A város fizetésképtelenség előtti állapotban van, átlépte a mínusz egymilliárd forintot az önkormányzat folyószámla-egyenlege. Nincs polgármesteri keret, nincs sportkeret, nincs civil keret, megszüntettük a rádiót, a kézilabda brutális átalakítás alatt áll, drákói intézkedéseket vezetünk be. Minden olyan önként vállalt feladatot, amit csak lehet, kénytelenek vagyunk racionalizálni – fogalmazott a közgyűlés május 28-ai ülésén Csőzik László polgármester.

A testület többek között a 2024-es zárszámadást is tárgyalta. A zárszámadás a költségvetés végrehajtását tartalmazza, összeveti a tervezett és a ténylegesen megvalósult bevételeket és kiadásokat.

Simó Károly (Fidesz) szerint „eljött az igazság órája”: a zárszámadásban rögzített adatokból kiderül, hogy van-e hiány és csődállapot vagy nincs. Simó Károly kijelentette: eddig sem ment csődbe a város, sőt maradvánnyal zárta az évet, és így van ez a mostani zárszámadással is, sőt még marad is 300 millió forint, ami szabadon felhasználható – ami jó hír, hiszen a 2025-ös év úgynevezett hiánya ennyivel csökken.

„Polgármester úr, én nyugodt lennék a helyedben. Nagyon-nagyon erősen csodálkoznék, látván a zárszámadás adatait és a költségvetési folyamatokat, ha azt állapítanád meg, hogy csődközeli helyzetben van az önkormányzat, ugyanis ez nem igaz. Látszik, hogy nem könnyű a helyzet, mint ahogy egyetlen önkormányzatnak sem az, és nem is volt az elmúlt 30 évben soha” – jegyezte meg Simó Károly, aki szerint nem igaz, hogy a kormány kevesebb pénzt ad a mostani, mint az előző városvezetésnek, ugyanis a szolidaritási adó levonása után is meghaladják a bevételek és az állami támogatások az előző, Fidesz- KDNP-s városvezetés lehetőségeit.

A fideszes politikus állította, hogy a polgármester által előterjesztett költségvetés bevételei 2020 óta alul vannak tervezve, a kiadások pedig felül.

Csőzik László elmondta: az előző években a várost az segítette ki a bajból, hogy jelentős iparűzésiadó-többletet sikerült realizálniuk, tavaly, tavalyelőtt például 350-400 millió forintot. Márciusban azonban csupán 63 millió forint HIPA-többlet mutatkozott, és szeptemberben is ugyanekkora összeg várható – márpedig ez a 120 milliós többlet jóval alatta marad az elmúlt években befolyt összegnek.

„A magánszektor, a reálgazdaság láthatóan stagnálásközeli állapotban van Érden, és ez rányomja a bélyegét az iparűzésiadó-bevételekre” – mondta a polgármester, aki megismételte: a helyzet valóban aggasztó.

„Minden fillért meggondolunk, hogy miként költsük el. Nincsen polgármesteri szponzorkeret, nincs megnyitva a civil keret, nincsen sportkeret. A meghatározó sportegyesületek támogatását kínlódva, magánszereplőket is bevonva próbáljuk meg megoldani. A három uszoda közül egy van nyitva. A kulturális rendezvényeket minimálisra tekertük, az Érdi Piknik magánszervezésben került megrendezésre, és sorolhatnám” – emelte ki a polgármester, hangsúlyozva: a jelenlegi helyzet fizetésképtelenséggel fenyeget, és előfordulhat, hogy Érd irányítását átveszi a csődbiztos.

„Nem mi tehetünk erről a helyzetről, hölgyeim és uraim. Nem tudunk már tovább takarékoskodni. Gyakorlatilag csonkoljuk az intézményrendszereinket, a cégeinket. Ezt a kényszer szülte. Az állam a szolidaritási hozzájárulásunk mértékét 60 százalékkal növelte meg a korábbi évekhez képest. Egyáltalán, miért mi fizetünk szolidaritási hozzájárulást, mi, a szegény város, ahelyett, hogy pont velünk vállalna szolidaritást a kormányzat, az állam. Ez nonszensz”

– hangsúlyozta Csőzik László.

Nem csak Érd van ilyen helyzetben: Budapesttől is nagyon sok pénzt vonnak el, Gyömrő gyakorlatilag fizetésképtelen, állítólag Miskolc is sorban áll, és egyéb, kisebb városok is. Csakhogy, ha egy kis településnél 5-10-15 millió forint hiányzik, azt még könnyű pótolni, azt meg tudja oldani a kormány – mutatott rá a polgármester.

„Mi Budapesttel, Miskolccal, Gyömrővel együtt futunk. Ki vagyunk szolgáltatva a kormányzatnak. A normatívák reálértéke 3 év alatt 25 százalékkal csökkent, a szolidaritási hozzájárulást jelentősen megnövelik, és lefölözik a helyi iparűzési adó többletét. A gépjárműadót már öt éve parkoltatják, nem adják vissza a helyben maradó részét. Ebben a helyzetben egyet tehetnénk: megemelhetnénk az építményadót. Ennek ellene voltam és vagyok. Gyömrőn egyébként ezt megtették, majd visszavonták, mert az ott élők tüntettek az intézkedés ellen.

Szerintem az a járható út, ha a kormányzat felé kommunikáljuk, milyen nehéz helyzetben van a város. Jó pár kormánytaggal találkoztam, és senki nem mondta, hogy abszurd vagy hamis, amit mondok. Jóindulatot tapasztaltam részükről, ugyanakkor senki nem utalt a városnak működési támogatást.”

Vagy kormányzati beavatkozásra van szükség, vagy a bevételek emelkedésére. Csakhogy – jegyezte meg – ha a városnak csúcsbevételei születnének, azokat abban a pillanatban elvonná a kormány, hiszen az előző évihez képest minden iparűzésiadó-többletet, minden adóforintot be kell küldeni a központi költségvetésbe, és úgy kell visszapályázni.

„Itt bezárul a kör. Egy magát családbarátnak mondó kormányzatnak egy olyan várost igenis meg kell segítenie, amelyik önhibáján kívül, azért, mert nincs ipara, nehéz helyzetbe került. A város nem tehet arról, hogy az adóerőképessége ennyire gyenge. A meglévő cégek fejlesztései, beruházásai biztos, hogy hoznak plusz bevételeket, de ez édeskevés, nagyságrendileg a tizedét sem adják annak, amennyi plusz bevételre lenne szüksége Érdnek.”

A polgármester egyébként a probléma fő forrását abban látja, hogy a gazdaság az elmúlt öt évben nem ment előre, hanem recesszióban van. Hangsúlyozta: az érdi politikai erőknek együtt kell működniük abban, hogy plusz forrásokat szerezzenek a városnak, és anélkül tudják csökkenteni a költségeket, hogy lecsonkolnák az intézményrendszert.

„Mindenkit óva intenék attól, hogy hurráoptimista hangulatot keltsen. Teljesen indokolatlan, teljesen alaptalan erről beszélni. Most igazán nehéz a helyzet. Nem várható adóbevételi boom, mint az előző években, és ha lenne is esetleg ilyen plusz a HIPA frontján, az azonnal elvonásra kerülne” –  összegezte Csőzik László.