Az egyre növekvő központi elvonások sorra lehetetlenítik el az önkormányzatokat, így sok település, köztük Érd is csődközeli helyzetbe került.

A szolidaritási adó mellett az előző évhez képest keletkezett helyi iparűzési adó(hipa) többletet is elvonja az állam, amit a Versenyképes Járások Program keretében tudnak visszapályázni a települések, de ez utóbbi aligha jelent gyógyírt a kialakult likviditási problémákra.

A problémát pedig nemcsak az ellenzéki vezetés alatt működő önkormányzatok érzik, ugyanis fideszes városok polgármesterei is kongatják a vészharangot, köztük Székesfehérvár kormánypárti polgármestere, Cser-Palkovics András.

A minap a Szabad Európa podcast műsorának vendége volt Csőzik László érdi polgármester és a már említett Cser-Palkovics András. A műsorban többek között a központi elvonásokról, a városokat sújtó szolidaritási adóról, az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről beszélgettek.

Érd helyzetével kapcsolatban Csőzik László kiemelte, a legfőbb probléma a szolidaritási hozzájárulás terhe mellett az, hogy a feladatfinanszírozásra szánt állami normatív támogatás a felére csökkent. Ennek a következménye, hogy szinte az összes városi bevételt működésre kell fordítani, fejlesztésre egyáltalán nem marad semmi, sőt még így sem lehet egyensúlyban tartani a költségvetést.

„Nekünk 22 milliárd a költségvetésünk, ez nagyon-nagyon alapvető kiadásokat tartalmaz. Az önként vállaltak nem is szerepelnek benne, viszont csak 19 milliárd áll rendelkezésre. Tehát 3 milliárd hiányzik. Beírtunk 1 milliárd ingatlanértékesítést és 2 milliárd működési támogatást. Ezekből még egy forint nem realizálódott”

– vázolja a kritikus helyzetet Csőzik László.

Cser-Palkovics András az állami normatívákkal kapcsolatban egyetértett azzal, hogy negatív tendencia érezhető. Az elmúlt években még volt több-kevesebb forrás a fejlesztésekre, viszont mostanra már elsősorban a működésben jelennek meg a problémák, a kifejezetten jelentős bevételekkel rendelkező önkormányzatok esetében is látható, hogy erőteljesen kell csökkenteni a működésre fordítható kiadásokat.

„Addig nem baj, ameddig ez takarékosságot jelent észszerű módon, akkor kezd problémává válni, amikor ez már a közszolgáltatások színvonalát negatív értelemben érinti, miközben az emberek elvárása pont a fordítottja a közszolgáltatásoknál”

– utalt a fehérvári polgármester az érezhető problémákra.

Ehhez Csőzik László megjegyzésként hozzáfűzte, az önkormányzatok autonómiája került veszélybe, hiszen nincs már meg a stabilitáshoz szükséges gazdasági háttér. Székesfehérvár helyzete érdi szemmel nézve szintén aggasztó, hiszen a fejér vármegyei település 8-9 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet, amellyel tulajdonképpen gazdasági központként a fejlesztési pénzeitől esik el. Érd eközben pedig vegetál, nincs már fejlesztésre, beruházásra fordítható pénze.

„2025-ben már a működésre sem futja. Tehát most arra fókuszálunk, hogy ne menjünk csődbe. Ez szerintem nonszensz”

– jegyezte meg az érdi polgármester.

Cser-Palkovics szerint az önkormányzatok jelentős része saját erőből már nem tud egy adóesztendőben fejlesztési feladatot elindítani. Ami egyáltalán nem jó, hiszen egy-egy lakossági fórumon a városvezetés kapja meg az emberektől a kritikákat, akár kéréseket, amelyekre az önkormányzatnak érdemben reagálnia kellene.

A fehérvári polgármester hozzátette, ha nincs forrás és mindig el kell mondani, hogy az aktuális költségvetésben nem, valószínűleg majd a következő évi büdzsében lesz csak keret, annak egyáltalán nincs jó üzenete.

„Ez önmagában nem tesz jót az önkormányzatiság lokális megítélésének sem, a helyi közösség vonatkozásában”

– tette hozzá Cser-Palkovics.

Szerinte a helyzet súlyos: miközben az állami normatív támogatás csökkent, egyre nagyobb mértékű helyi adót kell befizetni az államnak szolidaritási hozzájárulás formájában.

Mint mondta, „nyilvánvalóan nekünk erős gazdaságunk van”, utalva Székesfehérvár ipari helyzetére, de szerinte ez nem jogosítja fel az államot a túlzott elvonásokra. A fehérvári polgármester szerint elvben a szolidaritási hozzájárulás azt szolgálná, hogy a gazdagabb önkormányzatok segítsenek a rászorulókon, ám a gyakorlatban ez már nem működik így.

A jelenlegi helyzetben ugyanis „nagyon sok olyan település fizeti ezt, amelyiknek úgymond nem jutott több”. Ezzel Csőzik László is egyetértett, hozzátéve: „pont, hogy velünk kellene  szolidaritást vállaljanak”, hiszen Érd különösen nehéz anyagi helyzetben van a megyei jogú városok között.

Csőzik László szerint a megyei jogú városok polgármesterei – pártállástól függetlenül – ugyanazokat a problémákat látják az önkormányzati rendszerben: csökken az autonómia, hiányoznak a régiók, és egyre kevesebb a forrás. Bár a kormánypárti városvezetők visszafogottabban fogalmaznak, valójában mindenki a helyi önkormányzatok megerősödését szeretné.

Szerinte új finanszírozási rendszerre van szükség, amely visszaadja a hatásköröket azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ambícióval vállalnák a feladatokat. Csőzik úgy véli, az önkormányzatok vannak a „frontvonalban”, ők tudják igazán, mire van szüksége az embereknek.

A beszélgetés során elhangzott, hogy az önkormányzatiság cselekvőképességet jelent. Cser-Palkovics András szerint mindaddig, ameddig a településeken van cselekvőképesség, addig  az önkormányzatiság létezik, valamint továbbra is hisz abban, hogy erős állam nem képzelhető el erős települések nélkül.