A ház gyászos állapotáról nemrég videó került fel a netre (Petrovics Kornél felvétele), és a kommentszekcióban sok találgatás látott napvilágot arról, hogy vajon bontás vagy felújítás vár rá. A választókerület képviselője, Harmat Ákos még azt a kérdést is felvetette, ha megmaradna, ki milyen tartalommal tudná megtölteni. Abban mindenesetre a legtöbben egyetértettek, hogy a Beliczay-sziget kapujában álló ház megmentésre méltó érték, amely jelenleg kallódik, pusztul, és sorsa felveti a kérdést, jól gazdálkodunk-e települési értékeinkkel.
Az épület már-már irodalmi igényű védőbeszédét a Százhalom közölte pár éve Magyarádi Ágnes tollából, Érd Óváros gyöngyszeme, a Beliczay-kúria címmel. (Itt olvasható.)
Lapunk pedig a család egyik leszármazottjával, Beliczay Erzsébettel készített interjút, amely röpke bepillantást engedett egy nem hétköznapi család múltjába, melynek minden tagja megtanulta a mézeskalácsos mesterséget, ami a megélhetést és a hírnevet hozta.
Elmondta azt is, hogy a kétszintes, 200 négyzetméteres ház 1923-ban épült, a hozzá tartozó feltöltött terület – amelyet a rendes tavaszi árvizek nem értek el – 350 négyszögöl, 1420 négyzetméter. Hajdan az egész sziget erdőstül a családé volt, egészen az államosításig.
A közeli artézi kút túlfolyó vizének hasznosítására a ház gazdája, Beliczay Endre, az Érd-Nagytétényi Ármentesítő Testület ügyvezető alelnöke, az alispántól kért engedélyt. A gát mögötti legelő ármentesítésének az is része volt, hogy az áradások és a víz sodrásának gyengítése céljából termésköveket hozattak a mederbe, és kőhányásokat építettek. Az ófalusiak azt beszélik, hogy Beliczay Endrét hírbe hozták, hogy elsősorban a saját birtokának védelme vezérelte. Holott az ármentesítés volt a feladata. Azért is felelőssé tették, hogy a vízügyi beavatkozások következtében Érd elveszítette kavicsos strandját, partja és a hajócsatorna beiszaposodott, a vályogvető gödrök telítődtek, megszűnt a korcsolyapálya a falu végén.
Beliczay Endre 1933-ban tragikus hirtelenséggel meghalt. A családnak köszönhetően szellemi hagyatéka, tervrajzai, a család hivatalos levelezése a Magyar Földrajzi Múzeumba került. A gazdag anyag egyelőre feldolgozatlan.
Az épület mai állapotáról készült videó az ófalusiakban emlékeket is felidézett, volt, aki emlékezett, hogy az állandó lakosként itt berendezkedett és gazdálkodó özvegy Beliczay Endréné almát tárolt a földszinten, és sokan vásároltak tőle.
„Mint tradicionális érdi család tagja én is érzem a ház misztikumát – fejtette ki kommentben a véleményét Harmat Ákos is -, de ezen túli extra helytörténeti, építészeti értékéről nem tudok. Sok sokkal szebb, idősebb épületünk van.”
Hogy a ház építészetileg értéknek minősül-e, az nyilván szakmai kérdés. Az viszont az itt lakók szíve joga, hogy bármilyen ok miatt is fontosnak, megőrzésre méltónak tartják-e. Az biztos, hogy túlélőképességből jelest kapna, ugyanis, bár számtalanszor állt már derékig vízben, valahányszor a Duna a gátig emelkedett, meg sem rezzent.
Meglepő módon a Beliczay-ház nem szerepel Érd Települési Értéktárának listáján. Ezt nem volt könnyű megállapítanunk, miután ez a lista jelenleg nem elérhető a nyilvánosság számára. Arról sem találtunk információt, hogy egyáltalán jelölte-e valaki valaha. Településünk Értéktár Bizottságának a decemberben elfogadott új szervezeti működési szabályzata szerint van erre vonatkozó kötelezettsége, úgyhogy remélhetően hamarosan többet fogunk erről is tudni.
Füstbe ment tervek
Az előző városvezetésnek voltak a házzal tervei, mert 2018-ban megvásárolta a Modern Városok Program Ófalura eső részéből, ami a legkisebb szelet volt a rendelkezése álló pénzmennyiséget illetően. A 32,9 millió forintos vételár felett maradt 17 millió az üzemeltetésre és a legszükségesebb fejlesztésekre. Addig is, míg a méltó hasznosítása megtörténik, a városüzemeltetésnél dolgozó alkalmi munkásokat szállásolták el benne, egészen a legutóbbi árvízig.
A házzal kapcsolatos tervekről Csőzik László polgármester FB-oldalán ezt olvashattuk 2021 januárjában:
„Elérhető közelségbe került a Duna-parti összefüggő kerékpárút megépítése, amely összekötné Nagytétényt Érd és Százhalombatta óvárosaival. Egy éve zajlanak a koordinációk, és mi a Beliczay-ház felújításával is erősítjük a projektet. Kerékpáros turistaházat, kis panziót, jó időben kerti kávézós, grillezős vendéghelyet létesítenénk a gát mellé. Szintén kapcsolódik hozzá a Minaret és a Hamzsabég terek megújítása, amelyeket összekötnénk a nemzetközi bringaúttal, így emelnénk be Érd történeti emlékeit is a kerékpáros turizmus látványosságai, főbb megállóhelyei közé. A cél az, hogy Érd bringás város legyen, fontos csomópontja az EuroVelo6-nak, ami összekötné Bajorországot, Ausztriát Magyarországon át a déli szláv országokkal. Ez gazdaságilag is jótékony hatást gyakorolna a városra, nem beszélve a szabadidős tevékenységek bővüléséről.”
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy bár az EV6-nak se híre, se hamva, benne van-e még az Ófalu-projektben a Beliczay-ház, mint kerékpáros turistaszállás terve.
„Az Ófalu-projekt a Modern Városok Programban kifejezetten arra épített, hogy fejleszteni kell Érden a turizmust, hiszen a városrészt értékei, történelmi múltja alkalmassá teszik erre. Csakhogy ehhez legalább két alapvető tényező szükséges. Az egyik, hogy elérjen Érdre az EuroVelo 6 néven ismert nemzetközi kerékpárút. Ha az elhozná erre a kerékpárosokat, az már megalapozhatná itt a vendéglátás fejlesztését, akár kerékpáros szálláshely létesítését. Enélkül azonban bármilyen fejlesztés csupán kifutási lehetőség nélküli reménységre épülne. A másik, ami tudna segíteni ezen a téren, ha újra üzemelne a termálfürdő, amely a rendszerváltás óta magántulajdonban van” – válaszolta kérdéseinkre a városháza kommunikációs referense.
Ez utóbbi feltétel akár teljesülhet is, ha a nemrég eladásra kínált ingatlan olyan befektetőre talál, aki fantáziát lát idegenforgalmi célú hasznosításában. (Erről itt írtunk.)
Az MVP-s keretből több beruházás is megvalósult Ófaluban: újraaszfaltozták a Molnár utcát, ami járdát és a forgalomcsillapító küszöböket (fekvőrendőröket) kapott, térkövessé tették a Gereblye-közt, ami a Szent Mihály templomhoz vezet. Az önkormányzat rendbe tette a Hamzsabég-teret, itt is aszfaltozott. Továbbá elbontották a Duna-parton a betonszerkezetet, amely hamvak illegális szórásának díszlete volt. Jelentős tétel volt a két új (meleg- és hidegvizes) termálkút megfúrása, amelyek ki tudnák szolgálni a termálfürdőt, ha tulajdonosai végre hozzálátnának a felújításához.
Elindult egy apartmanház építése a Pincesoron, amely viszont sajnos a kivitelező cég körüli pénzügyi botrányok miatt félbeszakadt. Mint a városházától megtudtuk, folyamatos tárgyalásban vannak a kormánnyal, amely 2023 novemberében egy hirtelen döntéssel berekesztette az MVP-t leállítva a még rendelkezésre álló támogatások, maradványpénzek felhasználását. Úgy tudni, a kormány nyitott e projekt lezárására, hogy ne maradjon torzó az MVP-s programok berekesztése után.
Az MVP Ófalu-keretet egyébként főleg az ingatlanvásárlásokra – a Kerülő és a Mély úton, valamint Minaret tér környezetében – és a jövőbeni fejlesztésekhez szükséges (pl. Kerülő út megépítését, a gazdatisztiház rekonstrukcióját megalapozó) tervek elkészítésére fordította mind a 2019 előtti, mind az 5 évvel ezelőtt megválasztott új városvezetés.
A Beliczay-ház is az MVP-keretében került tehát önkormányzati tulajdonba. Megvétele után el is indult a rekonstrukció első szakasza – a legfontosabb állagmegóvási munkálatok. Szakaszosan alábetonozták a melléképület megsüllyedt alapját, a korábbi zárt szennyvíztározó helyett kiépítettek egy átemelő szivattyús megoldást a szennyvízelvezetésre.
2021 júliusára pedig elkészült egy koncepcióterv a további fejlesztésekről és továbblépési lehetőségekről. Ebből kiolvasható, hogy a Beliczay-ház felújítása, lévén hogy ártéri erdőben áll, szigorú kötöttségek mellett lehetséges, például nem lehet növelni a beépítettséget. Így az eredeti elképzelés szerinti szálláshely kialakítására csak korlátozottan van lehetőség. A városházáról azt az információt kaptuk, hogy a koncepció elkészülte után a ház megvételére és fejlesztésére kapott 50 milliós MVP-s keret bővítését kérte az önkormányzat a kormánytól, amit meg is kaptak. Ám a fejlesztés irányát illetően várni akartak, amíg eldől, hogyan alakul a többi MVP-s beruházás – különösen a gazdatisztiház rekonstrukciójának – sorsa, hogy világos legyen, mire mennyit költhetnek még Ófaluban. Ekkor született meg a kormány MVP-t berekesztő döntése, ami leállított minden további fejlesztést.
Korlátok közt megvalósítható
A 2021 nyarán a városháza által megrendelt „Természetjáró- és kerékpáros pihenő” koncepcióra megrendelt terv készítői, Varga Krisztina és Kiss Bernadett, részletesen elemzik a terület felhasználásának lehetőségeit. Megállapítják, hogy mivel az ingatlan árterületen van, elsőrendű árvízvédelmi töltés határolja, és az Európai Uniós irányelvek alapján Natura 2000-es védettséget kapott, korlátozottan bővíthető és használható.
A töltés felőli része úgynevezett „vízgazdálkodási terület” (árvízvédelmi töltés) övezetbe, a Duna-part felőli kb. háromnegyede pedig „elsődlegesen védelmi, másodlagosan közjóléti erdőterület” övezetbe tartozik.
Mindebből következnek a felhasználás korlátai. Védelmi erdőövezetben az OTÉK szabályozása szerint épületet elhelyezni csak akkor lehet, ha az az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja.
Az elsődlegesen védelmi, másodlagosan közjóléti (hullámtéri) erdőövezetben a célnak megfelelő létesítményeken kívül elhelyezhető többek között pihenőhely, az erdő rendeltetésének megfelelő építmény, a kutatást, ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek.
A Beliczay-szigetnek kiemelt szerepe van Érd településfejlesztési koncepciójában A Településszerkezeti Terv szerint „Beépítésre nem szánt Hullámtéri Erdőterület”. Turisztikai célú fejlesztése nem került le a napirendről, azzal együtt sem, hogy az árvízvédelmi töltés területén belül csak helyreállítás lehetséges, bővítés nem. Bármilyen új megközelítési lehetőséget, utat, műtárgyat egyeztetni és engedélyeztetni kell az arra illetékes szervvel.
A telek közjóléti erdőterületre eső részén (kb. 1021 m²) megengedett a bővítés, többek között pihenőhely, erdei tornapálya, tanösvény funkciók irányában, maximum 5% mértékig, ami kb. 50 m² beépítést jelent. Eszerint tehát a területnek ez a része már most is túlépített, állapítja meg a tanulmány. Bővítés helyett legfeljebb a jelenlegi beépítés felújításában érdemes gondolkodni. Fedett területeket létrehozni nem lehet, legfeljebb pergolás, ideiglenesen fedetté tehető szerkezetekkel, ami el tudná látni az ilyen jellegű, jellemzően időszakos igényeket. A tervezett átalakítások köre előreláthatóan nem építési engedélyköteles, a szükséges egyeztetések mentén megvalósítható.
Tekintettel a korlátokra, a tervezőnek úgy kell megoldania az önkormányzati tulajdonában lévő terület korszerűsítését és új funkciókkal való felruházását, hogy az rentábilis legyen, emeli ki a koncepcióterv. Valamint lényeges az is, hogy a Beliczay-ház, amellett, hogy kiszolgálója, pihenőhelye lehet az áthaladó, vagy innen induló kerékpáros és gyalogos kiránduló forgalomnak, a későbbiekben csatlakozni tudjon egy átfogóbb koncepcióhoz. Ugyanis olyan gócpontban helyezkedik el, ahova többféle fejlesztés kapcsolódhat majd, hiszen ez itt a Beliczay-sziget kapuja. Itt halad el Érd mostanáig egyetlen túraútvonala, a LevenDuna. Innen indul az érdiek kedvenc sétánya, futó- és görkoripályája a gáton. Közvetlen közelében befektetőre vár a hajdani sóházból kialakított, évek óta az enyészetnek átengedett egykori termálfürdő. Alig száz méterrel van odébb a Minaret és a Hamzsabég tér, a pincesor a római úton, a védett magaspart (Kakukk-hegy), a Kálvária-hegy a kápolnával, a hajdani kastély és a gazdatiszti ház romjai. Nem is beszélve a Duna-partról.
Van tehát bőven fejlesztésre váró turisztikai érték ezen az egy négyzetkilométeren. A koncepcióterv szerint ezeknek a fejlesztéseknek a „hatékony összehangolásával (sportok, természetbarát életmód, turisztikai, szabadidős tevékenységek, valláskultúra) ez a hely egy olyan kiindulóponttá válhat, mely az érdiek identitástudatának fejlesztésében” is nagy szerepet játszhatna. Első lépésként a tanulmány a kerékpárúthoz kapcsolódó pihenőhely és szociális blokk kialakítását ajánlja. Másodikként büfékonyha és kapcsolódó helyiségek, fogyasztótér és fedett terasz kiépítését. Harmadik lépésben a koncepció készítői szálláshely és közösségi helyiségek, negyedik fázisban pedig a terület zöldfelületi és szabadtéri hasznosítását javasolják.
Némi reményt ahhoz is lehet fűzni, hogy a Beliczay-ház és területének célzott fejlesztése esetleg része lehet a Restoriver projektnek, amelyben városunk aktívan részt vesz. Ennek célja az, hogy „a magasabb szintű vízgazdálkodási, klímaalkalmazkodási és árvízvédelmi politikák összehangolásával, adaptálásával és helyi beavatkozásokkal való összekapcsolásával növelni tudjuk a folyópartok és a part menti területek klímaalkalmazkodási képességét”, olvasható a projekt leírásában. Ennek érdekében a városvezetésnek a WWF Magyarország Alapítvánnyal és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal kell együttműködnie.
