre és a fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával létesült, csupán 2,5 méter. Azaz az utcánkban álló fák ágainak legalább legjobb esetben is 2,5 méterre kell lenniük a villamos vezetéktől.
A 2/2013 NGM rendelet előírja azt is, hogy föld feletti vezeték biztonsági övezetében nem lehet olyan növényt telepíteni, amelynek magassága kifejlett állapotban meghaladja a 4 métert, és olyat sem, ami a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.
Sajnos, ennek a kitételnek nagyon sok fa nem felel meg.
Ezeket persze nem ma és nem tegnap ültették, hanem évtizedekkel ezelőtt, és a korábbi csemeték mára teljes pompájukban magasodnak a háztetők fölé. Több mint valószínű, hogy ültetőjük nem tudott erről a szabályozásról (vagy a fát még a rendelet megalkotása előtt telepítette), és nem kért engedélyt az önkormányzattól sem.
A fákat tehát elültették, azóta pedig hatalmasra nőttek, mert a szükséges karbantartást a lakos már nem végezte el. (Ezek általában jóval költségesebbek és időigényesebbek, mint maga az ültetés).
Az ágak pedig ma már ránőnek a vezetékre, benövik a közlekedési táblákat és gátolják a kereszteződések beláthatóságát – ez utóbbiak is igen gyakran jelentenek problémát az Érdi Városgazda tapasztalatai szerint.
Előfordul az is, hogy a szűk utcákban a túlságosan nagyra növő növényzet miatt nem férnek el a nagyobb járművek, például a szemétszállító autók, és az ÉTH kéri a beavatkozást.
Ilyen esetekben a Városgazda zöldterületi részlege elvgézi a szükséges munkálatokat. Olyan szakembereket alkalmaz, akik jogosultak a vezetékek környezetében úgy is dolgozni, hogy azokat előzetesen az áramszolgáltató nem kapcsolja ki.
Ha ezek elmaradnának, szélsőséges időjárási viszonyok és erős szél mellett a fák leszakíthatnák a vezetékeket, ezzel pedig több ezer ember áramellátása szűnne meg.
Ha az önkormányzat nem végezteti el ezeket a munkákat, akkor megteszi az áramszolgáltató, azaz az E-ON, és ennek költségét borsos áron megfizetteti az önkormányzattal.
Jó, jó – mondhatják most olvasóink –, de miért ilyen csálén, aszimmetrikusan vágják vissza a fákat? Korábban már megírtuk: ezek a munkák igen sokba kerülnek, és az E-ON takarékossági okokból nem az esztétikát tartja szem előtt, hanem a vezetékektől való védőtávolság kialakítását. Az Érdi Városgazda álláspontja szerint egyébként a „megkopasztással” a növényzet nem károsodik, az ágak ismét kihajtanak.
Az év bizonyos időszakában végzett gallyazások ugyanakkor a madárvilágra jelentős hatással lehetnek. Legutóbb május 15. és június 30. között végeztek gallyazást mintegy 30 utcában, amit nagy lakossági felzúdulás kísért, hiszen ekkor volt a madarak költési időszaka.
Csőzik László polgármester le kívánta állíttatni a költési időszakban az E-ON-nál ezeket a munkálatokat, de a szolgáltató ezt a fenti törvényre hivatkozva elutasította (cikkünket lásd itt). A problémát a közgyűlés is tárgyalta. A képviselők megszavazták, hogy őszre készüljön egy olyan önkormányzati rendelet, amelynek értelmében a költési időszakban csak vészhelyzetben lehet a fák visszametszését elvégezni.
