Több százan szálltak alá a mélybe, azaz a kastélydomb alatti pincerendszerbe szombat délután. Aki ott volt, bízvást megerősítheti: ez volt Szent Iván-napi mulatság egyik legkiemelkedőbb programja. Olyan sokan voltak kíváncsiak a fél évezredes pincerendszerre, hogy picit át kellett alakítani a bejárás menetét.

Csőzik László polgármester Ófalu és a kastély, illetve II. Lajos látogatásának és tragikus mohácsi halálának történetét még odafent, a dombon mondta el, a pincében pedig már a több száz éves pince történetéről és rejtelmeiről mesélt.

Tekintse meg videónkat:

A városvezetés szeretné, ha újjáépülhetne a pár évtizede tönkrement, elhordott kastély. Szerencsére rendelkezésre állnak olyan műszaki dokumentumok, amelyek alapján ez megoldható, de milliárdokba kerülne. A pincerendszer hasznosítására is születtek már ötletek – a termálvizes törökfürdőtől a középkori éttermen át a múzeumig -, de erről majd később születhet döntés.

Csőzik László nem tesz le arról, hogy a kastély újraépül és a pince is élettel telik meg:

„Minden egyes nagy beruházás álmodozással kezdődik. Szeretném megérni hajasan, hogy itt beindul az élet” – fogalmazott a városvezető, aki hangsúlyozta azt is: a pincerendszer felújítására, úgy néz ki, van európai uniós forrás, ezzel várhatóan el lehet indulni.

Csőzik László a  pincelátogatás végére tartogatta a legizgalmasabbat:

A szájhagyomány szerint a törökök a kastélydombon kincseken ástak el. A pincerendszerrel kapcsolatban nem ez az egyetlen legenda, de most kiderülhet, van-e valóságalapja. Szakemberek georadaros felmérést végeztek az elmúlt hónapban a kastélydombon, és sikerült megtalálni a kastély régi falait, illetve a díszkút maradványait – ezeket most föld borítja -, a pince régi, fél évezredes termének egyik szegletében pedig valami nagyon különlegeset mutatnak a műszerek.

„Van valami a föld alatt. Ez bármi lehet, de a felvételek digitális kiértékelése alapján a szakemberek úgy vélik: érdemes ide szervezni egy régészeti kutatást” – mondta polgármester, aki szeretné megkeresni a Nemzeti Múzeum igazgatóját, hogy finanszírozza ezt a programot.

A georadaros vizsgálatról egyébként július 20-án többet megtudhatunk majd, akkor a polgármester vendége lesz ugyanis a kutatócsapat – ennek részleteiről később adunk majd hírt.

Akár aranyat rejt a kastélydomb, akár mást, ez a terület így is kincs az érdieknek, és ezt egyre többen megtapasztalják a Szent Iván-napihoz hasonló rendezvényeken. Nemcsak a pincelátogatáson, hanem a helyi tánc- és sportegyesületek bemutatóin is nagyon sokan voltak.

A főzőverseny is nagy siker volt: még tizennyolc éves fiatalok is indultak rajta, a nagypapa pörköltjével (természetesen csak a recept volt a papáé, a krumplis egytálételt frissiben készítették az érdi és diósdi fiatalok). A 20-30 Egyesület szintén pörkölttel készült,  méghozzá vörösboros őzpörkölttel (ahogy Csengeri Attila fogalmazott: „a lányok kitettek magukért”), az érdi horgászok pedig kivételesen nem halászlét, hanem haltepertőt és házi sült hagymakarikát tálaltak fel – hogy csak pár indulót említsünk.

A főzőversenyt végül Simon Rita és az Igraj Kolo csapata nyerte, ők calico levest főztek, hozzá házi kenyéret kínáltak, a második helyezett Veres István és a Zöld szalon csapata lett, egy halétellel,  a harmadik pedig a Horgászegyesület lett, a már említett haltepertővel. A különdíjat a 20-30 Egyesület vitte el. A nyertesek értékes díjakkal térhettek haza, ezeket helyi vendéglátók ajánlották fel.

Bár az esti máglyagyújtás az erős szél miatt elmaradt, aki megvárta a sötétedést – és sokan megtették – szentjánosbogarak fényében gyönyörködhettek, és táncra is perdülhettek, Bredák Péter kollégánk jóvoltából, aki remek slágerekkel tette még feledhetetlenebbé Szent Iván estéjét.