A pénznek azóta se láttuk se hírét, se hamvát, és emiatt kölcsönösen egymást vádolja a kormányoldal és ellenzéke. De hol a lóvé?
Ezt kérdezte a 60 milliárdos útfejlesztési szándék bejelentésére összehívott sajtótájékoztató közönsége is: „Hol a lóvé, Lajos?” – meg még sok egyebet az elhíresült „csengeri örökösnő-ügyben”. Mivel a 2018. március 14-én elhangzott nagy bejelentésre ráült a Kósa-botrány, az érdiek 60 milliárdja tán még az érintettek ingerküszöbét se érte el. Bár nagy ígéretcunami zúdult akkor Érdre, egyetlen kérdés nem hangzott el arról, hogy a kínzó útínségben szenvedő megyei jogú várost a kormány milyen forrásból kívánja kitömni – az MVP fejlesztéseken túl – további 60 milliárddal. A csengeri örökösnő azon a napon sok kárt okozott Érdnek.
Ígéretcunami
Pedig lett volna mit kérdezni. Aradszki András, aki a térség parlamenti képviselőjelöltjeként épp a saját kampányhajráját futotta, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a város megújítására szánt 70 milliárdból (MVP) 42 „már idekerült Érdre”, és „az elköltése folyamatban van, folytatjuk a gyűjtőutak javítását, és befejezzük a megkezdett felszíni vizek elvezetését is”. Mivel az agglomerációban az utak pormentesítése kiemelt célja a kormánynak, Érd ebből a szempontból is kiemelt fejlesztési terület lehet, fejezte ki reményét a képviselő. „Az a célunk – tette hozzá –, hogy a következő 5 évben mintegy 60 milliárd forint ráfordításával az érdi lakóutak pormentesítése is megtörténjen, együtt a felszíni vizek elvezetésével. Erre a két programra a költségvetésben mintegy 9 milliárdot beállítottunk, de tudtuk, hogy ez kevés, ezért szeretnénk, hogy olyan úthálózat-fejlesztési program induljon, melynek teljes költségvetése mintegy 60 milliárd forint, és eredményeként Érd nagy része szilárd útburkolatot kapjon.”
Kósa Lajos kitért a közösségi közlekedés fejlesztésére is. Ez azért is figyelemre méltó, mert befejezett múlt időben beszélt arról, hogy a kormány forrásokat biztosított buszok beszerzésére, és „már csak arra kell visszatérni, hogy az milyen formában valósuljon meg”. Ennek érdekében „egyeztetni kell az NGM-mel (Nemzetgazdasági Minisztérium – a szerk.) arról, hogy ki fogja a buszközlekedést üzemelteti Érden”. Nos, ez immár négy éve nem történt meg, és a buszok sem érkeztek meg Érdre.
T. Mészáros András akkor regnáló polgármester megosztotta a jelenlevőkkel, hogy 2006-os számításai szerint 200 milliárd forint kell ahhoz, hogy Érd igazán megyei jogú város legyen, megfelelő urbánus szolgáltatásokkal. Ebből már 50 milliárdot ráfordítottak csatornázásra, iskolákra, óvodákra, útépítésre – összegezte –, a következő 50 milliárd „most van készenlétben illetve folyamatban”, és nagyon reméli, hogy „a lakóutak 60 milliárdja”, valamint további 40 milliárd „szépítésre, javításra, cizellálásra” szintén rendelkezésre áll majd.
Az eltelt négy év alatt – azon kívül, hogy brutálisan fölmentek az árak – az történt, hogy Aradszki András két újabb választáson is elnyerte az érdiek bizalmát, T. Mészáros Andrást azonban másfél évvel később elküldték a választók. A 60 milliárdot pedig időről időre számon kéri a másikon a kormánypárti, illetve az ellenzéki oldal, kölcsönösen azzal vádolva egymást, hogy semmit sem tettek a megszerzéséért.
Határozatok – végrehajtás nélkül
Annak idején a közgyűlés gyorsan reagált: már egy héttel Kósa sajtótájékoztatója után határozatot hozott – a város Útfejlesztési Koncepciója alapján – a soron következő feladatok ütemezéséről. Ebben felkéri T. Mészáros András polgármestert, hogy „a 2018. évi költségvetésben rendelkezésre álló 100 millió Ft forrás terhére készíttesse elő a csapadékvíz-elvezető rendszerek építésének, az útépítésnek és járdaépítésnek az ütemezését (organizációs terv), és kezdje el az engedélyes tervek előkészítését a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében”. (Ekkor tehát még megvolt a pénz és a szándék is.)
A közgyűlés határozott arról is, hogy felkéri Kósa Lajost, terjessze elő a következő kormányülésen a program pénzügyi támogatásáról szóló döntést. (Ez rávilágít arra, hogy a 60 milliárdos ígéretet a kormány részéről nem támasztotta alá semmi.) Egyúttal felkérte dr. Aradszki Andrást, hogy képviselje az érdiek érdekeit „a kormány által biztosítandó pénzügyi források megszerzése során”. Mivel e határozatot azóta nem írta felül semmi, Érd parlamenti képviselőjének erre a feladatra máig hatályos és érvényes felkérése van. A közgyűlés kinyilvánította, hogy „támogatja Érd országgyűlési képviselőjét abban a munkában, amelynek célja, hogy az érdi útépítési program III. üteme már 2018-ban elkezdődhessen”. A határozat felelőse T. Mészáros András volt, határideje pedig a közgyűlés júniusi ülése.
A júniusi ülésre a fenti határozat végrehajtásának számon kérése nem történt meg, viszont született egy újabb határozat a soron következő feladatok ütemezéséről. E szerint „a közgyűlés egyetért azzal, hogy az útépítési program előkészítése során a város gyűjtőúthálózata kerüljön felülvizsgálatra”. Felkéri a polgármestert, hogy az új gyűjtőutak kijelölését készíttesse elő és terjessze a közgyűlés elé. Iránymutatásképpen kijelöli, hogy „az útépítési program során a tervezés, előkészítés, a költségek becslése a határozat mellékletét képező minta keresztszelvények alapján történjen”. Ami rámutat arra, mennyire volt megalapozott épp 60 milliárdot kérni a lakóutak pormentesítésére.
A közgyűlés határozatában arra is felkérte a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a lehetőségeket „az Útépítési Program tervezéséhez, engedélyezéséhez szükséges pénzügyi források előteremtésére, és tegyen javaslatot a munkák mielőbbi elindítása érdekében”. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a határozat meghozásakor a tervezéshez és engedélyeztetéshez szükséges forrás hiányzott. A határozat felelőse megint csak T. Mészáros András, határidő pedig a közgyűlés 2018 novemberi ülése.
A novemberi közgyűlésen nem sikerült a témára visszatérni, 2018. december 20-án azonban Simó Károly akkori alpolgármester új gyűjtőutak kijelölésére tett javaslatot. Simó javaslata a város 2012-ben elfogadott – a ProUrbe Kft. által készített – Útfejlesztési Koncepciójára hivatkozik, és megállapítja, hogy: „A meglévő települési fő- és gyűjtőút hálózat nem követte a megnövekedett gépjármű forgalom igényeit és az újonnan beépült területek közúti kapcsolatrendszere sem megfelelő. Ennek érdekében megvizsgáltuk, mely útvonalakon lehetne új, lokális feltáró utakat kijelölni.” A teljes javasolt hálózatot térképmelléklet mutatta be (lásd a mellékelt ábrán!). Az előterjesztés felvetette, hogy a vasútfejlesztéssel szétnyomott – még nem szilárd burkolatú utcák kiépítése – mielőbb kezdődjön meg. Ez a Felvigyázó, a Csalogány és a Tétényi utcák egy-egy szakaszát érinti. (A három utca rendbetételére felkínált 30 milliós „kártérítési” összeg négyszeresét már az új városvezetésnek sikerült kialkudnia.)
A javaslat kitér a gyalogos közlekedés lehetőségeinek fejlesztésére is a főútvonalakon. Hivatkozva arra, hogy „az útépítési és útfelújítási program II. ütemében a város főútvonalai megújulnak, csapadékvíz-elvezetéssel együtt” – legalábbis a Szent István – Lőcsei – Szovátai – Sóskúti, illetve a Csaba – Ürmös – Diófa – Cseresznyefa – Eperfa – Alsóerdősor – Folyondár útvonalon -, „jelenleg kiépítésre vár a biztonságos gyalogos közlekedést lehetővé tevő járda kiépítése”. Simó javaslata szerint első lépésben a Szovátai, Ürmös, Diófa, Cseresznyefa és Eperfa utcákra készüljenek járdaépítési tervek és engedélyek (20 millió forintért!), „hogy ezek birtokában meg lehessen keresni azokat a pénzügyi forrásokat, amelyekből megvalósíthatóak és megépíthetőek a járdák”. A közgyűlési határozat végrehajtására a városháza 200 millió forint mértékig a 2019. évi költségvetésben biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat.
2018 végén tehát felfrissítették a város tízéves útkoncepcióját. Ennek alapján folytatódott a jelenlegi ciklusban is 10-11 csomópont építése, ami magába foglalja a gyűjtőutak egyes szakaszainak felújítását is, részben MVP-forrásból, részben uniós pénzből.
Forrás: ismeretlen
Interjút kértünk T. Mészáros Andrástól annak tisztázására, hogy ki mit mondott és tett – illetve nem tett – annak érdekében, hogy a 60 milliárdos szép ígéret valóra váljon. Megkérdeztük, hogy milyen elképzelések mentén, kivel és milyen tárgyalásokat folytatott ez ügyben 2019 októberéig, amíg a polgármesteri széket elfoglalta. A személyes interjútól a volt polgármester elzárkózott, válaszul azt az ismét csak Simó Károly által készített előterjesztést küldte el, amelynek alapján a 2019. június 27-i közgyűlési határozat megszületett, és melynek „reaktiválását” néhány hete ismét kezdeményezte.
Simó 2019 júniusi előterjesztése, melyről feltételezhetjük, hogy abban a hitben készült, hogy saját maguk fogják végrehajtani, ismét a 2012-es útkoncepciót veszi alapul. Hogy határozati javaslatának nagyobb nyomatékot adjon, Késő Gézáról, Érd neves mérnökéről javasolja elnevezni. Indoklása szerint az MVP sikeres folytatásához szükséges a város közlekedési helyzetének javítása, ezért egy három pilléren alapuló operatív intézkedési csomagot állított össze: I. Közút-hálózatot és közlekedés biztonságot érintő fejlesztések II. Kapcsolódó közmű-hálózatot érintő fejlesztések III. Közösségi közlekedést és parkolást érintő fejlesztések.
Az operatív intézkedéseket tartalmazó táblázatnak elkeresztelt kívánságlista minden, csak nem „operatív”. „Ezen fejlesztések egy része már folyamatban van – írja az előterjesztő –, több feladat esetében azonban a pénzügyi források megteremtése szükséges azok megvalósításához. A pénzügyi források nagyságrendje miatt várhatóan a Kormány támogatása lesz szükséges ezek megvalósításához.”
Simó szerint a program megvalósítását megalapozó tanulmánytervek, majd engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges: 1. A teljes városra kiterjedő geodéziai felmérés. 2. A munkák 12 részterületre osztása, műszaki és költségigény szempontjából. 3. Az egyes részterületekre külön-külön – mellékletben részletezett – tanulmányterveket célszerű készíteni, melyek alapján az engedélyezési és kiviteli tervek elkészíthetők. 4. Egy mérnöki jellegű tevékenységet végző szakmai szervezet létrehozása.
Simó előterjesztése nem tartalmazza a Késő Géza Közmű és Közlekedés-biztonsági Program megvalósításának költségeit – nyilván azért, mert azt 100 százalékban állami finanszírozásra alapozták. Ugyanez vonatkozhatott a tervezési költségekre is, ennek nagyságrendjét illetően azzal számol, hogy „a tanulmányterv költsége a beruházási érték 0,5-1,5 %-a, míg az engedélyezési és kiviteli terv 3-5 %”. Bár az előterjesztő megjegyzi, hogy minél nagyobb területegységekben történik a tervezés, fajlagosan annál kisebb a tervezési díj, ragaszkodik ahhoz, hogy a közbeszerzésekhez szükséges fejlesztési tanulmányterveket területenként készítsék. (Miután az egyes részterületek lehatárolása feltűnően megegyezik a választókerületi határokkal, ennek inkább politikai, mint műszaki okait érdemes keresni.) Az említett „főmérnökségnek” – amellett, hogy tanácsadóként segíti az önkormányzati munkát – feladata lenne a 12 terület párhuzamos tervezésének szakmai összehangolása is. Költsége pedig „tanulmányterv esetén 0,5-1%-a, engedélyezési terv esetén 1-2 %-a lehet a beruházási összegnek”.
Megkérdeztük T. Mészáros Andrástól, hogy a végül közgyűlési határozatként elfogadott előterjesztést (végrehajtásának határideje 2020. április 30-a volt) milyen forrásból kívánta az előző városvezetés „legalább engedélyes terv szintre eljuttatni”. A legutóbbi, május 26-i közgyűlésen tett „sürgős javaslata” ugyanis ezt kérte számon a jelenlegi városvezetésen. Mivel erre már nem kaptunk választ, feltételezzük, hogy a forrás „ismeretlen”. Ilyenformán „sürgős előterjesztését” olyan politikai blöffként tudjuk csak értékelni, amely elterelni igyekszik a figyelmet arról, hogy Érd nagyon is valós működési és fejlesztésbeli problémáira nincs kormányzati válasz.
Az egy dolog, hogy most nincs, amikor válság van, de nem volt akkor sem, amikor még másfél éven keresztül fideszes volt a városvezetés, és alkalma lett volna – egy választási győzelem által megerősítve – kijárni a városnak a megígért 60 milliárdot. Vagy legalább azt a kilencet, amiről Aradszki András azt állította, hogy már beállították a költségvetésbe – legalább a tervezésre elég lett volna.
Hogy mennyire nem volt erre komoly szándék, azt az is bizonyítja, hogy később Csőzik László támogatásért rimánkodó próbálkozásai milyen eredménnyel jártak.
Elnézve a város és Kósa Lajos 2018 márciusi tárgyalásairól készült fotókat, az is lehet, hogy a diskurzus rövid volt és célratörő:
„Mennyi pénzből tudtok Érden választást nyerni?”
„Mondjuk hatvanmilliárdból. Odaadni nem kell, elég megígérni.”
És tényleg elég volt.
