A csúcstalálkozónak, melyen részt vett Százhalombatta, Tárnok, Martonvásár, Sóskút, Pusztazámor, Biatorbágy, Törökbálint, Diósd és Érd polgármestere, valamint több településről, így például Budafok-Tétényről a főépítészek, az volt az apropója, hogy elkészült (vasárnap estig lehetett véleményezni az E-TÉR felületén) Érd hosszú távú településterve.
Mivel Érd ezzel a nyolc településsel szinte összenőtt, és számos dologban hasonló problémákkal küzd, minden eszmecsere és tapasztalat-megosztás segít abban, hogy jó megoldásokat találjunk, hangsúlyozta köszöntőjében Csőzik László polgármester.
„A közös gondolkodásnak voltak már előzményei. Hat szomszédunkkal együtt dolgoztunk ki a Benta-patak revitalizációja érdekében egy munkaanyagot, és indultunk vele egy LIFE-pályázaton. Sajnos más, nálunk szegényebb pályázó csoportokat elébünk soroltak. Utánajártunk, hogyan növelhetnénk az esélyeinket, és kiderült, hogy a kulcsszó a konzorcium. Nyertünk is, amikor külföldi partnervárosokkal közösen pályáztunk, így lett pénzünk a Beliczay-sziget fenntarthatósági céljaira és a múzeumkert felújítására. Jó lenne tehát továbbra is együtt keresni a kitörési pontokat.”
A polgármester bevezetőjében vázolta Érd speciális helyzetét és a belőle fakadó problémákat, amelyek egy részével a jelenlevő városvezetőknek is szembe kell nézniük. Vannak persze különbségek is. Bár Érd a környékbeli településekhez képest óriásira nőtt, az adóerő-képessége kicsi, a nála sokkal kisebb Budaörsé, Százhalombattáé vagy Sóskúté például a többszöröse. Valamennyi agglomerációs település közös problémája azonban az, hogy a nagyszámú beköltözőt nem tudja megfelelően kiszolgálni az infrastruktúra.
„Érd be is húzta a kéziféket – tette hozzá a polgármester -, de a változtatási tilalmat nem lehet az idők végezetéig fenntartani. Nyilván nem lehet száműzni a társasházakat, hiszen egy ekkora városban szükség van sűrűsödési pontokra, és a fenntarthatóság szempontjai is azt diktálják, hogy észszerű kereteket kell biztosítani a város fejlődéséhez.”
Ennek irányait a településterv elkészítését jegyző Város-Teampannon kft. ügyvezetője, Koszorú Lajos ismertette, szemléletes képsorokkal és adatokkal illusztrálva. Hat olyan akciópontot emelt ki, amelyek Érd városfejlesztésének közeli jövőjét fémjelzik majd.
„Az elmúlt jó néhány év településpolitikája, a források (újra)elosztása a szomszédok közötti versenyt gerjesztette, és ez nem is véletlen. Holott a versengésnél hatékonyabb az együttműködés. Az új építési törvény új helyzeteket teremt, ezért is érdemes közösen gondolkodni.”
Koszorú Lajos kiemelte azokat a pontokat, amelyekben a térség települései komoly gondokkal küzdenek – hol jobban, hol kevésbé. Ilyen például a vízhálózat elégtelensége, az elvárt zöldterületek vészes fogyása, a közlekedési anomáliák. Fölvetette az együttműködés lehetséges területeit is, akár az „irányított kiajánlás” lehetőségét a gazdasági, üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében, együttműködve a magánszféra nagyobb szereplőivel is.
Beszélt arról, milyen lehetőségeket biztosít a helyi építési szabályzat arra, hogy a családi házastól eltérő övezetekben korlátok közé lehessen szorítani az az építési gyakorlatot, melynek következményeként az ingatlanfejlesztők „vonatházakkal” szórják tele a kertvárosokat.
Mindkét bevezetőben számos olyan témafelvetés volt, amelyhez a településvezetők kapcsolódni tudtak, és az esetleges érdekellentétek helyett az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Különösen a víz kérdésének tulajdonítottak kiemelt jelentőséget, mind Lukács László, Tárnok polgármestere, akinek településén még a pincékben is víz van, mind Török Sándor, Százhalombatta alpolgármestere, aki elmondta, hogy a Benta-völgyet Érdtől lefelé a kiszáradás fenyegeti.
Szó esett a turisztikai célú közös fejlesztések lehetőségéről, ilyen például az Érd-Batta közötti Eurovelo 6-os szakasz és a Tárnok felé Biatorbágyon a balatoni kerékpárúthoz csatlakozó útvonal megépítéséről. Ezekre persze, mint sok egyéb fejlesztésre nem a települések saját forrásai szolgálnának fedezetül, itt megint csak a közös lobbi lehetőségét hangsúlyozták a településvezetők, mint olyan erőt, ami segíthetné a térséget abban, hogy jobb, élhetőbb, szerethetőbb legyen.
