esozaporCsL

Az esővíz nem elhárítani való égi csapás, hanem a túlélésünk záloga

esozaporCsL

Az esővíz nem elhárítani való égi csapás, hanem a túlélésünk záloga

Bár délutánra el is feledtük az esőt, azért fellángolt a vita, hogy a villámárvizekért ki a felelős: az önkormányzat, vagy az ott lakó.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A közösségi oldalakon folyton kiújuló vitát könnyű eldönteni. A helyi rendelet előírása szerint az ingatlan használója köteles gondoskodni a háza előtt vízelvezető árkok létesítésével, fenntartásával, tisztításával az esővíz elvezetéséről, továbbá a saját telkén esővízgyűjtéssel, szikkasztó módszerekkel mindent meg kell tennie azért, hogy megtartsa, felhasználja, kezelje a felesleges csapadékvizet. Egészen pontosan gondoskodnia kell „az ingatlana előtti, melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek – kivéve élővízfolyások – tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról az úttestig terjedő teljes területen”. Ez nem példátlan városi önkény, magántulajdonba való beavatkozás, hanem közösségi érdek.

Ugyanakkor, ha a dugulást az útkereszteződés alatti zárt árok eltömődése okozza, azt kitisztítani nem az utca lakóinak a dolga, és erre megfelelő eszközük sincs.

villámár
Egy-egy nagyobb nyári zápor után a városok utcái hegyi patakokká változnak

A legszomorúbb az, hogy ezek a viták és méltatlankodások ismétlődnek, és ezek témája és hangvétele nem a megoldás irányába mutat, hanem kimerül a felelősök keresésében és a felelősség hárításában. Így aztán nekünk egyfelől mindig van és lesz miről írnunk, másfelől viszont szeretnénk túllépni a szokásos megközelítésen, felmutatva jó szemlélet szülte jó példákat.

A Green City koncepció mentén legnagyobb előrelépést tett jó példa a főváros. Elkezdődött a Budapest zöldkataszterének összeállítása, vagyis a fák és zöldfelületek adatbázisának összeállítása. 2020 óta immár 7 kerület csatlakozott a programhoz. Ha a számontartott területekkel bármilyen probléma jelentkezik, azt egy online hibabejelentő felületen közvetlenül a fenntartónak lehet jelezni. Ennél is fontosabb annak a felismerése és tudatosítása, hogy a fa és a természetes zöldfelület a város legfontosabb értékei közé tartozik.

Nemcsak ezek számbavétele, de fejlesztése és növelése is fontos, ez a szempont jelenik meg Budapest parkfenntartási gyakorlatában. A természetkímélő, természetközeli zöldfelület-gazdálkodás elemei a város számos parkjában megjelennek, az őszi avar helyben történő tárolásától rovarhotelek, madárodúk telepítésén át lakossági komposztálási mintaprojektek indításáig, többféle formában. 2021-ben indult a Vadvirágos Budapest projekt, vagyis városi méhbarát rétek kialakítása. Pontosabban addig rendszeresen kaszált területek visszavadítása, melynek nyomán ma már több mint 20 hektár területen ökologikus zöldfelületekké alakultak a fővárosi parkok és zöldsávok. Ennek legszebb példája a 7 hektáros Pünkösdfürdői Park. A módszer lényege, hogy a szárazság és az aszály ellen magasan hagyott, évente csupán 1-3 alkalommal kaszált rétekkel védik meg a növényzetet, amelyek levágatlanul hagyva nagyobb vízmennyiséget képesek megtartani a harmatképződés és a talajfelszín takarása miatt. Ugyanezt a célt szolgálják az esőkertek: a csapadék összegyűjtésével és fokozatos elvezetésével a talaj jobb vízháztartását támogatják.

Zöldfelület-helyreállítás az Andrássy úton

A leginkább városis területeket is érinti a zöldfelületek regenerációja, ez az Andrássy úton figyelhető meg legtisztábban, ahol a csak kutyahúgyot gyűjteni képes műfű helyett zárt évelőszőnyeget terítenek a járda és a szervizút közé.

Szép példája a városok zöldítésen is túlmutató regenerációjának Hódmezővásárhely, ahol különösen látványos a természetalapú megoldások rendszerszintű gondolkodáson alapuló alkalmazása. Az eredeti cél a városi hőszigethatás csökkentése volt, jó állapotú zöldfelület kialakításával. Mivel a zöldfelületeket csak megfelelő vízellátással lehet biztosítani, a siker kulcsa a csapadékvíz megtartása volt. Így a Rotary-sétányon a korábbi nyírt gyepszőnyeg helyett a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó évelő növényeket ültettek, és pár év alatt ebből sokszínű ökoszisztéma jött létre, amely nemcsak természetes légkondicionálóként működött, de odavonzotta az állatokat is. Így lett a projekt egyik leglátványosabb hozadéka 60 új lepkefaj megjelenése a lakópark melletti parkban.

A szivacsként működő sétány Hódmezővásárhelyen

A Rotary-sétány jó példája az úgynevezett „szivacsváros” koncepciónak, amelynek lényege, hogy a lehető legtöbb vizet képes legyen megtartani a sűrűn lakott településeken. Ennek leginkább költséghatékony módszere a megfelelően kialakított zöldfelület. Ilyen felületek kialakításának megvannak a költséges (Pl. Sanghai), de az egyszerűbb módszerei is, amelyek nemcsak a közösségi tereken, de a magánkertekben is alkalmazhatók.

A leglényegesebb azonban a szemléletváltás: az esővíz nem égi csapás, amelyet mielőbb el kell hárítani, hanem kincs, amelyet minél hatékonyabban meg kell őrizni.

 

Fotó: ÉrdMost Archívum; Budapest Főkert FB; Szegedi Tudományegyetem

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email