Mint azt hitvallásukban írják: „a K-Monitor Iroda 2007 óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért. Civil szervezetünk olyan politikai, gazdasági és társadalmi környezetet megteremtéséért dolgozik, ahol az állampolgárok elutasítják, a hatóságok pedig hatékonyan feltárják és szankcionálják a korrupciót.”

A K-Monitor az ismert oknyomozó újsággal, az Átlátszóval, valamint a szintén a korrupció ellen küzdő szervezettel, a Transparency International Magyarországgal közösen 2014-ben hozta létre az „Ez a Minimum!” elnevezésű programját.

A kezdeményezés célja, hogy a fentebb megfogalmazott szándék szellemében részletesen vizsgálják, egyúttal ösztönözzék is a magyar önkormányzatokat, hogy minél átláthatóbb, számonkérhetőbb, és a civil kezdeményezésekre nyitottabb módon működjenek.

A programhoz önkéntesen csatlakozhatnak az egyes önkormányzatok. Érd 2019 óta vesz részt az Ez a Minimum! programban, a kiírók pedig azóta többször meg is vizsgálták, hogy hányadán áll városunk a vállalt célok teljesítésében.

Egész konkrétan az alábbi szempontok szerint értékeltek:

• Nyilvános működés
• Közérdekű adatigénylések
• Átlátható költségvetési gazdálkodás
• Nyilvános szerződések, közbeszerzések
• Önkormányzati tulajdonú vállalatok
• Elszámoltatható döntéshozók

Az Átlátszónak a program elmúlt öt évét összegző cikkéből megtudhatjuk, hogy a felmérést végző szervezetek mindent egybevetve arra jutottak, hogy a programhoz csatlakozó önkormányzatok átlagosan harmadával értek el jobb eredményt, mint az átláthatósági vállalást nem tett önkormányzatok.

A döntően ellenzéki irányítású városok többsége megtartotta 2019-es ígéretét és érdemi lépéseket tett az átláthatóság ígért növelése érdekében, figyelembe véve a civilek javaslatait. Ugyanakkor az Ez a Minimum! program hatása olyan önkormányzatokban is érzékelhető volt, ahol a városvezetés nem vállalta a program megvalósítását, hangsúlyozza az írás.

Ha konkrétan az Érdre vonatkozó legfrissebb, idén tavasszal megjelent adatokat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy önkormányzatunk a középmezőnyben, az összesített lista átlagához képest minimálisan rosszabbul teljesített. (A korábbi, az önkormányzati ciklus nagyjából felénél kijött elemzést IDE KATTINTVA találják!)

Az egyes kategóriákat külön-külön szemlélve azt láthatjuk, hogy amíg például az „átlátható költségvetési gazdálkodás” vagy az „elszámoltatható döntéshozók” tekintetében kimutatható a fejlődés, addig a „nyilvános működés” és az „önkormányzati tulajdonú vállalatok” kategóriában romlást tapasztalni.

Ilyen előzmények után november 21-22-én a fővárosi UP Hotelben rendezték meg a „Helyi demokrácia a gyakorlatban” elnevezésű nemzetközi konferenciát, amelyen a meghívott polgármesterek, szakértők és civilek szintén arról beszélgettek, hogy miként lehet növelni az önkormányzatok átláthatóságát, illetve hogyan lehet a lakosokat jobban bevonni a döntési folyamatba.

A konferencián – többek közt – az Ez a Minimum! program is szóba került, amellyel kapcsolatban az egyik meghívott vendég Csőzik László, Érd polgármestere volt, aki Rózsa Andrással és Soproni Tamással, Budapest XIV. és VI. kerületének polgármestereivel ült egy asztalhoz, hogy megossza tapasztalatait és válaszoljon a szervezők kérdéseire.

Csőzik László elmondta, 2019-ben óriási ambíciókkal vetették magukat bele az Ez a Minimum! projektbe, ennek ellenére rá kellett jönniük, hogy az még kevés, ha egy politikusban vagy politikai közösségben megvan a nyitottság a transzparenciára, ugyanis számos technikai, adminisztratív, operatív nehézség merült fel időközben.

Az érdi polgármester kiemelte, mivel ez a program tulajdonképpen egy verseny, amin szeretne minél jobban szerepelni, ezért ennek érdekében folyamatosan meg is fogalmazza a maga elvárásait. Ugyanakkor a kollégái jelzik neki, hogy ehhez az is kellene, ha a jelenlegi két főnél többen dolgozhatnának az ügyön, vagy át kellene szervezni valamelyik osztályt, és esetleg egy szoftverfejlesztés sem ártana.

Ezen a ponton hozzátette, Érd egy forráshiányos település, az elsődleges cél a túlélés. Szerinte a program kiíróinak érdemes ezt a körülményt is figyelembe venniük, amikor értékelik a helyi önkormányzat eredményeit.

A beszélgetés házigazdája felvetette: az, hogy Érd a középmezőnyben végzett, azért is lehetett, mert volt olyan cég, amit a K-Monitor és partnerei vizsgálni szerettek volna, de kiderült, hogy az már nem létezik, viszont az erre vonatkozó információt az Ez a Minimum! csapata nem találta sehol, ezért a kiíró kénytelen volt rosszabb pontszámokat adni.

Csőzik László elárulta, a két éve megszüntetett Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft.-ről van szó, ami – mint arról egykoron az ÉrdMost is beszámolt – valóban vita tárgya volt a közgyűlésben. Elmondása alapján ennek valamiféle félreértés vagy a nem megfelelő kommunikáció állhatott a hátterében.

„Ez nagyon érdekes téma, mert ezt mi pont fordítva látjuk, tehát ezt mi egy picit a ti oldalatokról érezzük nem egészen megfelelő kezelésnek. Annyi történt, hogy azért csúsztunk egy picit most lejjebb, mert volt egy Városfejlesztési Kft., amit megszüntettünk, a feladatköreit háromfelé dobtuk, ez elég nagy port kavart.

Oka volt annak, hogy megszüntettük, ez is egyébként az átláthatóság témakörébe tartozik, és a K-monitor mi gondoltuk, hogy nem vette észre, vagy nem érzékelte azt, hogy ez a cég már nem működik, kiürült, és ugye le is pontoztak minket, mert a cégnek az attribútumai, paraméterei nem jelentek meg a megfelelő helyen. Úgyhogy itt volt egy egyeztetés talán két körben is veletek, de nem jutottunk dűlőre.

Tehát végül is mi azt kértük volna, hogy tekintsetek el ennek a jelenségnek a lepontozásától, és kapjuk meg azokat a pontokat, amiket úgy gondoljuk, hogy megérdemlünk, hiszen nekünk nincs takargatnivalónk, de hát ebben kemény volt a K-Monitor, mi ezt tűrtük, de jövőre talán másképp lesz” – válaszolta Csőzik.

Ennek ellenére úgy véli, az általa vezetett érdi önkormányzat mindig a lehető legnyitottabban állt az emberekhez. Amelyik témáról csak lehetett, arról mindig kikérték az érdiek véleményét. Ezzel párhuzamosan pedig őszintén és nyíltan elmondták a saját álláspontjukat is. Szerinte ez a közvetlenség a sikerük titka.

„A nyilvánosság az embernek a legnagyobb barátja politikusként, én sosem bántam meg, ha a nyilvánossághoz fordultam, onnan merítettem politikai segítséget, mindig jól jöttem ki belőle […] azt gondolom, ha az ember átlátható, az szerintem azt is üzeni, hogy szembe száll a korrupcióval, hogy nincs takargatnivalója. Tehát ez kicsit majdhogynem a záloga a dolognak. Hiszen ha transzparens vagyok, hogyha elérhetőek az adataim, akkor tényleg az van, hogy bárhova kiállhatok”

– fogalmazott, egyúttal viccesen, az aktuális, lehallgatós politikai botrányokra célozva megjegyezte, annak idején még egy olyan ötlet is felvetődött benne, hogy beszereltet egy videokamerát a polgármesteri irodába, hogy élőben közvetítsen minden tárgyalást.

„Azt gondolom, ez lett volna a maximum program a K-Monitornak” – tette hozzá.

Arra a moderátori kérdésre, hogy mit tervez a város annak érdekében, hogy feljebb tudjon lépni a listán, Csőzik László azt válaszolta, a jövőben is szeretnék folytatni a társadalmi vitát a legkülönbözőbb színtereken. Legyen szó – egyebek mellett – egy kommentelhető, szavazásra buzdító Facebook-posztról, egy online kitölthető kérdőívről, egy lakossági fórumról vagy épp egy élő podcast műsorról. Nem mellesleg a közösségi gyűlés, valamint költségvetés már kipróbált formátumát is szeretnék megtartani, illetve kiterjeszteni.

Ahogy a témák tekintetében is legalább ilyen szerteágazó kérdésekben fordulnának a polgárokhoz. Például, mit gondolnak az érdiek a helyi építési szabályzatról, a fizetős parkolás bevezetéséről, a női kézilabdacsapat önkormányzati finanszírozásáról vagy egy ipari, logisztikai park létrehozásáról.

Azonban nem csak a részvételiség, hanem az átláthatóság tekintetében is vannak terveik. Érd polgármestere szeretné, ha a közgyűléshez hasonlóan ezentúl a bizottsági üléseket is élőben lehetne figyelni az interneten, mondván, hadd lássák a választók, hogy megszolgálják-e a bizalmat a képviselők.

De egy olyan elképzelésről is beszélt, hogy a fajsúlyosabb előterjesztéseket akár két fordulóban is tárgyalhatná a közgyűlés, a két etap közé pedig beiktathatnának egy lakossági fórumot, hogy még jobban körbe lehessen az adott témát járni.

Csőzik László úgy látja, rengeteg fantázia van a felsorolt megoldásokban, de akárhogy is csinálják, azt el se tudja képzelni, hogy egy elefántcsonttoronyban, a városháza magányában döntéseket lehessen hozni.

„Együtt kell élni a várossal, ez egy életforma, 0–24-es szolgálat. De azt gondolom, hogy a sikeres polgármesterek, akiket újraválasztottak, azok tudják ezt”

– zárta gondolatait.