Folytatjuk nemrégiben indított sorozatunkat, amit az Érdi Hungarikum Klub tizedik születésnapja ihletett. A klub az elmúlt egy évtizedben 70 olyan, a városhoz kötődő értéket, más néven Érdikumot gyűjtött össze, amiket sokszor talán még a helyiek se nagyon ismernek.

Ezek az értékek lehetnek különféle helyek, építmények a városban, miként az itt élő emberek, illetve az ő munkásságuk is. Szóval igazából bármi, ami így vagy úgy, de Érdhez kapcsolódik, és az ítészek szerint értéket képvisel.

Ha valakire illik az Érdikum meghatározás, akkor az Bíró András. Az 1923. május 3-án, Székesfehérváron született író, költő, újságíró, műfordító élete második felében költözött ide, de rövid időn belül tevékeny szereplője lett a helyi köz- és kulturális életnek.

Ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk, a visszaemlékezések szerint például számtalan újságcikkben “harcolt” azért, hogy Érdet várossá nyilvánítsák. Az ő nevéhez fűződik az “Érd Baráti Kör” megalakulása. Érdi Polgár címmel lapot alapított. De a mai napig létező Érdi Újság létrejöttében is szerepet játszott,  később a főszerkesztője is lett. Emellett pedig egy alapítvány is viseli a nevét, ami a vers- és prózamondást hivatott támogatni.

Bíró András irodalmi pályafutása ígéretesen indult, az Új Idők, az Új Élet, a Magyar Múzsa és a Forrás című újságok már 1941-től közölték az írásait. Sőt, az 1946-ban megjelent Élő Beszéd című verseskötetét Baumgarten-ösztöndíjjal jutalmazták. Ugyanakkor 1948-ban a katolikus sajtó iránti elkötelezettsége és polgári származása miatt kizárták az Írószövetségből, csak 42 évvel később, 1990-ben vették vissza.

Jóllehet ez idő alatt tiltottan is írt verseket, novellákat, regényeket és humoreszkeket, de mint szépíró igazából a rendszerváltást követően tudott kibontakozni. Ennek ellenére az írásból élt, hiszen újságíróként azért dolgozhatott, így számos szerkesztőségben megfordult a szocializmus évtizedei alatt.

Dolgozott a Magyar Rádióban. Volt a Magyar Mezőgazdaság nevű kiadvány rovatvezetője, olvasószerkesztője és főszerkesztő-helyettese. Szerkesztette a saját alapítású Kutya című folyóiratot. A Búvár rovatvezetője és az Új Tükör főmunkatársa is volt, valamint a Lapkiadó Vállalat sajtófőnökeként is tevékenykedett.

Bíró András megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is, de Érd is számos módon elismerte a munkásságát. Például mielőtt Érdikummá vált, 2003-ban a város díszpolgárának választotta. Az érdi Óperencia Könyvesbolt még életében felvette a nevét, sőt a könyváruház falán immár egy emléktábla is őrzi a híres érdi irodalmár alakját.

A 2016 júniusában elhunyt Bíró András 2016. június 27-én halt meg. 93 évet élt. Egyik utolsó interjújában sejtelmesen úgy fogalmazott:

„Én Ady Endre unokaöccse vagyok”.