erd-autobusz-allomas-a-pelikan-etteremel-_6

Érd lakói 45 évvel ezelőtt lázasan készültek a városi létre

erd-autobusz-allomas-a-pelikan-etteremel-_6

Érd lakói 45 évvel ezelőtt lázasan készültek a városi létre

Korabeli újságcikkekből idézzük fel a várossá válás időszakát.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

Épp 45 éve, október 12-én jelent meg a Tanácsok Közlönyében a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 19-1978. sz. határozata kilenc nagyközség, köztük Érd várossá szervezéséről.

Ki is küldték legott főnökei a Pest Megyei Hírlap jótollú újságíróját, készítsen helyszíni riportot. Írásának a „Város erőltetett menetben” címet adta. A tájékozódást ott kezdte, ahol kell: a Diósdi úti Csöpi presszóban, ahol azonban csak kis fintorral kísért rossz kávéval töltekezhetett, helyi hírekkel nem. A tanácsház felé haladva azonban nagy nyüzsgésre lett figyelmes: legalább húszan szürkés-rózsaszín követ terítettek a kocsiút két oldalán, társadalmi munkában. Mint megtudta, „parkírozóhelyet” építettek.

A Tanácsok Közlönye 1978.10.12-i számában jelent meg a nagy hír

„Nincs ebben semmi különös – hozta képbe az újságírót egy fiatalember -, mostanában sokszor látnak majd hasonló képet Érden, hiszen valamennyi üzem és intézmény szocialista brigádja vállalt társadalmi munkát a község, majd’ azt mondtam város szépítése érdekében.”

A cikk írója elmélázik azon, hogy a sárga tanácsház épület, a posta és a Pelikán áruház, bisztró és étterem (ma kínai áruház) környékét 100 évvel korábban még mocsaras erdő borította. (Ami azért valójában kicsit lejjebb lehetett.) „A tanácsház helyén állt a Pelikán vendégfogadó és postakocsi pihenőhely – írja -, amely a környező nádasban fészkelő pelikánmadarakról kapta a nevét.”

A hajdani Pelikán fogadó és postakocsi állomás, később Sinai-Wimpffen kúria

A már akkoriban is 50 ezres lakosságszámú nagyközség – közöttük 6 ezer albérlő – lázasan készült a városi létre. A Pest Megyei Hírlap akkori cikkeiből kiderül, milyen gondokkal küzdött a település, vezetői mit reméltek a városi rangra emeléstől, és az előkészítés fázisában milyen feladatokkal kívántak megbirkózni.

„A várossá válással feltétlenül javulni fog az államigazgatási, ezen belül az egyes területek szakmai irányítási munkája, hatékonyabbá válik majd a településfejlesztési tevékenységünk – nyilatkozta a lapnak a nagyközség tanácselnöke, dr. Benussi Silvio. – A jövőre elkészülő általános rendezési terv alapján a korábbinál határozottabb koncepció áll majd rendelkezésünkre, s így a munka is összehangoltabb lesz. A gyorsabb ütemű növekedés eredményeit az egész lakosság élvezi majd, hiszen új kórház, áruház, a sorompó helyén felüljáró, és még egy iskola épül majd. Az új városközponttal összehangoltan megoldjuk a helyi közlekedés jelenlegi gondjait. Belső járatot indítunk, – a település nyugati oldalán – a Szent István utcában, és – a keleti oldalon – a Kutyavári utcában, középen pedig a Bajcsy-Zsilinszky úton. Tehát egy középen kettészelt körútrendszert hozunk létre.”

A Budai út a mai Tesco-körforgalomnál

Hozzátette, hogy „eddig még nem tapasztalt társadalmi összefogásnak lehetünk tanúi Érd egész területén. Már megkezdődött a település csinosítása: még ebben az évben 7 km járdát építünk, rendezzük az utcákat, parkosítunk, felújításokat végzünk a sporttelepen. S a nagyobb volumenűek: még az idén hét új lakást adunk át, négyet nagycsaládosoknak, a többit egy orvos, egy védőnő, és egy pedagógus kapja. Megoldjuk a felszíni vízelvezetést négy utcában, 2 millió forint értékben utat építünk. S a legfontosabb: előkészítjük az 510 otthont magába foglaló új lakótelep jövőre kezdődő építkezését.”

A tervek mellé a szép remények felhőjében az álmok is elfértek. A cikk írója ellátogatott a művelődési központba is, ahol végzős építőmérnökök diplomaterveit és makettjeit nézte meg. Volt közöttük százszemélyes óvoda, könyvtár, könyvesbolt, új művelődési kombinát, bevásárlóközpont, tanácsháza. A tanácselnök szerint „ezek az ultramodern tervekké összeálló vonalak határozzák majd meg a város későbbi arculatát”.

Az érdi lakótelep a 80-as években

Nos, a Tárnoki úton akkoriban adták át az óvodát – ha nem is százszemélyes méretben -, kibővítették a Lenin útit (ma Felső utca), a 4. és az 5. és a 7. számú általános iskolát, elkezdték építeni Érd első, 80 személyes bölcsődéjét. Fölhúzták a centrumban a lakótelepet, építettek mellé iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, üzleteket. Ha kórháza nem is, de – a bibliobusz (mobilkönyvtár) helyett – lett állandó könyvtári állománya a városnak a Csuka Zoltán költőről elnevezett könyvtárban.

Érd a megyei településfejlesztési tervben központi szerepet kapott. „Bármilyen területfejlesztésről legyen is szó, figyelembe veszik a készülő általános rendezési tervet (annak befejezéséig építési tilalmat rendeltek el), amely a jelenleg érvényben levő normatívák alapján, az elkövetkező évtizedekre kijelöli például a közösségi intézmények területeit.”

A készülő általános rendezési terv előkészítésekor megfogalmazódott Érd valamennyi ma is fennálló problémája: a város középpontjától távoli városközpont, az ad hoc felparcellázások következtében létrejött diszfunkcionális utcahálózat, amely mind a közlekedésfejlesztést, mind a víz- és szennyvízelvezetés megoldását megnehezíti, a két vasút és két főútvonallal megáldott/megvert városközpont, a sorompó nélküli összeköttetések hiánya, satöbbi.

Az autóbusz végállomás az 1950-es években

„Sokszor emlegetik Érdet kertvárosként. Pedig valójában jelenleg nem kert-, hanem kerítésváros – vetette föl az egyik legfontosabb helyi urbanisztikai problémát Weress Kálmán, a megyei tervezővállalat mérnöke. – Hiányzik a nagyobb összefüggő parkterület, az épített és a természetes környezet összhangja. Kerítésekkel körülvett házakkal találkozunk csupán, s ilyen területen igen nehéz utakat, parkokat, sétányokat, tehát várost építeni.” S megoldásképpen azt javasolja: „merni kell nemet mondani egyéni vágyakra, az egész közösség érdekében (…) nagyobb zöldterületet kell kialakítanunk, ez egyrészt egészségügyi, másrészt városképi szempontból fontos.”

A település arculatának alakítása tehát „nem a meglevőnek a továbbfejlesztését, mint inkább az eddigitől eltérő, korszerű emberi környezet kialakítását” tűzi ki feladatul. „A fővárossal szoros, sokoldalú kapcsolatban álló Érden – bár kedvezőtlen adottságokat örökölt – megvan rá a lehetőség, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely valóban otthonná, az emberek gondolkodásának formálójává válik.” – írta a Pest Megyei Hírlap 1979. márciusában.

Szöveg: Urbán László: Érdi sajtótükör 1974-1980; Fotó: Érdmost archívum; Fortepan;

További cikkeink

További cikkeink

Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében óvodai dajka
Az Érdi Kincses Óvoda és Tagóvodái pályázatot hirdet köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében pedagógiai asszisztens

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email