A minap megjelent egy panaszos poszt az egyik helyi közösségi oldalon: egy hölgy hívta fel a figyelmet arra, hogy az egyik, Fundokliához közeli utcában rendszeresen kint van három kutya, és az állatok meg akarták őt harapni. A hozzászólásokból kiderült, hogy ugyanezek az ebek másokat is megtámadtak vagy megijesztettek már, és felmerült a kérdés: kihez kell ilyen esetekben fordulni?

Dr. Barabás Emőke, az önkormányzat lakosság-szolgálati irodavezetője kérdésünkre elmondta: első körben a gyepmestert kell értesítenünk, hiszen ő az, akinek joga van a közterületen a kóbor ebet befogni. Ha a szökés rendszeres, és megállapítható, hogy honnan szökik ki a kutya, a jegyzőnél tehetünk bejelentést. A jegyző az eljárás lefolytatását követően kötelezi az állattartót arra, hogy akadályozza meg a kutya szökését – ez ugyanis a gazda kötelessége, amit jogszabály is rögzít: „Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.” A kötelezésben foglaltakat ellenőrzik, és ha a kutya továbbra is kiszökik, állatvédelmi bírságot szabnak ki, amelynek összege már 300 ezer forint. Ezt azonban ritkán kell kiróni: „Az esetek túlnyomó többségében a gazda a hatósági eljárás alapján megoldja a helyzetet, azaz megakadályozza, hogy a kutya kiszökjön a kertből. Az pedig, hogy ugyanazzal a kóbor kutyával kapcsolatban nagyszámú bejelentés érkezzen, nem gyakori” – mondta kérdésünkre az irodavezető, akitől megtudtuk azt is: a fent említett esetben a panaszok eljutottak a hivatalig, és már megindult a hatósági eljárás.

Megkérdeztük Böjtös Andreát, a Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnökét, mi lehet az oka, hogy ezek a kutyák agresszívak, félelmet keltenek. Andi elmondta: nagyon ritka az, hogy a háztól elcsavargó eb emberre támadjon; itt arról lehet szó, hogy nincs kerítés, vagy ha van, akkor is rossz, így a kutya kimehet a járdára, az úttestre, úgy érzékeli, hogy az még a saját területe, és védi azt. „Főleg, ha több kutyáról van szó, hiszen így már falkában vannak, és sokkal bátrabbak” – mutatott rá.

Egyébként nagyon kevés kutya támad az emberre – ezt már Radics Zsolt gyepmester – aki az Eb-Dorado Kutyakiképző Iskola vezetője is egyben – mondta lapunak. „Általában ezeket a kutyákat a postások hamar jelzik nekünk – merthogy őket támadják meg először” – jegyezte meg. „Az ilyen szituációkban minden felelősség a gazdáé. Nem a kutya a hibás. A gazdája nem tartja megfelelően. Egy kutya sem születik úgy, hogy márpedig én meg fogom harapni a postást. A rosszul tartott kutyák annak függvényében szocializálhatók, hogy mennyire sérültek, és hogy milyen kezekbe kerülnek. Aki felnevelte, az a kialakult helyzeten már nem tud változtatni, egyrészt, mert alkalmatlan rá, másrészt a kutyának már megvan az illetővel a saját (rossz) tapasztalata. Akkor lehet segíteni, ha a kutya kikerül a korábbi rossz közegéből” – hangsúlyozta Radics Zsolt, aki ismeri a fent tárgyalt konkrét esetet is.

„Rendszeresen járunk arra a címre, onnan hozzuk el Érden a legtöbb kutyát. A kiskutyákat hazaviszik a gyerekeknek játszani, ha felnő, már nem foglalkoznak vele. Ami a felnőtt családtagokat illeti, van, akit már eltiltottak a kutyatartástól” – jegyezte meg. A hatósági eljárás az adott ügyben tehát már folyik – hogy aztán milyen eredménye lesz, menhelyre kerül-e mindhárom kutya, és jönnek-e újak a helyükre, az a jövő zenéje. 

Rákérdeztünk arra is, van-e valamilyen törvényi szabályozása annak, hogy egy telken hány kutyát lehet tartani. Mint dr. Barabás Emőke elmondta, nincs olyan jogszabály, ami rendelkezne erről. „Korábban a legtöbb település helyi rendeletben szabályozta az egy ingatlanon tartható állatok számát, azonban az ilyen helyi rendeleteket alkotmányellenessé nyilvánították. A jelenleg hatályos jogszabályok annyiban tartalmaznak rendelkezéseket, hogy egy eb számára – mérettől függően – hány négyzetméter helyet kell biztosítani” – tette hozzá.