Több évszázados hagyomány élesztett fel Kóka Rozália folklorista és népművész, amikor rekonstruálta a hadikfalvi betlehemest. Kisgyermek volt, amikor a falujában látta a téli ünnepkörhöz tartozó csobánolást, és később, fiatal tanítóként szedte össze a fellelhető dallamokat, szokásokat, szövegeket. Gyűjtőmunkája eredményeként az Érden élő bukovinai székelyek az 1970-1980-as években felelevenítették ezt a ritka szép betlehemest, amely 2013-ban felvételt nyert a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

December 10-én, advent második vasárnapján teljesen megtelt a Szepes színházterme: több százan voltak kíváncsiak a hadikfalvi betlehemesre.  A pásztorjáték mellett láthattuk a „paradicsomolást” (aminek semmi köze a növényhez, A paradicsom mezejében kezdetű dalról kapta a nevét).

Ízelítőt kaphattunk a bukovinai énekekből, táncokból is, sőt, az est végén a táncházban még a lépéseket is megtanulhattuk.

A rendezvényen Csőzik László polgármester köszöntötte a résztvevőket és a közönséget, kiemelten Kóka Rozáliát, aki idén a város díszpolgára lett.

„Rózsika néni 1976-ban rekonstruálta a betlehemest, ami ’86-ban megjelent lemezen. Nagy öröm és jó érzés, hogy a bukovinai székelyek hosszú-hosszú vándorlás (Bukovina után Moldva, majd Bácska, ezt követően Tolna megye) után Érdre települve végső hazára leltek. Rengeteg megpróbáltatás és drámai fordulat volt jelen több generációjuk életében” – fogalmazott Csőzik László.

A városvezető Kodály Zoltán szavait is idézte. A kiváló zenetudóst, népdalgyűjtőt egy ízben arról kérdezték, mit is akar a régi székely dalokkal:

„Az utcán állítanám meg vele az embereket, mikor dúlt arccal loholnak a buszon vagy a falat kenyér után, hogy vigasztalást merítsenek a csodakútból. És el akarnám vinni a világot mindenüvé, ahol csak értenek a zene nyelvén, hogy ezen keresztül is jobban tudják meg, amit oly rosszul tudnak: hogy mi a magyarság.”

Aki ebből a csodakútból merít, előbb-utóbb megismerkedik a hadikfalvi betlehemessel is.

„A betlehemezés ősrégi hagyomány, nagyon fontos szerepet töltött be az emberek életében, és nemzedékről nemzedékre adták tovább. Hozzátartozott a karácsony ünnepéhez” – mondta az ÉrdMostnak Domokos Gyula, az Érdi Bukovinai Székelyek Egyesülete elnöke.

A betlehemezésben vagy mint szereplő, vagy mint készítő, illetve befogadó a falu minden tagja érintett volt. És Kóka Rozáliának hála, a felélesztett hagyományt most generációról generációra adják tovább: háromévestől hetvennégy évesig játszanak benne gyerekek és felnőttek.

A pásztorjátékban csak férfiak szerepelhettek – és nagyon nagy kitüntetés volt, ha valakit beválasztottak a csobánolók közé. A bukovinai székely gyerekek is betlehemeztek, jobban mondva „paradicsomoltak”: házról házra jártak verseikkel, dalaikkal, és almát, perecet kaptak jutalomképp.

Mivel a pásztorjátékkal is házról házra jártak a férfiak,  a betlehemezés régen szentestétől vízkeresztig eltartott. Ma már csupán egyszer adják elő a hadikfalvi betlehemest, advent idején a Szepes Gyula Művelődési Központban, hatalmas sikerrel.

Ma már nem csak bukovinai székelyek szerepelnek a pásztorjátékban. „Érden 220 bukovinai székely család telepedett le 1958 óta. Hogy ma hányan élnek itt, azt igen körülményes volna kideríteni, hiszen sok vegyes házasság köttetett. Nagyon örülök annak, hogy az érdiek megszerették ezt a hagyományt, és a gyerekek szívesen szerepelnek benne. Ez a fontos: vigyék tovább a hagyományt, akkor is, ha nem hadikfalvi családoktól származnak” – zárta szavait Domokos Gyula.