Hosszú hónapok óta első ülését tartotta meg Érd képviselő-testülete. A városatyák közel ötven napirendi pontot tárgyaltak meg; több döntést egyhangúlag sikerült meghozni – jobbára ellenszavazat nélkül fogadták el például a különféle városi társaságok, intézmények, egyesületek beszámolóit, vagy az egyik fogorvosi körzet működtetésével kapcsolatos előterjesztést –, és azt sem ellenezte senki, hogy az érdi székhellyel rendelkező taxisok számára január 1-jétől (tehát visszamenőleg) díjmentessé tették a dosztok igénybevételét. Ugyanakkor egyes napirendi pontok esetében a szavazást hosszas vita előzte meg.  

A 2021-es költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosítása például ez utóbbiak közé tartozott. Bár a maradványösszegek felhasználásáról kellett elsősorban dönteniük a képviselőknek, a vita nem erről szólt, hanem arról, hogy az elmúlt években, illetve idén mennyi pénzből gazdálkodhat(ott) a város. Csőzik László polgármester azt hangsúlyozta: azzal, hogy kettőről egy százalékra csökkent a helyi iparűzési adó, 1,25 milliárd forint esik ki a város kasszájából, míg a kormánytól csupán 777 millió forint kártérítést kapott Érd.

„Ebben a kiélezett helyzetben ez az összeg arra elég, hogy ne váljunk fizetésképtelenné” – fogalmazott az ülést követően az Érdi Televíziónak, hozzátéve: mivel ellenzéki a városvezetés, nem ugyanaz a kormányzati támogatás, mint korábban volt: elődeik idején 700 milliós működési bónusztámogatást kapott a város, ám 2020-ban ezt az összeget már nem ítélték oda, ahogy idén sem, és az is sújtotta Érdet, hogy a kormány a gépjárműadót is elvonta a településektől. „Ezt fűszerezi, hogy most először szolidaritási hozzájárulást is fizetnünk kell, ami 230 milliós elvonást jelent. Normatív támogatás tekintetében ugyan többet kapunk bő 400 millió forinttal, de ha az elvonásokat összeadjuk, másfél év leforgása alatt hárommilliárd forint esik ki a város bevételi oldaláról, és cserébe csak egymilliárdot kapunk” – jegyezte meg.

Rosszul menedzselt programok

Csőzik László hangsúlyozta azt is: nem szabad összemosni a város működési forrásait a Megyei Jogú Városok projektjeire kapottakkal. Az ülésen is hangsúlyozta: rosszul menedzselt programokat vett át elődeitől az új városvezetés, hiányoztak a konkrét kiviteli tervek, és a kapacitáshiánnyal, illetve egyéb gondokkal küszködő cégek ezt nem tudták megoldani.

A város elkészítette ezeket a kiviteli terveket, ami részben a projektek jobb beárazását szolgálta, részben pedig megkönnyítette a kivitelezést, hiszen így a közműegyeztetések is időben (és utólagos meglepetések nélkül) megtörténhettek.

„Az örökség, amit megkaptunk, terhes volt, rosszul voltak menedzselve a projektek, elszaladtak az árak. Ezeket megpróbáltuk rendberakni, és ez nagyrészt sikerült is. Nem kellett visszafizetni semmilyen támogatást, holott több várost köteleztek erre. Valamennyi MVP-projektet végig szeretnénk vinni, de nem mindegy, hogy emellett a város hogyan működik. Hiányzik a kasszából bő egymilliárd  forint, amit minden évben saját forrásból fejlesztésekre költhetnénk” – jegyezte meg Csőzik László.

Az ellenzék szerint van pénz

T. Mészáros András (Fidesz-KDNP) az ülést követően az Érdi Televíziónak úgy fogalmazott: a városnak üzemelésre, működésre 25 százalékkal több forrása van, mint volt 2019-ben, a „kormány soha ennyi pénzt nem adott működési normatívára” – mondta. „Messze nem igaz az, hogy nincs finanszírozva a város. Nem gazdagon, nem egy Székesfehérvár vagy Százhalombatta szintjén, de normálisan” – tette hozzá. Szerinte a jelenlegi vezetés csak panaszkodik. Szétverték a helyi sportéletet, „nincs egyetlenegy jobb céljuk sem, csak hogy mindazt, ami örömet okozott az érdi embereknek, ami jó volt és kényelmessé, kedvessé tette Érd városát az itt élőknek, azt elpusztítsák, és mindazt, ami az elmúlt tíz évben fejlődés volt a városban, azt lehetőség szerint lehúzzák és lepocskondiázzák” – tette hozzá.

A volt polgármester szerint a jelenlegi városvezetés semmit nem tett a Modern Városok Program megvalósítása terén, amivel több milliárd forint kárt okozott. Csupán felbontottak, érvénytelenítettek szerződéseket, közbeszerzéseket – jelentette ki T. Mészáros András, hozzátéve: a korábban leállított projekteket most sokkal gyengébb, rosszabb műszaki feltételekkel valósítják meg.

Indiai cég érdeklődik Érd iránt

Vita volt arról is, hogyan kellene kinéznie a gazdaság fejlesztésének, hogyan lehetne idevonzani a beruházókat. Csőzik László szerint elképzelhető, hogy nem a legjobb választás volt a NIPÜF részéről a 7-es út melletti, Tárnok szomszédságában fekvő terület fejlesztése, hiszen három és fél év alatt egyetlen beruházót sem talált oda a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. „Reméljük, hogy azért benépesül majd a park, környezetbarát tevékenységekkel” – tette hozzá.

Az ülésen arról is beszélt, hogy szeretnék, ha minél több vállalat telepedne meg Érden, keresik a kiajánlható területeket és fogadják a vállalkozókat. „Van egy nagyon komoly érdeklődő Indiából, amely fertőtlenítő berendezéseket szeretne gyártani, és van is egy terület, ami erre alkalmas: a Gulyás-tanya melletti öt hektár” – jegyezte meg Csőzik László. Emellett a mostani európai uniós ciklus pályázataira is figyelnek, és megpróbálják kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket.

Csomópont- és útépítések

A közgyűlésen szóba kerültek az útépítések is. Mint Csőzik László elmondta: hét városi csomópont esetében vagy most készülnek a kiviteli tervek, vagy – ahol már volt kiviteli terv – már az idén meg is valósulnak a beruházások.

A közgyűlés elfogadta a Csaba-Ürmös-Tárnoki utak csomópontjának kiépítésével kapcsolatos célokmányt. Itt egy jelzőlámpás, járdás és zebrás csomópont épül, víznyelőkkel, valamint két új lámpaoszloppal, és megváltozik a forgalmi rend is.

Elfogadták a Molnár utca utca úttervezésére és közműfejlesztésére vonatkozó célokmányt is (ez a Modern Városok Program Ófalura vonatkozó fejlesztési elképzeléseinek része, még az előző városvezetés idejéből. Bár az új vezetők szerint Ófalu más területei, épületei jobban rászorulnának a fejlesztése, mivel a forrás megvan rá, nem hagyják veszni a már odaítélt pénzt). A Molnár utcában tehát járda épül ki, korszerűsítik a közvilágítást és a vízelvezetést.

Csőzik László az ülésen megjegyezte: jöhet később egy vállalkozó, aki a Duna-partra szállodát épít. Ez esetben a megnövekedett nehézgépforgalom megrongálja majd az új utcát, így jobb lett volna előbb a befektető megtalálására koncentrálni. Nem beszélve arról, hogy bár Érd egészét tekintve egy ilyen szállodaprojektnek nagy támogatottsága lehet, Ófaluban már nem, ezért az ott élőkkel ezt egyeztetni kell.

Bács István (Fidesz-KDNP) szerint a Molnár utca megújítása turisztikai célú beruházás, hogy az előző városvezetés idején megvett téglagyári ingatlant még jobb helyzetbe hozza, és odavonzza a befektetőket.

Visszatérve az útépítéshez: 45 utca műszaki felmérését rendelte meg az önkormányzat, a tavalyi huszonhárom után idén ennyit terveznek, ha meglesz rá a forrás.

Hitelből is fejleszthet a város

Döntés született arról is – bár az ellenzék nem szavazta meg -, hogy a város öt, beruházásonként százmillió forint összegű hitelt vehessen fel beruházási célok finanszírozására.

„A fejlesztési hitelt egyrészt útépítésre szeretnénk felhasználni, másrészt pályázatok önrészére, hiszen indul az új EU-s ciklus, és véleményem szerint az rúg igazán labdába, akinek kész tervei vannak. Nagy álmunk, hogy felújítsuk a Bajcsy–Riminyáki utat teljes hosszában, amit meg kell terveztetni, és az Érd történelmi főutcája projekt előkészítése is a fejlesztési hitelből valósulna meg (ez a program a Fő utca és a Felső utca rekonstrukciója lenne, hozzávéve az Alsó utcát is). A Bem téri óvoda udvarának megújítása – ahol szinte életveszélyessé váltak a játékeszközök – is hitelből történne. A tervezés már megtörtént: a felszínivíz-elvezetéssel kezdenénk, mert állandóan elönti az esővíz az udvart, gumilapoznánk és új játékokat szereznénk be” – sorolta a polgármester.

Az ötödik elem, amire százmillió forintot vennének fel, az az ÉKFI 150 gépes járműparkjának megújítása, mivel néhány 20-30 éves jármű már cserére szorul – ezek javítási költsége évente tízmilliós nagyságrendű összeg. „Ezzel óvatosan bánnék, mindenesetre a keret rendelkezésre áll, lehívható és kedvező kamatozású. Arról még nem döntöttünk, hogy fel is vesszük ezeket a pénzeket, csak az elvi lehetőséget biztosítottuk” – hangsúlyozta Csőzik László.

Amennyiben a város felveszi a hiteleket, azokat 2030-ig kell visszafizetnie. Mint Csőzik László emlékeztetett rá, az előző városvezetés is vett fel hitelt, illetve élt a kötvénykibocsátás lehetőségével, jóval nagyobb összegben, mint ez az ötszázmillió forint, de az Orbán-kormány a hitelkonszolidációval mentesítette a várost a visszafizetés alól.