Akik azzal támadták tavaly ilyenkor a Sóskúi akkumulátorfeldolgozó üzem létesítése ellen tiltakozókat, hogy fellépésük csupán „kampányfogás”, most egyértelmű bizonyítékot kaphattak ennek ellenkezőjéről, látva, hogy négy frissen meg(illetve újra)választott helyi vezető ült egy asztalhoz. Most nem lehet „jobbésbaloldalazni”, „gurulódollározni”, minden az, aminek látszik: kiállás egy akkumulátorhulladék-feldolgozó üzem kertvárosi környezetbe telepítése ellen.

A vendéglátó Tárnok polgármesterének, Lukács Lászlónak az üdvözlő szavai után Csőzik László örömmel hozta szóba a pár nappal korábbi „nagy erődemonstrációt”, ahol önmagában a résztvevők száma is megmutatta, hogy Érdnek fontos, ami a szomszédos Sóskúton történik.

„Egyik legszebb városrészünk, Fenyves-Parkváros, mindössze 2-2,5 kilométerre van légvonalban a sóskúti logisztikai parktól – mondta el Érd polgármestere. – Itt a települések összeérnek, egy szövetet alkotnak, ezért a szövetségünk elképesztően fontos. Ha ennek a cégnek tisztességesek a szándékai, és a hivatalos eljárás miatt nincs félnivalója, akkor itt lenne a helye a lakossági fórumon, és válaszolna a média kérdéseire is. Ehelyett egy folyamatosan rejtőzködő szereplővel állunk szemben, akiről nem tudjuk, mit akar, és ebből nehéz másra következtetni, mint hogy nem jó nekünk, amire készül.

Annak érdekében, hogy ne lehessen könnyített módszerrel kiadni az engedélyt, az érdi önkormányzat is beszáll a jogi eljárásba. Kitartunk amellett, hogy ennek a beruházásnak nem ebben a kertvárosi környezetben van a helye. Az a gyanúnk, hogy a gödi és a komáromi akkumulátorgyár gyártási selejtjét – ami az össztermelés 40 százalékát teszi ki – akarják itt feldolgozni. Erre kell közösen nemet mondanunk!”

Sóskút polgármestere, Mészáros József tájékoztatta a jelenlevőket, hogy délelőtt az Andrada telephelyén vizsgálódott a NAV tisztviselője.

„Nagy valószínűséggel ki fogják adni a fémkereskedelmi engedélyt – tette hozzá -, de mi nem csüggedünk, mindent meg fogunk tenni azért, hogy ellenálljunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei NAV-tól, ahol az engedélyeztetési lefolytatják, ügyféli jogállást kértünk, továbbá levelet írtam Tarnai Richárd főispánnak, valamint az országgyűlési képviselő úrnak is. Várom a lehetőséget, hogy feltehessük a kérdéseinket.”

A térség polgármestereinek összefogásában új szereplő Dizseri András, Diósd júniusban megválasztott vezetője. Elmondta, hogy a testületi többséget alkotó Pro Civitáte programjában is hangsúlyozottan jelen van a környezet és a természet védelme. Ezen elvek mentén az önkormányzat a veszélyes üzemek feltérképezése érdekében külsős védelmi referens kinevezéséről döntött. Hozzátette, nagyon is jól tudják, hogy ha a környékbeli városok egyikében veszélyes üzemet terveznek, az Diósdot is érinti.

„Ha az emberek szívében egy beruházás aggodalmat kelt, azzal nekünk, városvezetőknek kötelességünk foglalkozni. A diósdiak emlékeznek a Metallokémiára, ami elképesztően veszélyes üzem volt, és a bezárását követően évekig tartott a kármentesítés. Tehát nekünk nem kell bemutatni, hogy mit jelent a szomszédban egy veszélyes üzem. Éppen ezért tiltakozunk és tiltakozni is fogunk minden olyan üzem ellen, amely veszélyes a földjeinkre, a levegőnkre, a vizeinkre és ránk.

Én a magam részéről azt tudom tenni, hogy tovább viszem a tiltakozás hangját mindenhová, ahol meghallgatják. Ma a döntést meghozó kormányhivatal főispánjánál kezdtem a napomat, és elmondtam, hogy a leghatározottabban ellenzem bármilyen veszélyes üzem idehozását a térségbe.”

Diósd következő képviselőtestületi ülésén fogják megtárgyalni az előterjesztést, tette hozzá a polgármester, amelynek elfogadásával Diósd kinyilvánítja, hogy közigazgatási területén akkumulátorgyártással vagy akkumulátoripari veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesítéséhez nem adja hozzájárulását, és a hatályos szabályozást csak ennek szellemében módosítja.

„Ugyanakkor továbbra is szeretném kihangsúlyozni – zárta szavait Dizseri András -, hogy hiszek a tárgyalások erejében, a higgadt hangban, és hogy ebben az irányban kell tovább menni.”

Most kell beleállni, mert a hatóságoktól nem számíthatunk védelemre, ezt mutatja Göd, Ács példája

Az Akárteis Mozgalomból ketten is eljöttek a fórumra, hogy a hazai akkumulátoripar terjeszkedésének első áldozataiként megosszák a hallgatósággal, hogy mire számíthatnak.

Töplerné Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke néhány párhuzamot emelt ki, melyek közösek a gödi és a sóskúti történetben. Például, hogy mindkettő a Pest vármegyei kormányhivatalhoz tartozik, és a hatóságok hozzáállása, visszaélései hasonló mintázatot mutatnak. Hasonló az is, hogy egy már meglévő épületbe próbálnak egy nem odavaló beruházást betelepíteni.

„Magyarország első akkumulátorgyára, az ország második legnagyobb árbevételű cége, a gödi Samsung egy képcsőgyárba települt be, egy falusi utca túlsó oldalára. Nem kell elmondanom, hogy nyugaton az akkumulátorgyárakat nem így szokták betelepíteni. Ráadásul ez a gyár azóta is folyamatosan bővül. Mi is perben állunk a kormányhivatallal, mert 2023. decemberében megtámadtuk a Samsung környezethasználati engedélyét. Ez azt követően történhetett, hogy a hivatal egyáltalán elismerte, hogy a Samsung hatással van a környezetére, miután többször komoly szennyezés történt a környezetében – ezek azóta sem lettek kivizsgálva.”

Valkóné Papp Éva az Ácsi Kiállás Egyesület képviseletében elmondta, hogy a párhuzam Ács esetében is igaz, miután a polgármester szerint nem értesítették semmiről, hanem egyszer csak elkezdték építeni a katódgyárat.

„Úgy harangozták be, hogy autóalkatrész-gyár lesz, nulla kibocsátással. Majd szembesültünk a kiszivárgott adatok alapján azzal, hogy a környezethasználati engedélyben éves szinten 100.000 tonna késztermékkapacitással működve, 2.000 kg kobalt, 2.000 kg nikkel és 4.000 kg mangán fog kikerülni a zárt rendszerből, egy elsődlegesen mezőgazdasági területen. Az engedélyeztetési eljárás során észrevételeket tettem, mint magánszemély, majd felkértünk egy civil szervezetet, hogy képviselje egyesületünket, és így indítottunk pert a kormányhivatal ellen.

A bíróságon egészen bizarr volt, hogy az egyik oldalon ültünk mi, az egészségükért, a gyerekeik jövőjéért és a természetért aggódó civilek, velünk szemben pedig egy menő ügyvédi iroda által képviselve a beruházó, és az elvileg a törvényességet és a lakosságot képviselni hivatott kormányhivatal. És ami a legfelháborítóbb volt, a bíróság nem azt vizsgálta, hogy a szennyezés tényleg messze meghaladja-e a határértéket, hanem azt kezdték el boncolgatni, hogy a civil egyesületnek joga volt-e elindítani az eljárást. Végül érdemi tárgyalás nélkül lesöpörték az egészet, kizárták az egyesületet, és érvényessé vált a gyár környezethasználati engedélye. A szennyezés a gyár 26-30 kilométeres körzetében kimutatható.”

Ami viszont különbség az ácsi és a sóskúti történetben, az a település vezetésének hozzáállása, hangsúlyozta Valkóné.

„Ács polgármestere azzal kecsegtette a lakosságot, hogy jól fizető állásokhoz juthatnak az üzem révén, amely hatalmas iparűzési adót fog fizetni. Sóskúton viszont a lakosság és a vezetés összefog, és ez reményt ad, hogy lehet eredményt elérni.”

Kovács József környezetmérnök viszont azzal hűtötte le a kedélyeket, hogy az Andrada vezetősége ügyes, mert az engedélyezésre beadott terveiből kivett minden olyan elemet, amellyel kockáztathatta volna a sikert. Nincs benne szó akkumulátorról, se veszélyes hulladékról, se pirolízisről. Továbbá hangsúlyozta, hogy az akkumulátoripar jelenléte olyan hulladékfeldolgozási feladatokat ró Magyarországra, amelyeket meg kell oldani.

„Önöknek a bohóc szerepét osztották”

A polgármesterek és Kovács József hulladékgazdálkodási szakember rövidre fogott bevezetője után a közönség kérdezett. Ekkor kiderült, hogy a fórumon megjelent a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, Kun Zoltán, hogy elmondja a legfrissebb történetet, ami Győr és környéke lakóinak kedélyeit borzolja. Győr-Győrszentiván területén egy 400 hektáros, korábban mezőgazdasági terület besorolását ipari gazdasági területre (GIPE övezet) változtatta.

Kun Zoltán Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke elmondta, hogy kijelölés miatt csökken a város területén a biológiai aktivitásérték. Az Alaptörvényben azonban van két pont, amely védelmet nyújthat a hasonló kormányzati beavatkozások ellenében.

„A P-cikk arról szól, hogy a termőföld, a biodiverzitás, a biológiai sokféleség és a klíma védelme mindannyiunk feladata – mondta el az elnök -: az államé, az állampolgároké és az önkormányzatoké is. Ezt a kormányhivatalok semmibe veszik. Az alaptörvény XXI. cikkelye pedig kimondja, hogy “Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez”. Arra hivatkoztak, hogy elfogyott Győrben az ipari terület. Ez egy orbitálisan nagy hazugság volt, úgyhogy megtámadtuk a határozatot. Felhívom a figyelmet arra, hogy van egy nagyon érdekes csavar a történetben.

Azzal, hogy 400 hektárt átminősítenek, és csökken az úgynevezett biológiai aktivitásérték, nincs vége a történetnek, mert az új építési törvény szerint a biológiai aktivitásértéket kompenzálni kell, és ha ez mezőgazdasági terület volt, ugyanakkora mezőgazdasági területet kell kijelölni a közigazgatási határon belül. Amikor én ezt szóvá tettem, hogy álljon már meg a menet, hol van a kijelölés, a kormány válasza az volt, hogy az átminősítés jogszerű volt, a biológiai aktivitásérték kiegyenlítését majd az önkormányzatnak kell helyi szinten biztosítania. Na de hogyan, kérdem én! Itt van egy jókora joghézag, amit az önkormányzatoknak kellene elvinni az alkotmánybíróságig, mert így bizony az önök kezéből kivettek egy nagyon fontos szabályozási elemet. Önöknek tulajdonképpen építési szabályozás tekintetében a bohóc szerepét osztották.”

Mindenki hisz a tárgyalásokban, de azért tartsuk szárazon a puskaport

A közönség soraiban többen is az utcai mozgalmár hangokat erősítették, nem látván más érdemi lehetőséget.

D. Csaba tárnoki lakos azt kérdezte, miként lehetne folytatni a péntek esti megmozdulást? Szeptemberig, az első tárgyalásig van még pár hónap, és ha addig minden hónapban csak ezerrel nőne a tüntetők létszáma, az már feltűnne a Karmelitában is.

„Nem fognak megállni, ott van az a 40 hektár szabadon, ide fognak hozni mást is, és azt a területet majd kiemelik. Ezzel kellene foglalkoznunk! Folytassuk, amit elkezdtünk!”

F.Gyula érdi lakos hozzátette: „Órákat eltölthetünk azzal, hogy arról beszélgetünk, mi jut a levegőbe és mi nem. Elértünk a falig. 2022-ben a magyar kormány aláírt egy olyan uniós szabályozást, ami arról szól, hogy ahol előállították az akkumulátort, ott kell ártalmatlanítani. Tudván tudva, hogy ez a szabályozás létezik, és hogy a legfőbb reprezentánsuk kijelentette, hogy ha egy település nem akar ilyen beruházást, akkor azt nem fogják erőltetni, idehozták ezt a céget, és idehozták nekünk a politikát. És most mi arról beszélünk, hogy ne politizáljunk?! Arról beszélünk, hogyan menjünk ki, bocsánat a szóért, 30 ezren tüntikézni?! Ugyan már! Induljunk el szépen mindahányan kézen fogva az M1, M7, M6 autópályán, és tegyük le mindazt, amit ők idehoztak, a használt akkumulátoraikat és minden retket a parlament elé, és sétáljunk szépen haza! A polgármesterek nagyot nőttek a szememben, amikor összefogtak, és meg tudtak kerülni minden nézeteltérést. Nekünk kutya kötelességünk őket követni!”

Lukács László Tárnok polgármestere a lázadás hangjaira és diósdi kollégája szavaira reflektálva elmondta, ő maga is hisz a tárgyalásokban, de néha bizony ki kell menni az utcára.

„Abban a pillanatban, hogy bárki a másik oldalról hajlandó velünk leülni egy asztalhoz tárgyalni, akkor tárgyalni kell. Biztos vagyok abban, hogy velük is lehet szót érteni. Ők is emberek, és képesek arra, hogy jó döntéseket hozzanak. De mindaddig, amíg nem ülnek le velünk beszélgetni, addig valóban marad az utca.”

Mészáros József Sóskút polgármestere is radikális hangot ütött meg: „Az előbb arról beszéltek a szakemberek, hogyan is történik egy ilyen akkumulátorgyárban a feldolgozás. Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, ezek fontos információk, de engem az nem érdekel. Mondjuk ki őszintén: ez a történet sokkal többről szól, mint hogy most idehoznak egy anódfólia-feldolgozó üzemet. Ez arról szól, hogy bennünket folyamatosan hülyének néznek, és azok a rendszerek, amelyeknek ki kellene szűrni a bennünket veszélyeztető üzemeket, Magyarországon ma nem működnek. Ez az egész környezetvédelemnek álcázott történet, amin át tudnak csúszni az ilyen cégek, alkalmatlan. Én polgármesterként szerencsés helyzetben vagyok, mert olyan képviselő-testületem van, amely ugyanezt gondolja. Így mindent meg fogunk tenni, ha kell, oda fogunk menni a cég telephelyéhez, és odaláncoljuk magunkat a bejárathoz, hogy megakadályozzuk a működését.

Azt is látni kell, hogy itt van rajtunk kívül sok-sok település, hasonló problémákkal, és ha nem lesz politikai tekintetben valami változás… és elnézést kérek azoktól a polgármesterektől, akik nem akarnak ebben a kérdésben politizálni, de sajnos ebben politizálnom kell. És itt nem pártok mellett állok ki, én nem jobb vagy baloldalon állok, hanem azt kiáltom világgá, hogy nem működik normálisan a rendszer, nem működik jól az engedélyeztetési folyamat, ha itt engedélyt kaphatnak olyan cégek, amelyek a mi egészségünkkel, a mi környezetünkkel játszva majd kitalálják, hogy a technológiájuk működik, vagy nem. Csakhogy tíz-húsz év múlva esetleg mi fogunk ezzel összefüggő betegségekben meghalni. Én azt veszem észre, hogy a döntéshozókat ez egyáltalán nem érdekli. Engem érdekel, mert én öreg koromban itt szeretnék élni, a gyerekeim és az unokáim körében.

Bocsánat, de ha ezzel nem foglalkozunk, akkor minek vagyunk polgármesterek?! Nekünk igenis képviselnünk kell a lakosságot, és érvényt szerezni a szabályoknak, amelyeket mi hozunk, a saját településünkre vonatkozóan. Bocsánat, de ezek szerint itt ez az üzem nem tud működni, mert nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a helyi önkormányzat a szabályozásában megszabott. Olyannak nem szabadna megtörténnie, hogy a fejük felett átnyúlva hoznak rólunk, meg a gyerekeinkről döntéseket. Észre kell vennünk, hogy itt a mi jövőnkről van szó!”

Ezt követően Sóskút polgármestere arra kérte kollégáit, hogy kezdeményezzék ügyféli jogállásukat az engedélyezési eljárásban, majd arra, hogy kérjenek közösen időpontot Pest vármegye főispánjától, együtt menjenek be és képviseljék közösen a térség 120 ezres lakosságát.

„Jelezzük, hogy itt igenis nagy a probléma. Én szívesen elmegyek, de egyedül csupán egy 3800 fős települést képviselek. Teljesen más a helyzet, ha mellém áll még hét vagy akárhány polgármester.”

A zárszavak órája is tartogatott fontos gondolatokat.

„Van itt rosszabb is a grafitnál”

Hargitai Miklós újságíró például elmondta, ha meghalljuk azt a mondatot, hogy „itt csak grafit keletkezik”, akkor rázkódjunk össze, mint akit megszúrtak tűvel. Különösen annak ismeretében, hogy a cég kétmillió forint biztosítási értékre kötött szerződést.

„A grafit súlyosan robbanásveszélyes anyag. Gödön is azt mondják, hogy az a fekete por, ami kiporzott az egyik csarnok tetejére, az csak grafit. Az bizony robbanás vagy tűz esetén nagyon csúnya égéstermékeket tud produkálni.”

Kovács József ehhez hozzátette, van itt rosszabb is a grafitnál, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemekre szükség van.

„Elkerülhetetlenné teszi az, amit termelünk és ahogyan élünk. Roncs autók, olajos hulladékok, veszélyes hulladékok, gyógyszerek, vegyszerek… és sorolhatnám, mit ki nem dobálunk. Ezeket meg kell oldani. Veszélyes? Igen. Meg lehet oldani? Igen. Csinálom is, ez a dolgom. (Bekiabálásra hozzáteszi.) És nem vettek meg. Hivatalból csinálom. Felelősen, a legjobb tudásom szerint. Azért vagyok itt, nem először.”

Hozzátette még, hogy a hivatalhoz beadott dokumentáció szerint az Andrada üzemébe nem kerül be akkumulátor. Fontos, hogy a tervezett üzem technológiáját és terveit megismerjük, és tegyük fel a kérdéseinket. Különösen akkor, ha kétségeink vannak.

Valkóné Papp Éva azt kérte a lakosságtól, hogy folytassák a kiállást, harcolják ki a valódi önkormányzatiságot, és újra juttassák el arra a szintre, ahol működnie kellene.

Szaszkó Andrea emlékeztette a jelenlevőket, hogy Gödön annak a bizonyos fekete pornak a mibenlétét, amely a sajtónak köszönhetően ismertté vált, senki hivatalosan nem vizsgálta. A Samsung egyedül a dél-koreai sajtónak kezdett magyarázkodni, miután olyan épületek tetején találták meg, amelyekben illegálisan katódgyártás zajlott. Ilyen körülmények között hogyan higgyünk a tárgyalásokban? Gödön a polgármester nem áll mögöttünk, nem segít minket. Önök itt nagyon szerencsések, örülök ennek, amit látok, és teljes szívemből kívánom, hogy folytassák és érjék el a maximális sikert, amit el lehet érni!”

Csőzik László kifejezte örömét, hogy Érd is erősítheti a térségi összefogás erejét.

„Azt akarom mondani, hogy mi nagyon sokan vagyunk, és ha kell egy behemót nagy testvér, akkor Érd itt van, és jön és segít.”

Mészáros József kiemelte, hogy, noha most csak négyen ülnek itt, valójában hét polgármester áll mellette ebben az ügyben. Bár nem nevezte meg őket, e kérdésben a jelenlevők maguk mögött érezhetik Törökbálint, Pusztazámor, Budaörs és Biatorbágy támogatását is.

„Nem nézzük, hogy ki honnan jött, melyik oldalról, hanem egymás irányában bizalom van, és közösen ki tudunk állni. Ez az erő, és a sóskúti képviselő-testület támogatása az, ami megerősít abban a hitemben, hogy eredményt fogunk elérni, és ahogy mondani szoktam ásóval, kapával eltakarítjuk innen ezt az üzemet.”

Lukács László is megerősítette, hogy létezik a térség polgármestereinek nyolc fős szövetsége, és ez a kör nyitott, lehet csatlakozni, Tárnok mindig szívesen látja szomszédait a jó ügy érdekében.