A szúnyogok által okozott bosszúság az egyik leggyakoribb nyári kellemetlenség, amely szinte mindenkit érint, aki a szabadban tartózkodik. Ezek a kis zümmögő rovarok nemcsak viszkető csípéseikkel idegesítik az embereket, hanem potenciális betegségek terjesztésével is veszélyt jelenthetnek.

A szúnyogok jelenléte gyakran korlátozza az emberek szabadtéri tevékenységeit. Piknikezés, kempingezés, kertészkedés vagy akár egy esti séta is kellemetlen élménnyé válhat miattuk. Az emberek kénytelenek különböző rovarriasztó szereket használni, hálókat felszerelni, vagy akár beltérre vonulni, hogy elkerüljék a szúnyogcsípéseket.

Érd is minden évben megküzd a vérszívó rovarokkal, így idén sincs ez másképp. A város számos területén az esti órákban szinte lehetetlen kint tartózkodni annak ellenére, hogy a Katasztrófavédelem és az önkormányzat is folyamatosan végzi a szúnyoggyérítést a legkülönfélébb módszerekkel.

Azontúl, hogy csípnek a szúnyogok, esetenként betegségeket is terjesztenek, ami egyre gyakrabban fordul elő. Mindezt pedig segíti az is, hogy a Magyarországon élő fajok mellett megjelentek az inváziós fajok is – derült ki az Érd FM 101.3 Bundáskenyér című reggeli műsorából, amelynek a vendége Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont csípőszúnyogokkal foglalkozó munkatársa volt.

Érdekes, hogy míg a hazai fajok napnyugta után és a hajnali órákban csípnek, az inváziós fajok(pl. tigrisszúnyog) nappal is aktívak, így szinte egész nap támadnak a vérszívók.

A szakember azonban kiemelte, hogy nem kell rettegni az inváziós fajoktól, de azért érdemes velük foglalkozni. Ezért is hozták létre a szunyogmonitor.hu oldalt, ahol a lakosság segítségét kérik abban, hogy a szakemberekkel közösen térképezzék fel az inváziós fajok magyarországi elterjedését.

Soltész Zoltán kiemelte, hogy az inváziós fajok sokkal több kórokozó terjesztésére képesek, mint a hazai őshonos fajok, de azért a fertőzés az utóbbiaknál is előfordulhat. A kórokozók, a betegségek a legkülönfélébbek lehetnek: többek között malária, nyugat-nílusi vírus, Uzutu-vírus, de a csípés miatt  kialakulhat Dengue-láz is.

De mégis, hogy kerülnek Magyarországra ezek a vírusok, kórokozók?

Soltész Zoltán elmondta, hogy ezeket mi magunk hozzuk be, egy-egy külföldi nyaralást követően. Mindössze néhány órát utazunk hazáig, a fertőzés pedig már itthon derül ki és a vérben lévő kórokozót viszi tovább az adott szúnyog, legyen az hazai vagy inváziós faj.

Érdekes, hogy nem mindegyik csípőszúnyog fajtában képes egy-egy kórokozó megtelepedni és szaporodni, tehát van amelyik rovar kompatibilis az adott vírussal, van amelyik nem, így utóbbi esetben terjeszteni sem tudja az adott betegséget.

„Ha a megfertőződött ember találkozik egy terjesztésre alkalmas szúnyoggal, akkor alakulhat ki egy fertőzési folyamat Magyarországon”

– tette hozzá a szakember.

Ezért is fontos a szúnyogok monitorozása, hiszen így gyorsan kiderülhet, hogy hol bukkannak fel fertőző szúnyogok, így a szakemberek pedig meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket.

A betegségek súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, sőt egyes esetekben életveszélyesek is lehetnek. Ezért a szúnyogok elleni védekezés nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos.

A rendszerszintű védekezés elsődlegesen a hatóságok feladata, de mi magunk is nagyon sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb szúnyoggal kelljen megküzdeni a nyári időszakban.

Soltész Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a csípőszúnyogok gyors fejlődéséhez víz kell és meleg. Megfelelő körülmények között akár egy hét alatt kifejlődhetnek az imágók, azaz a csípő példányok. A hazai fajok pocsolyákban, kisebb tavakban tudnak fejlődni, az inváziós fajok viszont csak olyan helyeken fejlődnek, amelyek nem érintkeznek közvetlenül a talajjal.

Ezek a mesterséges helyek lehetnek az esővízgyűjtők, egy-egy fóliában megrekedt víztócsa, de egy eldugult ereszcsatorna is jó táptalaj a szúnyogok szaporodásához.

„Mi magunk, emberek teremtettük meg a számukra ideális életfeltételeket, így sokat tehetünk azért is, hogy megszüntessük a saját kertünkben a számukra kedvező közeget”

– hangzott el a beszélgetésben.

A hatóságok minden évben gyérítenek, biológiai és kémiai módszereket alkalmaznak. A szúnyog ugyan felesleges élőlénynek tűnhet, hiszen az embernek csak bosszúságot okoznak, de ha teljesen eltűnnének a természetből, annak valószínűleg ökológiai következményei lennének – árulta el a szakember.

Miért éppen vérrel táplálkoznak a szúnyogok? Miért viszket a csípés helye? Van-e téli szúnyog? Ezekre az érdekes kérdésekre is választ kaphatunk a beszélgetés során, amit teljes egészében itt lehet meghallgatni: