A napokban egy budapesti vonalas számról kerestek telefonon. Egy női hang közölte, hogy a bankomtól keres, mivel remek üzleti ajánlata volna számomra, ami annál is kiválóbb, mert most „a bank a betétekre semmit sem fizet”.

Ennél a nyitómondatnál tovább nem jutott. Elköszöntem és letettem a telefont. Csalásra gyanakodtam, egyrészt azért, mert a szöveg cseppet sem volt hiteles. Másrészt ki látott olyan banki alkalmazottat, aki nem az ügyfél beazonosításával kezdi, akkor is, ha ő hív.

Megúsztam tehát idő- és pénzveszteség nélkül. De hányan vannak, akik pórul járnak, mert sokkal rafináltabb a szöveg, vagy épp kevesebb a tapasztalatuk, illetve egyáltalán nem gyanakodnak átverésre?

Nagyon sokan. Van, aki bejelenti, ha megkárosítják, mások viszont hallgatnak róla, mert szégyellik az esetet. „Hogy lehettem ennyire naiv?!” – kérdezik maguktól. Pedig nem kéne; a telefonos, internetes csalók rendkívül leleményesek és profik is tudnak lenni.

Álljon itt pár tanulságos eset, no meg fontos támpont, hogy mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy ne verjenek át minket az arcátlan (és arctalan) csalók.

A példákat a rendőrség gyűjtötte össze és hozta nyilvánosságra szerdán, a biztonságos internet napján. Az ügyek mindegyike az internetes vásárlással kapcsolatos. Mivel egyre többen veszünk különféle weboldalakról ruhát, elektronikai eszközt és egyéb felszerelési cikkeket, érdemes megfogadni a szakértők jótanácsait.

Lássuk az első esetet. Egy 14 éves tinédzser telefonra gyűjtött, így aztán karácsonyra pénzt kapott a rokonoktól.  Egy olyan oldalról választotta ki az áhított készüléket, ahol bárki vásárolhat és eladhat. Felvette a kapcsolatot a hirdetővel, meg is egyeztek. A gyerek édesapja el is utalta a pénzt, de a telefon nem érkezett meg. Az okozott kár 85 ezer forint volt.

Hogyan kerüljük el?
Ellenőrizzük a hirdető profilját és megbízhatóságát. Nézzünk utána, hogy a számlaszám, illetve a számlatulajdonos egyezik-e a hirdető nevével. Ha nem ad egyértelmű választ, az gyanús, ahogy az is, ha ár alatt kínálja a terméket vagy sürget. Lehetőség szerint törekedjünk a személyes átvételre (és ha lehet, ne utaljunk előre, hanem utánvéttel vásároljunk).

Az alábbi panasz sajnos gyakori, többen is a rendőrséghez fordultak már miatta. Szintén internetes rendelésről van szó, ezúttal ruháról. Többen is pórul jártak amiatt, hogy a csomagban nem a megrendelt termék volt, hanem mérethibás, vagy rossz minőségű áru. A becsapott vásárló pedig nem tudott kifogást emelni, mert a weboldalon erre nem volt lehetőség.

Hogy kerüljük el?
Csak ellenőrzött oldalról rendeljünk. Először is nézzük meg, milyen vélemények vannak a termékről, és lehetséges-e a csere.  A nagyobb, megbízható csomagküldő szolgálatoknál a pakkot ki lehet bontani fizetés/átvétel előtt.

E sorok írója is járt már úgy, hogy egy termékből kettőt rendelt, ám a csomag csak egyet tartalmazott (az is sérült volt). Mivel gyanús volt a csomag mérete, a futár jelenlétében felbontottam, és azonnal látszott a hiány, illetve a sérülés. A futár jegyzőkönyvet vett fel, a csomagot visszavitte. Mivel utánvétes fizetést választottam, megúsztam reklamáció, visszautalgatás és egyéb bosszantó teendők nélkül.

Fenti esetek is bosszantóak, illetve anyagi kárral járnak, de vannak ennél jóval nagyobb kaliberű csalások is, ahol valóban nagy pénzeket nyúlnak le a  csalók.

Pár napon belül hárman fordultak ugyanazzal a panasszal a rendőrséghez. Mindhárman ruhát kínáltak az egyik vevő/eladó oldalon, és jelentkeztek is reménybeli vásárlók. Mindhárom esetben az volt a beetető szöveg, hogy a terméket csomagküldővel tudják átvenni. Küldtek az eladónak egy linket, amire rákattintva az áldozat egy „csomagküldő szolgálat” honlapján találta magát, ahol kiválasztotta a saját bankját, hogy a vevő tudjon hova utalni.

Csakhogy a link megnyitásával valójában az AnyDesk programot telepítették, amivel távoli elérést biztosítottak a csalóknak, akik így hozzáfértek az áldozatok okoseszközéhez.

A „bank” kérte az áldozatok ellenőrző kódját, amit az eladó megadott, a többi adatával együtt. Csak akkor jött rá, amikor megérkezett az igazoló SMS, hogy a számláján lévő összes pénz egy idegen számlán landolt, sőt, még a hitelkeretét is lefosztották.

Az okozott anyagi kár többmillió forint volt.

Mi a teendő?
Ne kattintsunk ismeretlen linkre, és ne adjuk meg számlaszámunkat, banki azonosítónkat, bankkártyaadatainkat idegen felületeken, csak a hivatalos banki belépési oldalon. Ne kattintsunk olyan linkre, ami az adatok frissítését kéri. Ha mégis megtörténik a baj, amint rádöbbenünk, hogy csalás áldozatává váltunk, azonnal vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal, és keressük fel személyesen azt a rendőrkapitányságot, ahol épp tartózkodtunk, amikor átvertek minket. Így az illetékes nyomozóhatóság gyorsabban tud lépni.

Annyit még érdemes megjegyezni, hogy a fenti esetek pár nap leforgásán belül, január 29-e és február 4-e között történtek. Ez persze nem az összes ilyen ügy. Hány van még, amiről a rendőrségnek nincs tudomása, mert az áldozat nem tesz feljelentést.

Pedig érdemes megpróbálni, hiszen a digitális világban ma már mindennek nyoma van. Ha már megtörtént, legalább enyhítsük a kárt. Ha pedig még nem történt meg, legyünk résen, és tegyünk meg a biztonságunkért mindent, amit csak lehet.

Cikkünk az Érdi Rendőrkapitányság közreműködésével készült.