Sorra kerülnek elő azonban ördögi részletek arról, hogyan zajlottak, és mibe kerültek ezek az egyébként állami és uniós finanszírozású projektek az érdi polgároknak.
A fejekben mára kialakult egy olyan érzet, mintha minden olyan beruházás költsége, amelyet állami – főleg amelyet uniós – forrásból finanszíroztak, elvesztette volna közpénz jellegét. Hogy mennyire nem, abból leckét kaptunk, amikor a Pénzügyminisztérium 2020. júliusában 70 millió forint visszafizetésére kötelezte Érd önkormányzatát a Kincses Óvoda Fácán tagóvodájának 2017-es felújítására kiírt közbeszerzési eljárásban talált törvénytelenségek miatt. A beruházás 100 % uniós támogatásból készült el, összesen 278 (áfával 353) millió forintból, a büntetés tehát a megítélt támogatás negyede. Az Átlátszó újságírójának, Kis Zoltánnak közérdekű adatigénylése nyomán az is kiderült, hogy némelyik óvodaberuházásra kiírt közbeszerzésnek erősen hiányos a dokumentációja: kideríthetetlen például, miért egy olyan cég nyert el egymás után két beruházást is – 272 és 175 millió forint értékben -, amelynek nem volt a munka elvégzéséhez se képessége, se tapasztalata, se embere. Mivel az érdi óvodaépítés közbeszerzési kiírásaira többnyire ugyanattól a néhány vállalkozótól kért ajánlatot a fideszes városvezetés, a szekrényből még várhatóan kieső csontvázak számára lassan készíthetjük elő a tömegsírt. Most egyelőre a két – Átlátszó által – feltárt ügyet foglaljuk össze: cikkünk első részében a Kincses Óvoda Fácán tagóvodájának, a második részben a Szivárvány Óvoda Napsugár tagóvodájának közbeszerzésének történetét rekonstruáljuk.
Egyszeregyből elégtelen
A súlyos visszaéléseket nem az ármányos ellenzék piszkálta meg, hanem az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) kezdte ellenőrizni a közbeszerzés dokumentációját 2019 januárjában. Majd áprilisban arra kérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy hivatalból indítson eljárást a feltárt visszásságok miatt. A vizsgálat nyomán született határozat láttán az a kérdés tolul föl az olvasóban: hogyan gondolhatta az előző városvezetés, hogy ebből nem lesz baj? Nem volt T. Mészáros Andrásnak olyan szakembere, aki ismerte volna a közbeszerzések jogi feltételrendszerét? Volt, ellenjegyzése ott is van a dokumentumokon. Mégis, a városunkat két cikluson át irányító politikai garnitúra településfejlesztési teljesítménye az első szűrőn sem ment át – úgy járt, akár egy csekély képességű nebuló az egyszereggyel. A másik lehetséges magyarázat, hogy a volt polgármester azt gondolta, majd a párttársak kihúzzák a csatornából – és talán, ha nincs váltás, így is történt volna. Első körben egyébként a vétkesek „olcsón” megúszták: a hatóság az érdi önkormányzatot kétmillió forintra, a beruházást végző nyertes vállalkozást és alvállalkozóját egy-egy millió forintra bírságolta. Csakhogy a történet itt nem ért véget.
Lássuk először a jogi környezetet!
A közbeszerzési eljárás legfontosabb feltétele az átláthatóság. A jogszabály szerint „a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.”
Nos, ha valami nem volt rendben az érdi közbeszerzésekkel, hát az éppen ez a három elvárás. Csőzik László polgármester nemrég feltöltött a közösségi oldalára egy értelmezhetetlen kézjegyekkel ellátott „sajtpapírt”: ez volt hivatott „átláthatóan” dokumentálni azoknak a cégeknek a listáját, amelyeket – nem tudni milyen alapon – a Napsugár tagóvodai beruházás ajánlattételére meghívott az előző önkormányzat. Az Átlátszó közérdekű adatigénylésére azt válaszolta a nemrég távozott jegyző, hogy az öt meghívott cég kiválasztását „piackutatás” előzte meg, de a városházán nincs erre vonatkozó dokumentáció.
Benézték
A közbeszerzés alapfeltételeiről azt kell tudni, hogy a vonatkozó jogszabály talán a legtöbbet adjusztált szöveg a magyar jogban – aligha véletlenül. Éppen az akkoriban nyilvánosságra jutott korrupciós ügyek miatt, 2017 januárjától is változott. Az érdi beruházásokra vonatkozóan az alábbi két módosításnak van jelentősége: a 300 millió forint alatti építési beruházásokra nem kell ugyan nyilvános pályázatot meghirdetni, viszont legalább öt céget meg kell hívni ajánlattételre. Az érdi óvodaberuházásokon tehát csak az indulhatott, akit T. Mészáros András és „óvodaügyi” alpolgármestere, Bács István meghívott.
A Fácán tagóvodai beruházáshoz lehetőség volt „uniós értékhatár alatti hirdetmény és tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás” lefolytatására, az ajánlattételre 14 naptári nap állt rendelkezésre. Figyelemre méltó, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló kötelezően feltöltendő összegzés kitöltetlen rubrikákkal van tele – Makranczi Ádám közbeszerzési szaktanácsadó jegyzi -, a dokumentumban nincs adat az érvénytelen ajánlatot tett cégekről, sem elutasításuk indokairól. A pályázatra egyébként az alábbi cégeket hívták meg: Buki Group Kft., Extra House Kft., Mimico Invest Kft., General-Invest Bau Kft., RO&MI VILL Kft..
Történetünkben az utóbbi két cég játszik főszerepet, végül ezek tettek eleget a meghívásnak. A RO&MI VILL Kft. ajánlatát alapból érvénytelenítette, hogy „benézte” – és hatmillió (!) forinttal túllépte – az uniós értékhatárt. Így – mit tesz Isten – egy legény maradt a gáton. A feltöltött „összegzésben” a nyertes ajánlatot tevő General-Invest Bau Kft. kiválasztásának indokaként a „legjobb ár-érték arány” szerepel. Amikor tehát T. Mészáros András volt polgármester az Átlátszó megkeresésére azt írta, hogy „a pályázat elbírálása során nem történt szabálytalanság”, részben igazat mondott: a meghívott résztvevők közül ez egyetlen alkalmas ajánlatot választották ki. Hozzátesszük, a meghívás tekintetében már nem is ló- de elefántláb kandikál ki: a villanyszereléssel foglalkozó RO&MI VILL Kft. fénykorában is csupán két főt alkalmazott, így esélye sem lett volna a beruházást megvalósítani. Csakhogy azért mégis beleült a tutiba.
- Mészáros András (fotó: Balogh Alex)
Nem ő, csak az apukája
Bár a jogszabály előírja, a dokumentáció nem nevez meg bevonni tervezett alvállalkozókat. A nyertes ajánlatból azonban kiderül, hogy a General-Invert Bau vesztes „riválisával” számolt, mint alvállalkozóval. Megint csak fölmerül a kérdés, hogy ez a csipet csapat kit nézett hülyének, mert ha valamit nem lehet, hát ezt: alvállalkozóként alkalmazni a vesztes ajánlattevőt. Ezt hívják tiltott kartellezésnek.
A bírósági határozat szerint a General-Invest által benyújtott ajánlati nyilatkozat a szerződés teljesítéséhez „a villanyszerelési munkák körében N.M.-t jelölte meg alvállalkozóként, akinek címe 2440 Százhalombatta, Szabadság u. 1/a”. Az uniós vizsgáló szerv (EUTAF) 2019. január 28-án megkérdezte T. Mészáros Andrástól, hogy a General-Invest által megjelölt és villanyszerelési munkára bevonni kívánt alvállalkozó – N.M., címe 2440 Százhalombatta, Szabadság u. 1/a – „cseréje milyen okból vált indokolttá”, tekintettel arra, hogy az alvállalkozókról szóló nyilatkozat a RO&MI VILL Kft.-t – címe 2440 Százhalombatta, Szabadság út 1/a – jelöli meg alvállalkozóként? A polgármester a kérdésre a következő választ adta:
„Ennek a cserének leginkább cégszervezési és céggazdálkodási okai voltak, tekintettel arra, hogy N.M. egyéni vállalkozó édesapja N.R.-nak (RO&MI VILL Kft.), így a két vállalkozó adóügyi és gazdálkodási tevékenységük optimalizálása érdekében történt a csere.”
Lefordítjuk: azért nem a vesztes ajánlattevő lett az alvállalkozó, mert az már tényleg gáz lett volna, helyette inkább az apukáját fogadtuk be.
Csoda-e, ha a Közbeszerzési Hatóság ezek után „a vállalkozások közötti megállapodások gyanúja miatt” – értsd: kartellezés – eljárást kezdeményezett, majd a pénzügyminisztérium illetékes hatósága pénzbüntetés megfizetésére kötelezte az önkormányzatot?
Kérdezheti az olvasó, miért olyan nagy bűn a kartellezés? Nos azért, mert „a konkrét ügytől elvonatkoztatva ilyenkor tipikusan azt történik a háttérben – írja az Átlátszó újságírója -, hogy az egyik ajánlattevő szándékosan olyan „lebutított” pályázattal áll elő, ami nem nyerhet. Ezután az előre kiszemelt nyertes alvállalkozóként mégis bevonja és bevételhez juttatja az előre eltervezetten vesztes céget.” Mindez lehetőséget ad arra, hogy jelentősen túlárazzák a beruházást, megágyazva ezzel a korrupciónak.
Jogos-e, ha a jelenlegi polgármester, Csőzik László azt írta a közbeszerzésben érintett két cég képviselőinek:
„A beruházás nyeresége az önök által képviselt cégeknél csapódott le. Úgy tartom, a visszatérítésért is az önök cégeinek kell jótállniuk.”
8 év alatt 700 milliós nyereség
Óh, de hol van már a tavalyi hó! Az Átlátszó újságírója a nyertes vállalkozásról az alábbiakat derítette ki:
A kivitelezést végző General-Invest Bau Kft. a közbeszerzési adatbázis szerint tizenhat pályázatban nyert el összesen nettó 1,5 milliárd forint értékű megbízást az érdi önkormányzattól (egyszer az önkormányzat által alapított Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft.-től) 2011-2019 között. Továbbá közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt a tankerületi központtal is. Az Érden 700 milliós adózott nyereséget realizált cég a Fidesz számára vesztes választások után nyomban megszűnt. Az adatbázis szerint Érden kívül nem is nyert közbeszerzési eljárást. Székhelye egy falusias ház volt a Velencei úton, ahová még két másik cég volt bejegyezve.
A General-Invest Bau Kft. tulajdonosa Steierlein Zoltán testvére, Steierlein Balázs helyére lépett a cég vezetésében. Ez azért lényeges, mert Steierlein Balázs 2015-ben feleségül vette Bács István alpolgármester testvérét. Vagyis a cég tulajdonosa Bács István sógorának a testvére. Az olvasó eldöntheti, vajon mindennek köze lehetett-e ahhoz, hogy a város óvodaberuházásaihoz kapcsolódó közbeszerzéseket – melyek „gazdája” Bács István alpolgármester volt – rendre a General-Invest Bau nyerte?
Bács István (fotó: Balogh Alex)
Az óvodai mutyik nyomán rá vetült gyanút a volt alpolgármester a közösségi oldalán így próbálta hárítani:
„Nem korrupció volt, hanem egy súlyos hanyagság, amelyben az egyik vétkest (?) megbüntették. Nyilvánvalóan lehetne kármegosztást kérni a másik felelőstől, hiszen ezért van felelősségbiztosítása. A-ra (értsd: T. Mészáros Andrásra) mutogatni és igaztalanul vádaskodni viszont nem célravezető megoldás. De legalább olyan cuki”.
Az Érden oly sikeres cégháló további szálainak és az óvodafelújítások rejtelmeinek bogozását következő számunkban folytatjuk.
Hogyan történhetett?
T. Mészáros András volt fideszes polgármesternek az alábbi kérdéseket tettük föl a Fácán tagóvoda közbeszerzésére vonatkozóan:
1. A Kincses óvoda Fácán tagóvodájának közbeszerzése esetében miért hagyta jóvá az önkormányzat 2017. februárjában, hogy a fővállalkozó General-Invest Bau a rivális ajánlattevőt (RO&MI Vill Kft.) alvállalkozóként vonja be az óvodaépítésbe, annak ellenére, hogy ezt tiltja a törvény? Az a válasz nem képzelhető el, hogy erről Ön nem tudott, hiszen az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság kérdésére azt válaszolta:
„Ennek a cserének leginkább cégszervezési és céggazdálkodási okai voltak, tekintettel arra, hogy N.M. egyéni vállalkozó édesapja N.R.-nak (RO&MI VILL Kft.), így a két vállalkozó adóügyi és gazdálkodási tevékenységük optimalizálása érdekében történt a csere.”
2. Tudott-e arról, hogy a General-Invest Bau – amely sorra nyerte a meghívásos közbeszerzési eljárásokat Érden – tulajdonosa szegről-végről rokona Bács Istvánnak?
3. Felelősnek érzi-e magát azért, hogy a fenti cégek összefonódásai miatti feltárt szabálytalanságok nyomán a városnak sok millió forintot kell visszafizetnie?
Lapzártánkig a kérdezett nem reagált, de korlátlan ideig kíváncsian várjuk a válaszait.
