Érden az egyik legaktuálisabb téma, hogy a város miként tudja kezelni az egyre népesebb lakosságot. Vagy a kérdést úgy is feltehetjük, hogy megtelt-e Érd. Mint azt Csőzik Lászlótól megtudtuk, a víz,- és csatornaművek január óta nem ad ki csatlakozási engedélyt azoknak, akik a Bakonyi utcától északra iker-, vagy társasház építésben gondolkodnak.

Ennek apropóján az Érd FM megkereste a helyi víz-, illetve csatornaszolgáltatót is, hogy mi ennek az oka, illetve egyáltalán milyen terhet ró a két közműszolgáltatóra a folyamatosan duzzadó város.

Jónás József, az Érd és Térsége Vízközmű Kft. műszaki szolgáltatási igazgatója azt mondja, hogy tavaly tavasszal, nyár elején tapasztalták először, hogy a rendszer az úgynevezett csúcsidőben, vagyis a reggeli és esti órákban elérte a szolgáltatás kapacitásának határát. Valószínűleg közrejátszott az is, hogy szárazság volt az említett időszakban, de ettől még tény, hogy nem maradt tartalék. Ráadásul a baj nem csak Érdet, hanem a vízművek szolgáltatási területéhez tartozó további öt települést, Diósdot, Törökbálintot, Tárnokot, Sóskútat és Pusztazámort is érintette.

A szakember szerint a vízfogyasztáson mostanában látszik hogy az utóbbi években megugrott a lélekszám, ahogy az ipari fogyasztók száma is gyarapodott. Ugyanakkor a vízbetáplálási pontok, a vízbázisok csupán ennyit tudnak sajnos

Jónás szerint tárgyalni kell az ellátásért felelős önkormányzatokkal egy közös koncepció kidolgozásáról, a hálózat bővítésről, mert ha továbbra is úgy növekszik a lakosság, a lakások száma, mint az elmúlt években, akkor néhány éven belül nem csak az új, de a régi fogyasztókat sem tudják majd megfelelően kiszolgálni. Magyarán igen komoly vízkorlátozásokat kell bevezetni.

Straszner Márton, az Érd és Térsége Csatornaszolgáltató Kft. hálózat üzemeltetési vezetője kijelentette,  a helyi szennyvízhálózat a 2010-es években lezajlott bővítése miatt valamelyeset jobb állapotban van, mint a vízhálózat, hiszen 70-80 %-os kihasználtsággal működik, de a fejlesztés természetesen ott is napirenden van.

Straszner a hálózathoz tartozó átemelőtelepekről is beszélt. Aggodalmának adott hangot, mondván: az egy lakóingatlanon megszaporodó lakások száma lokális szennyvízátemelési gondokhoz vezethet, vagyis a szivattyúkapacitások, vagy épp a nyomóvezetékek átmérőjének növelése is fontos lenne.

Jónás József meglátása szerint az sem helyes, hogy az építési szabályok néhány évvel ezelőtti fellazítása oda vezetett, hogy a vízművek nem tudja, hogy hol, mikor és milyen építkezés zajlik. Már csak akkor szembesülnek az adott helyzettel, amikor a használatbavételkor kérnek tőlük egy vízbekötést, és kiderül, hogy az addig egy lakásos ingatlanból nyolc lakásos lesz.

A szakember hozzátette, ha a tavalyihoz hasonlóan alakul a fogyasztás mértéke vagy az időjárás, akkor ismét számítani lehet majd kisebb-nagyobb vízkorlátozásokra. Mint mondja, pillanatnyilag nagyjából a locsolási tilalom az egyetlen lehetőség a kezükben, amivel hatást tudnak gyakorolni a lakosságra. Ennek betartását persze képtelenség ellenőrizni, de bíznak az emberek megértésében.

Egyébként további javaslatokat is tett, hogy hogyan lehet mérsékelni a vízfogyasztást. Például aszályosabb időben, napközben gyűjtsük össze a vizet, amit aztán reggel és este tudunk majd ellocsolni, így pedig nem a hálózatot terheljük csúcsidőben.

A szakemberekkel készült interjúban szó esik még az elavult csőhálózat okozta egyre gyakoribb csőtörésekről, víznyomás-ingadozásokról, valamint arról is, hogy a csatornahasználat is sokaknak gondot okoz.

A teljes interjút itt tudja meghallgatni.