Megnyitáskor nem zihál a konyhai csap, a medence feltöltése sem számít még hazárdjátéknak Érden; lapunk információi szerint hosszú távon biztosított a vízellátás, nagyobb fennakadások a hőségriadók idején sem voltak. Ma már azonban nem tekinthetjük evidensnek, hogy ha vizet akarunk inni, lesz is mit töltenünk a pohárba. Solymár és térségének közismert vízválsága rámutatott arra, hogy Budapest-környéki agglomeráció túlterhelése és a víziközmű-hálózatok elhanyagoltsága extrém kockázatot jelent a perzselő nyarak idején.
A Pénzcentrum július 7-i cikkében egyenesen arról írt, hogy az ország felében, kilenc megye száz településén fenyeget állandó vízhiány, a listán pedig feltüntették Érdet is. Megkérdeztük a Polgármesteri Hivatalt, valóban kell-e tartanunk a szolgáltatás kimaradásától.
Kétszer annyi
„Az érdi vízfelhasználás egy átlagos nyári napon – amikor a hőmérséklet nem megy 28 fok felé – 12,5 ezer köbméter. A hőhullámok idején, 37 fokos melegekben azonban ez a szám eléri a napi 23 ezer köbmétert is, vagyis közel a dupláját fogyasztjuk az átlagos szintnek, egyénenként napi 307 litert használva el. Tény, hogy a megnövekedett fogyasztási igények miatt a csúcsidőszakokban víznyomáscsökkenés volt egyes magasabban fekvő utcákban, de az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) még így is biztosítani tudta a jogszabály által előírt minimális, 1,5 bar nyomást az érdi háztartásokban” – mondta lapunknak László Ferenc, a polgármesteri hivatal kommunikációs vezetője.
László elmondása szerint ez annak is köszönhető, hogy az ÉTV csúcsra járatja szolgáltatását, és – felkészülve a várható kánikulára – még időben bővítették plusz ezer köbméterrel a helyi tározókapacitásokat. Ám legalább ilyen fontos, hogy a részben városi, részben francia céges tulajdonban álló közműcég az elmúlt 16 évben komoly hálózati fejlesztéseket hajlott végre: 2006-ban erős, energiatakarékos szivattyúkkaal bővítették a rendszert, két új tárolómedencét alakítottak ki, a Fenyvesparkvárosban víztornyot építettek, a Svájci Alap támogatásából pedig 8 kilométernyi, nagy átmérőjű csővezetéket fektettek le.
Érden egyébként utoljára 2003-ban állt elő olyan vízhiány, mint ami idén Solymárt és térségét sújtotta, akkor lajtos kocsival szállították a város lakóinak az ivóvizet.
Több embert nem bírna el a hálózat
A korszerűsített vízhálózat azonban teljesítőképességének határán működik, amiről nem a hőség, sokkal inkább Érd rohamosan növekvő lakosságszáma tehet. Az érdi önkormányzattól úgy tudjuk, idén januárban már 71 ezer állandó lakosa volt a városnak, és további 4300-an jelentették be ide tartózkodási helyüket – míg 2003-ban még „csak” 57 ezren éltek itt. Vagyis, az érdiek száma 20 százalékkal nőtt az elmúlt 19 évben, és egyelőre nem látszik (a főleg Budapestről induló) beköltözési hullám vége, amit az elmúlt két évben a Covid-járványtól való félelem is hajtott.
Ha jelenlegi ütemben folytatódik az érdi népesség növekedése, akkor további jelentős beruházások nélkül rövid idő alatt elfogyhatnak az ÉTV kapacitásai. Csőzik László polgármester ezért is kérte a Megyei Jogú Városok Szövetségének július elején tartott ülésén Lázár János építési és beruházási minisztertől: tegyen rendet a főváros vonzáskörzetében kialakult építkezési káoszban, adjon eszközöket a polgármesterek kezébe, hogy legalább mederben tudják tartani a betelepülést. Az utóbbi években ugyanis a kormány elvette az önkormányzatoktól az összes építéshatósági jogkört. Ráadásul a 300 négyzetméter alatti házak építését még engedélyeztetni sem kell, elég bejelenteni. Ezzel sok vállalkozó visszaél, és a megvásárolt telkekre a szabályozást kijátszva több lakásos, papíron osztatlan közös tulajdonú társasházat húznak fel – a vevők azzal viszont nem számolnak, hogy a telekre csak egy családnak elegendő nyomású víz érkezik majd.
Locsoljunk éjjel, gyűjtött esővízzel
Bár a megfelelő mennyiségű és minőségű vízellátás nem a lakók felelőssége, az érdiek maguk is tehetnek vízlábnyomuk csökkentéséért, a hálózat terhelés-csökkentéséért. Az érdi vízi közmű cég a kertet locsolóknak például azt ajánlja, hogy a reggeli és esti órák helyett inkább éjszakai vagy hajnali időpontra állítsák át az automata öntözőrendszereket – így nem ugyanabban az idősávokban használják az vízhálózatot, mint a tisztálkodó családok; az is hatékony, energiatakarékos megoldás, ha a kerttulajdonosok rendszeresen gyűjtik az esővizet.
A szolgáltató tanácsait hasznosnak tartja a lapunknak nyilatkozó Márta József vízügyi szakértő is. A legcélszerűbb a késő esti vagy éjjeli órákban öntözni, mert így a legkisebb a párolgási veszteség és a növények is jobban tudják hasznosítani a vizet. Ne öntözzük túl a kertet, szükségtelen a talaj folyamatos nedvesen tartása – mondta Márta, aki arra is rámutatott, hogy jó időjárási viszonyok mellett a csapadék gyűjtésével akár az éves öntözővíz-szükséglet felét is kiválthatjuk. Locsoláshoz a fúrt kútból származó talajvíz is megfelelő alternatívája lehet a közműves forrásnak: az öntözés szempontjából mindkettő jobb, mint a fertőtlenített csapvíz, amit nem szeretnek a növények.
Márta úgy látja, nincs gond a medencézéssel sem, a korszerű, vízforgató szűrővel ellátott típusokat nyaranta elég egyszer feltölteni és csak minimális utánpótlást igényelnek. A slagos autómosást azonban nem ajánlja, és nem csak a rengeteg elhasznált víz miatt: a tisztogatással sok káros olajszármazék és vegyi anyag is a talajba, onnan pedig a talajvízbe jut. „Aki otthon mossa az autóját, veszélyezteti a saját környezetét!” – figyelmeztet a vízügyi szakértő.
