1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Érd igazi kulturális csemegékkel készül ebből az alkalomból, lesz miből válogatni a június 20-i héten.

Először is Nyáry Krisztián estjét emelnénk ki. Az író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember nevét sokan ismerik, Így szerettek ők című kötete a 2012-es év egyik könyvsikere volt.

Nyáry Krisztián először a Facebookon kezdte publikálni magyar írók és költők szerelmi életéről szóló írásait, amelyek rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. A bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett.

A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.

Nyári Krisztián január 21-én Érden mesél arról, hogyan szerettek író- és költőfejedelmeink. Az előadás 19 órakor kezdődik a Szepesben, és szinte telt házas, de pár jegyet még elcsíphetnek az érdeklődők.

Január 22-én Rátóti Zoltán színművész és Huzella Péter énekes, zeneszerző vendégeskedik a Szepes színpadán. Ők is magyar költők viszonyait idézik fel – csak épp nem a hölgyekhez, hanem a borhoz fűződő szenvedélyüket ismerhetjük meg, kocsma- és diákdalokon, megzenésített verseken keresztül.

Huzella Péter a Bundáskenyér egyik korábbi adásában elárulta, hogy az előadás gerincét Hamvas Béla könyve, A bor filozófiája adja, ebből Rátóti Zoltán ad elő részleteket, Huzella Péter pedig többek közt Tinódi Lantos Sebestyén, Csokonai, Vörösmarty, Petőfi megzenésített verseit énekli el a közönségnek.

Az előadás 18 órakor kezdődik, a belépés ingyenes, de előzetesen regisztrációs jegyet kell kérnünk a Szepes információs pultjánál.

Január 25-én, szombaton, Tamási Áron Énekes madár című székely nép játékát láthatjuk a Parkvárosi Közösségi Házban, 15 órától. A rendezvényen örömmel látják a diákcsoportokat is.

A csodákkal és varázslattal teli, sziporkázóan humoros és izgalmas történet két fiatal szerelmes (Gondos Magdó és Kömény Móka) kálváriáját meséli el. Magdó két idősödő nővére titokban Móka után epekedik annak ellenére, hogy két falubeli öreglegény őket is eljegyezte már évekkel korábban. A két nővér mindent elkövet, hogy a fiatalembert megszerezze.

Ezt meséli el a vígjátéki és lírai helyzetképekben is bővelkedő, csodás elemeket sem nélkülöző székely népi játék.

A Felvonási Tünetek Színjátszó Műhely előadása jellegét tekintve felolvasószínház: megjelennek a színpadon, mindenki a saját szerepét formálja, de a történet felolvasásként, hangban elevenedik meg a közönség számára.

Az előadást egy 25 perces beavató színház előzi meg. Hogy ez mit is jelent, arról Murzsa Kata drámapedagógus beszélt rádiónkban: a hatvan perces produkció előtti húsz percben elmondják a szerző életét, bemutatják a darab szerkezetét, szereplőit, és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyet a nézők – és főleg a diákok – az előadás során saját maguknak válaszolhatnak meg.

Ennek a beavató húsz percnek köszönhetően a nézők bennfentessé válnak, és még jobban át tudják adni magukat a látottaknak.

Jegyek a helyszínen – iskolai csoportok számára kedvezménnyel – válthatók.

A Magyar Földrajzi Múzeum könyvbemutatóval készül a kultúra napjára. Január 21-én 18 órától Vajda Tamás A szegedi Alföldkutatás története és Veres Zsolt Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című köteteit mutatja be dr. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense.

Vajda Tamás, a Szegedi Tudományegyetem levéltárának igazgatója gazdagon illusztrált, körülbelül 1500 hivatkozást tartalmazó, nagyszámú levéltári és kézirattári forrást felhasználó kötete az 1928–1949 közötti szegedi Alföldkutatást mutatja be, ami jelentősen hozzájárult Klebelsberg Kuno korszakalkotó fejlesztési programjához is.

Az Alföldkutatás a Szegedi Tudományegyetem természet- és bölcsészettudományi tanszékeinek együttműködésében zajló program volt, ami új utakat nyitott az Alföld gazdasági fejlődésében.

Vajda Tamás a Bundáskenyérben elmondta: könyvét a történelem és a földrajz iránt érdeklődőkön kívül a közgazdászok és a területfejlesztés iránt érdeklődők is forgathatják, de a néprajzosok, illetve az irodalom iránt fogékonyak is találnak benne őket érdeklő elemeket.

Veres Zsolt, a  Geokéktúra szerzője a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium geológiai és bányászati szakmai tárgyait oktató tanára.

Kollégáinkkal az Országos Kéktúra múltjáról és jelenéről beszélgetett – ez utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy 2020, azaz a Covid óta kiugróan magas a Kéktúrát teljesítők száma, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A Kéktúra útvonalát úgy jelölték ki, hogy Magyarország legváltozatosabb, legszebb vidékein vezessen keresztül. Hollóházán indul és az Írottkőig kacskaringózik, 1200 kilométeren. Bármilyen irányból, szakaszonként teljesíthető.

Aki végigjárja az Országos Kéktúra útvonalát, az megismerheti hazánk 400 millió éves történetét. A Geokéktúra című könyv abban segít, hogy azok, akik nekivágnak, tudatosan vegyenek részt ezen a földtörténeti időutazáson.