Hagyomány ott van, ahol azt ápolják. Érden ebben élen jár Ófalu, ahol több olyan közösség is működik, sőt, együttműködik, amelyek tagjainak fontos, hogy emléket állítsanak elődeiknek. Vagyis azoknak, akik a múltban tettek valamit a közös értékekért. Ófaluban most többen azon munkálkodnak, hogy emléktáblát állítsanak Póth György kőművesmesternek (1917-2001), aki Érden született és nevelkedett, a mai József Attila utcában, és érdi lányt vett feleségül. (Nyitóképünkön középen, szemüvegben látható.)

Innen vitték el katonának, és a II. világháborúban a Magyar Királyi 2. hadsereg bakája lett. Maga is csodaként élte meg, hogy túlélte a háborút, és legkeservesebb pillanataiban megfogadta, hogy ha élve hazakerül, meghálálva az Égieknek, helyre állítja a Kálvária kápolnát és emléket állít elhunyt bajtársainak.

A Kálvária kápolnát a háború alatt érte találat, és helyreállítása nem is ütközött akadályba Póth Györgynek és helyi barátainak. Lapos tetejű, kis szögletes harangtoronnyal készült el, és a „Hazatérők Kápolnájának” nevezték el 1945 után.

Amikor Dugovits Iván plébános kérésére – a megyés püspök engedélyével és az egyházközség támogatásával – Bogner Mária Margit sírját exhumálták, maradványait a Szent Mihály templom falához, az egykori szentsír kápolna helyére temették el. 1955-ben az új sír elkészítése is Póth György nevéhez fűződik. Nem sokkal később, 1956 januárjában földrengés rázta meg Érdet, és a Szent Mihály templom szentélyénél hatalmas repedés keletkezett. A fal teljes helyreállítása – és a plébánia épülete is – a lakosság adományaiból és segítségével szintén Póth György szakmai irányításával történt.

Miután a püspök 1981-ben Izeli Józsefet nevezte ki az egyházközség plébánosának, felmerült az egyházi épületek felújításának terve is. 1984-ben mind a Kálvária kápolna, mind a Fogadalmi kápolna korhű tetőt és haragtornyot kapott, szép kerítéssel. Ekkor került elérhető közelségbe az elhunyt áldozatok emlékfalának megvalósítása.

Ez azonban akadályokba ütközött, tekintettel arra, hogy a Kádár-korszakban a magyar hadsereg világháborús szerepének megítélését sokszorosan megterhelte a Szovjetuniótól való függés. Ám a fogadalom, fogadalom, és a kőművesmester túl sok mindent élt át ahhoz, hogy néhány elvtárs akadékoskodása a teljesítésétől visszatartsa. Minden követ megmozgatott, hogy sikerrel járjon, és amikor a helyi tanács egy rendeletre hivatkozva visszautasította, levelet írt Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront akkori titkárának (korábban művelődési miniszter), Shvoy Lajosnak, az egyházmegye püspökének és Érd Nagyközségi Tanács vezetőinek. A korábbi miniszternek írt levél olyan szép és karakán, hogy (piszkozatát) képként mellékeljük és szó szerint idézzük:

„Alulírott azon kéréssel fordulunk a miniszter úrhoz, hogy Érd Óváros templomkert kerítésére a mellékelt rajz szerint emléktáblát felállíthassunk a második világháborúban eltűnt meghaltak emlékére a mellékelt névsorral. Ebbe a névsorba 19-es kommunisták, zsidó, keresztény, református vallású megtalálható, ezt csak azért jegyzem meg, mert az Érdi Tanácsnál azt kérdezték többször, hány fasiszta van a névsorban. Ez természetesen ellenőrizhető. Ezekért a nevekért felelősséget vállalunk hisz ezek apáink, anyáink, testvérek, unokatestvérek, mindenkit ismerünk.

Bátorkodom előadni miképpen kezdődött az egész. Még a második világháborúban kint voltam a 2. hadsereggel akkor fogadalmat tettem, hogy a kálvárián levő műemlék kápolnát ujjáépítem, ha egészségben hazatérek. Ez sikerült az 50-es évben. A műemlék Kálvária kápolnát, ami 1703-ban épült és a 30 év alatt eléggé tönkrement, és most a 40 éves évfordulóra újból felépítettük egy lelkes kollektíva önzetlen összefogásával. A plébános és pap testvére effektív munkával kivette részét. Ezek után esett szó egy kis márvány tábla elhelyezéséről. Megjegyzem ez a kápolna egyházi tulajdon, az alábbi feliratot kérem engedélyezni: Műemlék 1703-1985 az elesett eltűntek emlékére újjáépítette Érd Óváros lakossága és R.K. egyháza emlékük örökké él

Az építés nem állt meg a Fogadalmi kápolnát szintén ujjáépítettük teljesen önzetlenül, pedig ez városi tulajdon. A következő munka a templom teljes helyreállítása teljesen társadalmi munkával. Most következett az emléktábla amely beton és műkő, és 16 db márvány tábla helyezése. Ebbe nem egyezett bele az érdi tanács egy országgyűlési rendeletre hivatkozva. Kérjük miniszter urat, mi ezt a munkát akkor kezdtük el, amikor még Érd nem volt város, és rendelet sem volt. Ez az emléktábla a templomkert kerítés falára kerülne, amely 300-400 éve temető volt, jelenleg is itt van Bogner Mária sírja. Mi ezeket a munkákat folyamatba végeztük, lassan elkészül 7 márványtábla nevekkel, és most akadékoskodnak, hivatkoznak ez évi rendeletre, ez nem fair dolog. Mi építünk rendelet előtt és utána is, tessék lehetőséget adni a megemlékezésre és a táblák felállítására.
Ha valami nem érthető kérem a meghallgatásomat! Soha többé háborút!

Póth György nyugdíjas kőművesmester

A mester elég jó arányban elérte, amit szeretett volna, így Érden a templomkert belső kerítésére fölkerülhetett – az országban az elsők közt – egy olyan tábla, amely „a háború, a fasizmus ártatlan áldozatainak” állított emléket. Majd a Kálvária templom falára is felszögelték a táblát, ha nem is teljesen a javasolt felirattal.

Most a hálás utókor, a mai közösségépítők, Mojzer György plébános egyetértésével úgy gondolták, hogy Póth György is megérdemel egy szép emléktáblát „Érden végzett felújító, építő és szervező tevékenységére tekintettel” – például a maga által készített emlékfalon.

A kezdeményezők közössége, hasonlóan a gólyakosárhoz és tavaly télen a betlehemi jászol elkészítéséhez szívesen fogadnak támogatást az Érdi Német Kultúr Egyesület számlaszámára (10403136-50526874-52771007 K&H Bank). Aki szeretne utalni, a közleményben feltétlenül tüntesse fel a „Póth György” nevet. Aki pedig névtelenül adakozna, az „ANONIM” szót is írja bele a közleménybe.