A közel egy órás beszélgetésben az egyik fő téma az iskolák helyzete volt. Szűcs Gábor elmondta, az utóbbi években számos komoly fejlesztés zajlott a helyi oktatási intézményeket illetően, gondoljunk csak a Batthyány Sportiskolára, az Érdi Szakképzési Centrumra, nem utolsósorban pedig a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumra, ami ráadásul „zöld mezős” beruházásként létrejött oktatási intézmény.
Ez utóbbi kapcsán egyúttal a gondokról is beszélt, úgy mint a környékbeli infrastruktúra hiányosságai vagy a tankerület – szerinte rossz – döntése, miszerint az nem alakított ki egy új felvételi körzetet, hanem az új iskola gyakorlatilag átvette a régi Teleki szerepét. Holott, ha valahol igazán szükség lenne „új” iskolára, az pont a város parkvárosi, felső-parkvárosi része, tette hozzá.
Az alpolgármester kiemelte, mivel 2012 óta az állam, pontosabban a tankerület a fenntartója az érdi iskoláknak, így az önkormányzatnak alapvetően nincs beleszólása az ottani történésekbe. Ennek ellenére azért akadhatnak és akadtak is olyan helyzetek, amikor a városvezetés is segített egy-egy probléma megoldásában. Példaként az egyes érdi iskolák szalagavató báljait említette, melyek létrejöttében ők is közreműködtek, ahogy azt egyébként a jövőben is tervezik.
Mint fogalmazott, amiben képesek, abban segítenek az iskoláknak, de még manapság is kapnak olyan kérdéseket a lakosságtól, amik azt jelzik, az emberek nem tudják, hogy nem ők tartják fenn az oktatási intézményeket.
Az interjú másik fontos témája a város költségvetése volt. Szűcs Gábor elmondása alapján a magyar önkormányzatok finanszírozása most se jobb, mint tavaly, amit szintén egy példával szemléltetett.
A közétkeztetésre, ami kötelező önkormányzati feladat, tavaly 700 millió forintot adott az állam, miközben a szolgáltatás 2 és fél milliárdba került. Pedig – legalábbis elméletben – az államnak a költségek száz százalékát kellene állnia. Ez viszont azt jelenti, hogy a városnak az érdi lakosok, vállalkozások adóiból keletkező saját forrásait kell az ilyen és ehhez hasonló kötelező feladatokra fordítania. Jóllehet utakat, járdákat is építhetne belőle, hangsúlyozta a politikus.
„Kiszámoltuk, hogyha azokat a kötelező állami feladatokat, amiket az önkormányzatok látnak el, teljes egészében – tehát nem csak átlagban negyven százalékkal – támogatná az állam, akkor a városnak 3 milliárd forint körül lenne a saját forrása, amit bármire költhetne”
– fogalmazott Szűcs Gábor, aki hozzátette, így is szeretnék folytatni az út- és járdaépítéseket, valamint a zöld területek fejlesztését.
További részletekért nézze meg a teljes adást!