De mi is ez a Társulat, és miért vállalja a százmilliós költségeket helyette az önkormányzat?

Érd ugyan 2006-ban belépett a megyei jogú városok elitklubjába, de még akkor is komoly lemaradásban volt a többi hazai várostól. Nemcsak az útjai voltak porosak, aszfaltozatlanok, de az érdi házak, lakások alig 25 százaléka volt bekötve a hálózatba. Ehhez a projekthez használták fel az akkori vezetők a helyi lakosság pénzét, mint később kiderült: visszaélve az érdiek bizalmával.

A csatornaprojekt megvalósítására Érd, Diósd és Tárnok települések közös Önkormányzati Társulást hoztak létre 2008-ban, T. Mészáros András elnökletével. A projekt 17 ezer új ingatlan szennyvízhálózatra kötésével számolt helyben.

A grandiózus projekt 33 milliárdjából (ez hatalmas összeg volt, ne feledjük, 2008-at írtunk) 25 milliárd volt az EU-s forrás, a többit önerőként kellett összegyűjteni. Utóbbit döntően a lakosságtól kívánták beszedni. Első látásra a terv a tulajdonosoknak is vállalható volt, hiszen bízhattak abban, ha rákötik a házukat a csatornahálózatra, megugrik az ingatlanjuk értéke.

A projekt fő célja, a csatornázás pár éven belül teljesült: 2014 nyarán már üzembe is helyezték az új szennyvízrendszer elemeit.

Kontroll alatt

Ám a lakosságtól beszedett pénzek kálváriája csak most fejeződhet be: a Csőzik László vezette önkormányzat a május 7-i közgyűlésen magára vállalta a csatornapénzek lakosságnak történő visszafizetését. A Csőzikék által kidolgozott visszafizetési konstrukció azért is ennyire bonyolult – szociális támogatásként folyósítják, amit a befizetőknek kell kérvényezni –, mert az önkormányzat soha nem rendelkezett a lakossági befizetések felett, a befizetők adatai, számlái nem állnak a rendelkezésére. Ugyanis még T. Mészáros András polgármestersége idején az előbb említett Társulás mellé külön létrehoztak egy másik szervezetet is a lakossági pénzbefizetések kezelésére.

Ez lett az az önkormányzattól jogilag független, arról teljesen leválasztott Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat.
Aztán ebből a Társulatból forgatták be a pénzt a túlárazott csatornaberuházásba. Bár a Társulat jogilag le volt választva az önkormányzatról, a városházát akkor irányító politikusok beültek a vezetőségébe. A Társulat elnökhelyettese sokáig T. Mészáros alpolgármestere, Simó Károly, jelenlegi fideszes képviselő volt. Elnöke pedig szintén egy érdi önkormányzati képviselő, a tavaly elhunyt Szabó Béla. Tehát az akkori városvezetés létrehozott egy más számára átláthatatlan rendszert, amit ők maguk tartottak kontroll alatt.

Ez a Társulat a 2019-es, a T. Mészáros-féle városvezetés távozását eredményező önkormányzati választás után lényegében megszakította kapcsolatait az új színezetű városvezetéssel. Ahogy arról Csőzik a május 7-i közgyűlési vitában beszámolt: tavaly nyárig nem reagáltak az önkormányzati megkeresésre.

Hasonlóan bonyolult módon alakult a lakosságtól beszedett csatornahozzájárulás sorsa is. Lehetett egy összegben befizetni 250 ezer forintot, de lehetett részletekben is. A szisztéma mögé tettek a döntéshozók egy lakástakarék-pénztári konstrukciót is, azt szem előtt tartva, hogy a lakossági befizetések után 30 százalékos állami támogatás és még kamat is járt abban az időben. Ez azt jelenti, hogy a lakossági hozzájárulás értéke valójában nem is 250 ezer, hanem 300 ezer forint feletti lehetett.

Az átlag érdi befizető tehát csak annyit látott, hogy a pénzét bedobta egy nagy kalapba, de hogy azt ott hogyan keverték meg, már nem. A 2019-es választáson győztes új városvezetés megpróbálta kideríteni, mi történt pontosan a csatornapénzek körül, ezért két vizsgálatot is lefolytatott ezzel kapcsolatban. Ezek kiderítették, a projekt dokumentációja rendkívül hiányos volt, még a bevételekről és a kiadásokról sem vezettek elkülönített nyilvántartásokat a lebonyolítás során

Zavaros pénzmozgások

A lakossági befizetések egy nagyon jelentős részét a Társulat egyszerűen felélte. Például működési költség címen, amelyre közel 500 millió forintot könyveltek el. Jogászoknak, ügyvédeknek több mint 10 millió forintot utaltak ki, informatika címen 52 milliót fizettek ki. Sőt volt olyan 25 milliós kifizetés, ami a csatornázás mérnöki szolgáltatására ment, pedig ezt nem a Társulatnak kellett volna kifizetnie.
A pénzbeszedő Társulat fenti kiadási tételei között nincs benne az a többszázmilliós összeg, amelyet nem az eredeti célra, a csatornaépítésre költöttek el. Ugyanis a döntéshozók menetközben kitalálták, hogy elindítanak egy „B” programot is, azaz a csatornahálózat kiépítése után még költenek a pénzből egyéb építkezésekre, beruházásokra is. Ennek egy részét a csatornahozzájárulás beszedésére létrehozott Társulat fizette ki.

Egyfajta kölcsön

A lakosság sokáig reménykedett abban, hogy visszakapja a pénzét, sokan egyfajta „kölcsönként” tekintettek a befizetéseikre. Már csak azért is, mert amit beszedtek tőlük, azt Érd megkapta az államtól is: a város 2013 és 2015 között a kormánytól több részletben, összesen 3,6 milliárd forint önerő támogatást kapott a csatornaberuházásra. A Társulás kifejezetten azért kapta ezt a pénzt, hogy ne kelljen a lakosságot terhelni az önerő előteremtésével. Ekkor dönthettek volna úgy, hogy a lakosságtól addig szedett pénzt visszaadják az érdieknek a kormány támogatására támaszkodva. De nem így döntöttek, hanem úgy, hogy a beszedett pénzt felhasználják, egy részét felélik.

A Társulat a mai napig működik, azaz továbbra is költi a pénzt. Pedig 2016-ban a Társulat fideszes elnökhelyettese még így fogalmazott: „Mint korábban is nyilvánosan elmondtuk, jelenleg készül a mindenre kiterjedő részletes elszámolás, amiben ezek is benne vannak. Természetesen benne lesz az elszámolásban az is, hogy mi mennyibe került és kinek a pénzéből valósult meg. A társulati tagok természetesen visszakapják majd azt a pénzt, amire nem volt szükség a beruházás megvalósítása során. Ez is pár héten belül teljesen nyilvános lesz.”

A pár hétből végül évek lettek, ugyanis a Társulat végelszámolását 2018. május 11-i dátummal rendelték el, amióta 6 év telt el. A kasszában akkor a hivatalos adatok szerint 197 millió forint volt és néhány tízmilliós követelésállományt tartottak nyilván (vagyis amiről azt gondolhatták, hogy talán befolyik). A cég működése azonban továbbra is tízmilliókat vitt el, így a lakosság számára visszafizethető összeg egyre csökkent.

De akármi is történt az elmúlt években, a Társulat tavaly óta együttműködőnek bizonyul. Az önkormányzat szóvivőjétől, László Ferenctől úgy értesültünk, hivatalos okiratban vállalták: segítenek a nagyszabású visszafizetési projektben a városvezetésnek. Bár erre már a Társulatnak nincs pénze, de miután a forrás biztosítását a Csőzik vezette önkormányzat magára vállalta, a Társulat úgy nyilatkozott még az év elején, igazolja az önkormányzat felé, hogy ki fizetett be pénzt és összesen mennyit.

Ez a kulcsa az egész projektnek, hiszen e nélkül az önkormányzat nem tudja, kinek és mennyit kell visszafizetni. László Ferenc úgy fogalmazott, bíznak benne, hogy ez az együttműködés hosszútávú lesz, és a Társulat valóban tartja magát ahhoz, amit az okiratban ígért, mert akkor lezárulhat végre ez az évtizede húzódó ügy.

Videón mutatjuk, hogyan lehet online visszaigényelni a csatornapénzt.