Száz esztendeje született Balázs Dénes, a Magyar Földrajzi Múzeum alapítója, aki kitartóan küzdött azért, hogy létrejöhessen egy olyan múzeum, ami a magyar utazók, földrajzi felfedezők és kutatók anyagait mutatja be, amely folyamatosan gyarapítja gyűjteményét, tudományosan feldolgozza, és közérthető módon megismerteti a nagyközönséggel. Bár rengeteg nehézségbe ütközött, az ő szótárában nem a lehetetlen szerepelt, hanem a csakazértis.

Valóra váltani a lehetetlent

„A közösség érdekeit tekintette elsődlegesnek, és a személyes kényelmét, illetve az egyéni megfontolásokat mindig háttérbe szorította. Nagyon szerényen, egyszerűen élt, sokszor nyomorúságos körülmények között. Volt, aki szánalmat érzett iránta, volt, aki gúnyolta is ezért.

Nem kapott állami napidíjakat, kitüntetést, ösztöndíjat – semmit.  De bebizonyította: meg lehet valósítani azt is, amit más lehetetlennek gondol, valóra lehet váltani azokat az ábrándokat, amelyek lehetetlennek tűnnek, és mérhetetlenül nagy szellemi örökséget hagyott ránk.”

Fenti szavakkal Kubassek János, az intézmény címzetes igazgatója emlékezett a múzeumalapítóra a szeptember 17-ei ünnepségen, amit a Földrajzi Múzeum rendezett Balázs Dénes tiszteletére.

Digitalizálják a könyveit

Ahogy Fekete-Mácsai Anetta múzeumigazgató az ÉrdMostnak hangsúlyozta, ez a rendezvény nem tudományos konferencia volt, hanem emlékülés, amelyen a tudóst és az embert egyaránt megismerhette a hallgatóság. Az előadók számtalan szubjektív, hol megható, hol mulatságos emléket felidéztek, amely közel hozta hozzánk Balázs Dénest.

„Én magam már nem találkozhattam vele, de ismertem a feleségét Sprintz Vilmát. Balázs Dénes élete végén több könyvét is saját kiadásban jelentette meg, és számos példányt előre dedikált, majd rábízta Vilma nénire: annak adja át, akinek szeretné. Még erre is gondolt a halála előtt. Így van névre szóló, Balázs Dénes által dedikált kötetem, úgy, hogy a múzeumalapítóval nem találkoztam” – emlékezett vissza Anetta.

Ha névre szóló példányt már nem is kaphatunk, Balázs Dénes könyveit bármikor kézbe vehetjük, sőt, hamarosan PDF formátumban is megtalálhatjuk őket a Földrajzi Múzeum honlapján. A könyvek kereshetőek lesznek, így aki azért forgatja őket, mert valamilyen információt keres bennük, az pillanatok alatt meg is találja az őt érdeklő rész(eke)t.

Monodráma az  emlékülésen

Balázs Dénes nemcsak könyveket írt, hanem róla is született egy könyv, pontosabban monodráma, Büki Attila író, költő tollából. A Föld szerelmesének annak idején Érden volt az ősbemutatója, a Szepes Gyula Művelődési központban, és azóta sem láthatta Érden a közönség. Az emlékülésen viszont több részelt is elhangzott a műből, Barbinek Péter színművész tolmácsolásában.

„Nem ismertük egymást. Amikor én Érdre költöztem, Balázs Dénes már nem élt. Levéltáraztam, kutattam, és olvastam a könyveit. Így született meg ez a monodráma” – mondta el az ÉrdMostnak Büki Attila, hozzátéve: az életút emberi oldalát szerette volna ábrázolni, hiszen a tudományos részt elemzik és bemutatják a kutatók, tudósok.

Teret neveznek el róla

A múzeumalapító emlékezetét mostantól nemcsak a róla és általa írt könyvek, illetve a múzeum őrzi, hanem érdi közterület is: Csőzik László polgármester köszöntőjében bejelentette, hogy teret neveznek el Balázs Dénesről.

Balázs és felesége a Sárd utcában élt, ahol található egy szóbajöhető terület: egy kis tér, a Sárd és a Talabor utcák sarkán. Ha a képviselők megszavazzák, az avatásra még ebben az évben, az új építési szabályzat elfogadásával együtt sor kerülhet – mondta Csőzik László.

Teleki-érem sokadjára, Balázs Dénes-díj először

A Balázs Dénes-emlékülésen két kitüntetést is átadtak: a Teleki Sámuel Érmet, amit évente egyszer ítél oda a Magyar Földrajzi Társaság, és átadására mindig szeptemberben kerül sor, a múzeumban.

Idén Dusek László történelem-földrajz szakos tanár, nyugalmazott iskolaigazgató, tucatnyi könyv szerzője, a Magyar Földrajzi Társaság volt alelnöke vehette át a kitüntetést Jeney Lászlótól, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkárától és Csőzik László polgármestertől.

A tanár úr négy évtizede szoros szakmai és emberi kapcsolatban áll a múzeummal. Minden alkalmat megragad arra, hogy a földrajz tudományterületi értékeit népszerűsítse, többek közt a múzeum konferenciáin.

Idén először adták át a Balázs Dénes-díjat. A kitüntetést a nyáron létrehozott Magyar Földrajzi Múzeumért Alapítvány kuratóriuma alapította. Azok nyerhetik el, akik az adott évben a múzeum tevékenységét, működését, célkitűzéseit nagymértékben támogatták.

A díjat ebben az esztendőben dr. Tóth Józsefné Újlaki Évának ítélték, aki földrajztudós férje rendkívül gazdag hagyatékát – amely a XX. század második fele földrajztudományi életének kordokumentuma – a múzeumnak adományozta. (A kitüntetett nem volt jelen az emlékülésen.)

Balázs Dénes-díjban részesült továbbá Siposné Szigethy Anna és Sipos György, akik immáron 40 éve támogatják a Magyar Földrajzi Múzeum munkáját. Pedagógusként, preparátorként nem csak az Érd elszórt természeti kincsei kiállítás megálmodói, de megvalósítói is voltak, és számos rendezvényünkön bővítették a fiatal és az idősebb generációk természettudományos ismereteit izgalmas és gyakran szórakoztató biológia show-ikon, bemutatóikon, táboraikon és szakköreiken keresztül.

Az emlékülés előadásokkal, illetve a Balázs Déneshez köthető emlékek felidézésével folytatódott, este pedig gyertyát gyújtottak az érdi geológus sírjánál, aki szeptember 17-én ünnepelte volna századik születésnapját.