„Az ország egyik legösszetettebb és egyik legfontosabb problémájával keresett meg” – válaszolta Csőzik László polgármester a Vezess.hu oldal kérdésére, hogy mit lehetne tenni azzal a kialakult helyzettel, mely szerint Magyarország szívében lassan nem lehet normálisan autózni.

Az érdi polgármester egyike volt az agglomeráció azon településvezetőinek, akiket a sokak által hiányolt budapesti P+R parkolókkal kapcsolatban keresett meg a lap, ugyanis Budapest parkolási reformja kapcsán korábban rengetegszer elhangzott: a fővárosnak a környékbeli településekkel együtt kellene óriásparkolókat építeni.

Érd példája azonban jól mutatja, nem a parkolóhely kevés, hanem az autó sok, így már megközelíteni sem lehet rendesen a parkolókat. A KSH 2022-es adatai szerint csak Érdről naponta 15,5 ezer ember ingázik Budapestre. Csőzik László szerint azonban a helyi felmérések alapján az ingázók valós száma még ennél is magasabb, a 80 ezres megyei jogú város aktív lakosságának közel 60 százaléka ingázik, és sajnos nagy többségük autóval.

Mindenesetre a KSH által jelzett trend is elgondolkodtató, 2001-hez képest 164 százalékos a növekedés. A polgármester adatából következően pedig több száz százalékos.

Budapest parkolási reformjával kapcsolatban tavaly november 27-én fogadott el a Fővárosi Közgyűlés egy parkolási reform néven elhíresült csomagot, amelynek inkább négy fontos pont és dátum volt a lényege.

A változások négy eltérő időpontban (2025. január 1., 2026. január 1., 2026. július 1. és 2027. január 1.) lépnek hatályba. Megszűnik majd a zöld rendszámos autók ingyenes parkolása, leszerelik az automatákat, kedvezményt adnának a parkolást a BudapestGO-ban lebonyolító bérleteseknek, 2026 júliusától pedig emelnék a tarifákat, az 1,8 tonnánál nehezebb autókra emelt díjat vetnek ki, emellett az autóval közlekedő ingázóknak bevezetnék majd az online megvásárolható P+R bérletet. Az óriásparkolók építéséről azonban nem született döntés.

Dizseri András diósdi polgármester szerint amúgy a P+R parkolókapacitás bővítése csak az egyik módszer, és nem is mindenhol lehet alkalmazni sikeresen. A városvezető úgy véli, hogy a P+R rendszereket meg is kell közelíteni, vagyis a parkolók maguk is forgalmat generálnak, miközben az alapproblémát nem oldják meg.

Hozzátette, hogy a módváltásra a küldő településeken van szükség. Éppen ezért már az agglomerációs településeken kell fejleszteni a közösségi közlekedést, nem pedig további közúti kapacitást építeni.

Csőzik László is az óriásparkolók nélküli megoldásokat javasolja. Leginkább a kötöttpályás közlekedés fejlesztésében látja a megoldást, például a déli körvasút megépítését, valamint az agglomeráció irányába a 4-es metró földfelszíni vonalvezetéses fejlesztését tartja fontosnak.

Az érdi polgármester ezen felül a városi tömegközlekedés (helyi és helyközi járatok) fejlesztését említi, aminek más települések is hasznát látnák.

Érden, az agglomeráció legnagyobb városában uniós forrásból folyamatban van egy nagyszabású lakossági felmérés a közlekedési szokásokról, igényekről, amely az egyik alapja lesz az érdi mobilitási tervnek.

Az Európai Unióban ugyanis régóta létező fogalom a fenntartható városi közlekedéstervezés. A fenntartható városi mobilitási terv (angolul Sustainable Urban Mobility Plan – rövidítve SUMP) hozzájárul ahhoz, hogy az adott település élhetőbb legyen, a lakosság életminősége javuljon, ráadásul hosszú távú jövőképet ad, ami elősegíti a közlekedéssel kapcsolatos döntéshozatalt is. Erről bővebben ITT írtunk az ÉrdMoston.