Másodízben kapcsolódott be a Kutatók Éjszakája rendezvényeibe a Magyar Földrajzi Múzeum.

Ez egy Európa-szerte megrendezett eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. A bemutatókat, előadásokat szeptember utolsó hétvégéjén tartják.

A Magyar Földrajzi Múzeum több programmal is készült erre az alkalomra. A tetőtérben előadások és könyvbemutatók várták a közönséget, délután 6 órától.

Dr. Oláh Krisztina (ELTE IK) Magyarország legnagyobb (80 centiméter átmérőjű) éggömbjének rekonstrukciós restaurálásáról beszélt az érdeklődőknek.

Székely Kinga Kaffka Péter életrajzi monográfiáját mutatta be. Az építész 1922-ben, még egyetemi hallgató korában feltárta a Baradla-barlang jósvafői szakaszát, majd pár év múlva megnyitotta azt a látogatók előtt.

Az este utolsó előadójaként Lázár Imre a Magyar nők India vonzásában című könyvével ismertette meg a közönséget. A szerző kötetében azokat a magyar nőket mutatja be, akik eljutottak a titokzatos szubkontinensre, és férfitársaik árnyékában olyan dolgokat vittek végbe, amelyekért kiérdemlik legnagyobb tiszteletünket és csodálatunkat.

Aki még nem látta A 280 éve elsüllyedt „kincses” hajó nyomában című kiállítást, vagy már látta, de szeretett volna még több információt megtudni a csodálatos érdi leletről, azt Nagy Balázs régész, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója kalauzolta végig a mesés, ódon pénzérmék között. (A kiállításról többek közt itt és itt írtunk.)

Az emeleten interaktív bemutatók is várták azz érdeklődőket:  dr. Mester Zsolt, habilitált egyetemi docens (ELTE-BTK) őskori pattintott kőeszköz bemutatója igazi kuriózum volt. E sorok írója most először vehetett kézbe többmillió éves pattintott kőeszközöket – amelyek az ELTE tanulmányi gyűjteményéből kerültek Érdre -, és lehetett tanúja, hogyan lehet pár erős és ügyes mozdulattal egy szimpla kavicsból szerszámot készíteni. Még egy rendkívül éles obszidiánpengét is megcsodálhattunk.

Nem is hinnénk, de ez a téma erősen kötődik Érdhez: mint Mester Zsolt elmondta, a Fundoklia-völgyben, az ősemberi lelőhelyen kőszerszámokat (egészen pontosan szilánkeszközöket) is találtak, ezzel vadásztak eleink. Ezeket a leleteket a docens is elemezte. Mint mondta, mintegy nyolcszáz darab van belőlük, a Történeti Múzeum gyűjteményében.

Betekinthettünk a könyvkötészet rejtelmeibe is, egy érdi restaurátor-könyvkötő házaspár, Kalocsai László és felesége, Eszter jóvoltából. Különféle papírokat, sőt, pergament is vizsgálhattunk mikroszkóp alatt, készíthettünk saját jegyzetfüzetet, és megtudhattuk, hogyan és hányféle módon kötötték be régen a könyveket.

Sok érdekességet meséltek erről a kevéssé ismert szakmáról. Ki hinné például, hogy a pergamenből készült nagyobb kódexek egyetlen oldalához egy teljes kecske vagy bárány bőre kellett?

Míg az emeleten a bemutatókat tartották, a földszinten Germanus Gyula hagyatékába tekinthettek be az érdeklődők, Fekete-Mácsai Anetta múzeumigazgató jóvoltából.

„A kormány 2024-ben közös magyar-török kulturális évadot hirdetett, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából. Germanus többször is járt Törökországban, ismerte Kemal Atatürköt, a Török Köztársaság megalapítóját és első elnökét. Germanus beszélt török nyelven is” – mutatott rá a múzeumigazgató.

A hagyaték sok érdekességet tartalmaz, a gyerekkori versektől a levelezésén át hangjátékok kéziratáig. Fotóválogatást is láthattak az érdeklődők. „Ezek nem szerepelnek az állandó kiállításunkban. A Germanus-sarokban festmények, keleti tárgyak és a bútorzatának egy része látható. A hagyaték maga ennél jóval több, a dokumentumok közel negyven dobozt tesznek ki” – hangsúlyozta Anetta.

Germanus özvegye szerette volna, ha emlékmúzeumot alapítanak az orientalistának, de ez végül nem valósult meg. Így az érdi intézmény vigyázza, gondozza az anyagot, amire ezen az estén sokan kíváncsiak voltak. Érkeztek érdeklődők Budapestről és a Balaton mellől is.

Nem ez az egyetlen izgalmas program a múzeumban: október elsején 18 órától kvízesttel készülnek, amire még várják az érdeklődőket. A téma természetesen a földrajzzal kapcsolatos, közelebbről pedig a kontinensekkel. Bővebb információt Jávor Gellért múzeumpedagógus ad, nála lehet jelentkezni is a javor@foldrajzimuzeum.hu e-mailcímen, illetve a 06(23)363-036-os telefonszámon.

Október 3-án fél ötkor az Asszonyműhelyben nemezfülbevalót készíthetünk Ament Évával (jelentkezés: regisztracio@foldrajzimuzeum.hu).

A Világjáró Esték következő előadásán, október 15-én, a Bükkalja kaptárköveivel ismerkedhetünk majd meg.