„Csodálatos érzés, alig jutok szóhoz” – mosolygott rám Kállay Gyopár, élete első könyvének bemutatója után. Ez már önmagában is felemelő pillanat, hát még, ha az író középiskolás, és a regényét abban a gimnáziumban mutatják be, ahova jár.

Gyopárral megesett ez a csoda, ami persze nem a semmiből jött: sok éves kutató- és írói munka áll mögötte. No meg a Stílus és Technika Kiadó, amely a kéziratot gondozta és kiadta.

A VMG végzős diákja első regényével a kiadó pályázatára jelentkezett, és bár a kiírás feltételeinek nem felelt meg, felfigyeltek rá. A tizenéves lány könyve a II. világháború idején játszódik, 1942-ben, a keleti hadszíntéren, és kisemberek sorsát meséli el.  Főszereplői négy katona, illetve kiemelten Sándor, egy veszprémi fiatal gyalogos honvéd.

„A keleti hadszíntéren történtekről alig szól szépirodalmi mű, pedig ami ott történt, az társadalmi trauma, ami tovább öröklődik. Egyszerűbb lenne, ha ennek feldolgozásában segítene az irodalom. Egyik célom, hogy a ma embere jobban megismerje az ott zajlott eseményeket és következményüket, és merjünk ezen gondolkodni” – hangsúlyozta Gyopár a könyvbemutatón.

„Az eseményeket könnyebb megérteni, ha nemcsak a számokat és statisztikákat írjuk le, hanem az érzelmeket is.

Engem mindig érdekelt a háború pszichológiája. Könyvem nem egy diktátor, egy politikus, hanem egy kisember szemszögéből ábrázolja a háborút. Nekik is megvan a saját világuk, céljuk, és mikor behívják őket katonának, minden kettétörik. Nem a diktátor, hanem ők állnak szembe minden nap a halállal” – tette hozzá a fiatal lány.

Gyopár nagyon sok kutatómunkát végzett, és nem csak a történelmi tényeket illetően. „Csak egy példa: hetekig kutattam azután, hogy a kiütéses tífusz terjed-e levélpapíron. Azaz ha van egy tífuszos katona, aki hazaír levelet, az otthoniak elkaphatják-e a betegséget?

Mint kiderült, igen, de csak akkor, ha az élő kórokozó bejut a tintába, élve megússza és átjut az újabb gazdatestre” – tette hozzá.

„Gyopár tapasztalt írókat megszégyenítő bemutatkozó levelet írt. Mikor először olvastam a könyvét, húsz oldal oldal alatt háromszor sírtam el magamat. Tizennégy évesen belekezdeni egy ilyen nehéz témába, és ilyen erősen ábrázolni a kisemberek életét, nagyon nagy kihívás, amit zseniálisan oldott meg” – mondta a bemutatón Jakab Anita szerkesztő, a kiadó képviselője.

Az ÉrdMostnak elárulta: a jövőben is támogatni szeretnék Gyopárt, illetve buzdítani egy újabb könyv megírására.

„Nagyon tehetséges és sokoldalú lány – aki énekel és fest is –, ez okozott azért időhiányt is nála. De szerencsére sikerült megoldani, hogy a kívánt időben és a kívánt minőségben tudjon megjelenni a könyve.”

A szerkesztő elárulta azt is: nagyon ritka, hogy egy elsőkönyves író, főleg egy fiatal lány könyve ne magánkiadásban jelenjen meg. „Azt szokták mondani, hogy az első pár regényét az ember a fióknak írja, de Gyopárnak sikerült úgy megírnia a Bárcsak…-ot, hogy az nem gyakorlás, hanem valódi regény.

„Sokregényes írók sem biztos, hogy meg tudják ugrani azt a minőséget szövegben, történetvezetésben, dramaturgiában, hogy a kiadó úgy gondolja: megtérül a befektetett munka és a befektetett pénz” – jegyezte meg Jakab Anita.

A Bárcsak… című regényt október 9-től vásárolhatjuk meg a könyvesboltokban.