A művházat ugyan alig egy hónapja vezeti, viszont húsz éve érdi lakosnak mondhatja magát – árulta el Vermes Zoltán, a Szepes Gyula Művelődési Központ megbízott igazgatója, aki az Érd FM: Majdnem Szombat című műsorában vendégeskedett a minap. A kulturális szakember a Szepes aktuális programjai mellett a helyi kulturális élettel kapcsolatos általános véleményéről, elképzeléseiről is beszélt a műsorban.
Érdre a fővárosból és vidékről is nagy számban költöznek be emberek, akik teljesen különböző kulturális mintákkal, igényekkel érkeznek, ráadásul ezek az elvárások később keverednek is, így aztán nehéz érdi identitásról beszélni – véli Vermes, holott szerinte ennek a kibontakoztatása lenne a cél.
„Ez egy nagy és szép kihívás, hogy kialakíts egy saját kulturális mintát, amihez kötődni kezdenek. Ha semmi mást nem sikerül csinálni, csak ezt a gondolatot elhinteni, hogy ebbe az irányba érdemes mozdulni, akkor már csináltunk valamit”
– hangsúlyozta a megbízott igazgató.
Ennek érdekében pedig számos dolgot fel kell mérni, meg kell tenni. Egyrészt szakítani kell, ahogy ő fogalmazott: „községi gondolkodással”. Másrészt tisztában kell lenni az igényekkel, hogy mégis mire vágynak az érdi emberek. Nem mellesleg versenyezni kell a kulturális élet más résztvevőivel.
A beszélgetés során példaként egy saját települési színház, illetve társulat létrehozása merült fel. Vermes szerint ez kifejezetten egy olyan ötlet, amit számos oldalról meg lehet közelíteni, de ahhoz, hogy egy ilyen – lehetséges – igényre mind gazdasági, mind kulturális szempontból jó válaszokat lehessen adni, ahhoz muszáj megismerni a lakosság elvárásait.
Jóllehet, ha van is igény valamire, az még nem jelenti azt, hogy a szükséges pénz is adott. Sőt, ilyenkor nem csak azt kell megvizsgálni, hogy a szervező ki tudja-e fizetni az adott programot, fellépőt, hanem mérlegelni kell, hogy vajon van-e rá fizetőképes kereslet a városban.
Arról már nem is beszélve, hogy a város kulturális intézményei közpénzzel gazdálkodnak, ami szintén befolyásolja a művelődésszervezőket abban, hogy mit kínálnak – tette hozzá Vermes Zoltán.
A szakember a víziók vagy hosszabb távú tervek mellett konkrétumokról is beszélt. Mint kifejtette, pillanatnyilag egy „örökölt” koncepció és pénzügyi terv mentén dolgozik, ami némileg megköti az ember kezét, de jövőre ez változni fog.
Ha sikerül a szándékait megvalósítani, akkor havonta egy-két irodalmi, színházi előadásra mindenképp számíthat a közönség. Fontosnak tartaná a Magyar Földrajzi Múzeum, de még inkább a hozzá tartozó kert, valamint az Érdi Galéria ismertségének, népszerűségének és kihasználtságának a növelését.
Mint hozzátette, igazából ez már el is kezdődött, hiszen a képtár mellett korábban vendéglőként működő épületrészt közösségi térré alakították a közelmúltban. Oda koncerteket, hangszerbemutatókat, egészségügyi előadásokat, workshopokat szeretnének szervezni. Míg a kertben egy kertmozi indult a napokban.
A múzeumkert kapcsán Vermes egy olyan pályázatot is említett, aminek keretében úgy újulhat meg a már most is nagyon népszerű helyszín, hogy az még jobban szolgálja majd a helyi közösségi életet. Akár Érd első számú kulturális központja lehetne – fogalmazott.
Az érdi kulturális infrastruktúránál maradva az interjúban természetesen a Szepes Gyula Művelődési Központ elaggott épülete is szóba került, amiről Vermes elárulta, nemrégiben állapotfelmérést végeztek rajta, és szerencsére az háznak „csak” karbantartási problémái vannak.
Ettől függetlenül elismerte, ráférne egy felújítás, de többek közt ezért kellene és lehetne a helyi kulturális élet rendelkezésre álló egyéb színterekben is gondolkodni, amikor programokat szerveznek.
A megbízott igazgató ennek apropóján egy költőinek tűnő kérdést is feltett, miszerint mi lenne ha nem épületeket, hanem közösségeket építenénk.
Ha kíváncsi a válaszra és arra is, hogy miről esett még szó a közel egy órás interjúban, akkor itt alább teljes egészében meg tudja hallgatni.