271718833_677322186629034_479692944025271781_n

Regényes történelem a könyvtárban

271718833_677322186629034_479692944025271781_n

Regényes történelem a könyvtárban

Kovács István műfordító volt a vendége az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesületnek és a városi könyvtárnak. A Prima Primissima Díjas történész a nemzeti hősként tisztelt második világháborús lengyel ellenálló és a lerombolt Varsót újjáépítő Stanisław Jankowskiról szóló könyvet mutatta be.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

A Csuka Zoltán Városi Könyvtárban gyűltek össze szombat délután az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület tagjai és az érdeklődők, akik Kovács Istvánra voltak kíváncsiak, aki a magyar-lengyel történelmi és kulturális kapcsolatok kutatójaként is elévülhetetlen érdemeket szerzett.  Az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület tiszteletbeli tagja Stanislaw Jankowski Hamis igazolvánnyal Varsó halálgyűrűjében című könyvét mutatta be. 

A történész az Érd Médiacentrumnak elmondta: a  hitleri Németország és a sztálini Szovjet­unió felosztotta ugyan Lengyelországot 1939 augusztusában, de az a franciaországi, majd a londoni emigráns kormány vezetésével földalatti államként megszervezte önmagát, és eredményes ellenállást folytatott a német és a szovjet hatalom ellen. Az emigráns lengyel kormány megbízásából Angliában kiképeztek mintegy 350 lengyel ejtőernyőst, akik részt vettek a honi ellenállás szervezésében. Az Angliából ledobott, úgynevezett csendes-sötét ejtőernyősök közé tartozott az építészmérnök Stanisław Jankowski, fedőnevén Agaton, aki hihetetlenül eredményesen működött a földalatti mozgalom dokumentumhamisító részlegének vezetőjeként. Varsót még elhagyni sem lehetett hivatalos papírok nélkül a megszállás idején, a lengyel ellenállásnak tehát szüksége volt a legkülönfélébb hamis igazolványokra. A Lengyel Földalatti Állam működése elképzelhetetlen lett volna személyazonosságot igazoló dokumentumok nélkül, mivel az utcákon rendszeresen igazoltatták, összefogdosták a civileket, és küldték őket németországi kényszermunkára, rosszabb esetben Auschwitzba. Bizonyos munkahelyek viszont védettséget jelentettek. Akinek úgynevezett „kemény papírja” volt, amely bizonyította, hogy tulajdonosa német cégnél vagy hivatalnál dolgozik, azt többnyire elengedték igazoltatáskor – róla szól a könyv. 

További cikkeink

Csuka Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából Harmat Bélával, Érd első szabadon választott polgármesterével, irodalmárral és egykori könyvtárossal beszélgettünk.

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email