T. Mészáros azt mondta: „valaki a város nevében felterjesztett egy több oldalas tanulmányt, amit bár ne tett volna, hiszen mint kiemelte, senkivel nem egyeztette hagymázós ötleteit.”

„A terv, ahogy a neve mutatja is, a járvány hatásait és következményeit hivatott kijavítani. Nem értem mit keres ebben a vakondnapozó, a süngarázs és a rovarhotel.” – húzta alá az Érdi Fidesz elnöke. 

Csőzik László polgármester a napokban írt Facebook posztjában arról, hogy Érd is szeretne részesülni az uniós helyreállítási alapból. A városvezető közösségi oldalán arról is írt, hogy melyek azok a területek, amibe Érdet is szeretné bekapcsolni. 

Csőzik László bejegyzésében hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy a tervekből konkrétumok váljanak, fontos, hogy a magyar kormány figyelembe vegye és fogadja be a helyi ötleteket, elképzeléseket, terveket, amelyet legkésőbb április 30-án nyújt be Brüsszelnek.

„A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) névre keresztelt  alapból Magyarország összesen 2511 milliárd forint támogatásra és 3383 milliárd forint hitelre, azaz 5894 milliárd forintra jogosult. Óriási összegről van szó már a támogatás esetében is,  – ha most a hírek szerint nem is kívánja igénybe venni a kormány, az esetleges hitelfelvételről még további két és fél évig ráér dönteni – ezzel egyenes arányban pedig óriási a lehetőség és a felelősség is. Minden esélyt meg kell ragadnunk, hogy Érdet előrelendítsük, és 21. századi pályára állítsuk! Ezért a lehető legjobb és a magyar kormány által kijelölt 9 kiemelt területhez csatlakozó érdi programtervvel készülünk. Ezeket a terveket 5 éven belül meg kell valósítani, így kézzelfogható közelségbe kerül a jelenleginél tisztább, zöldebb, környezettudatosabb, élhetőbb, az egészséges életmódot, a digitális készségek növelését és a fenntartható fejlődést tudatosan javító város.  Rajtunk nem fog múlni!” – írja a polgármester.

„Szeretnék néhány konkrétumot kiemelni a terveink közül, amelyeket most benyújtunk a kormány felé, és csak remélni tudjuk, hogy figyelembe veszi majd ezeket:
1. A Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervének „Demográfia és köznevelés” komponenséhez csatlakozva:
Jelenleg 2 önkormányzati bölcsődénk van, 204 férőhellyel, amelyek már így is jóval nagyobb kihasználtsággal működnek, mint  a tényleges kapacitásuk. A közeljövőben emiatt szeretnénk duplájára növelni az elérhető férőhelyek számát. 
A 2 önkormányzati óvodába 2216 gyermek jár, azonban további közel félezer férőhellyel kellene ezeknek bővülniük ahhoz, hogy megfelelően be tudják fogadni az érdi 3–6 éves korosztályt. Terveink között három új óvoda építése,  továbbá hat óvodai játszóudvar felújítása szerepel.
Célunk modernizálni, felújítani az érdi általános iskolákat, bővíteni és fejleszteni a Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt.
2. A „Vízgazdálkodás” elemhez kapcsolódva:
Új, klímaadaptív vízgazdálkodásra épülő csapadékvíz-kezelési és esővíz-újrahasznosítási rendszer kiépítésén dolgozunk majd a jelenleg le nem fedett területeken, az elavult vízelvezető rendszert rekonstruálva, öko módszerekkel hasznosítva a csapadékvizeket.
A záportározó és az Érdi Városliget környékét tovább igyekszünk fejleszteni, így alakítva ki igazi közösségi teret. 
A szintén ide sorolandó fenntartható erdő- és mezőgazdaság jegyében erősíteni tervezzük az élelmiszerek helyi előállítását, alkalmazkodóbb növényfajok elterjesztését, a környezettudatos gazdálkodást.
3. A „Fenntartható zöld közlekedés” kormányzati tervbe illesztve:
Célunk E-mobilitási programot indítani. Ehhez kapcsolódva igyekszünk majd  a  magas károsanyag-kibocsátással járó gépjárműforgalom alternatívájaként elektromos roller, bicikli és robogó megosztó szolgáltatást indítani, valamint a  ma még közösségi közlekedéssel gyengén összekötött városrészek jobb elérésére elektromos midibuszos járatot szervezni. Ezen részben benyújtott terveink között szerepel a gyalogos és kerékpáros közlekedést lehetővé tevő városi infrastruktúra kialakítása.
Elkötelezettek vagyunk amellett is a tervezetben, hogy az érdi vasútállomásoktól távol helyezkedő Érd-Parkvárost a kötöttpályás közlekedésbe bekapcsoljuk, és egy új szárnyvonal kiépítésével a hegyeshalmi vonalhoz kapcsoljuk azt.
4. Az „Energetika (zöld átállás)” komponens részeként:
Beindulhat az érdi parkprogram, létrehozva a teljes városi park-katasztert, az összes kis és nagy zöldterületet feltérképezve. Célunk gondozni és óvni a beépítéstől az olyan helyszíneket, mint a Vincellér utcai kiserdő, a Diófa, a Darukezelő és a Tárnoki úti parkok, az Ajnácskő utcai szilvafás park, és ezzel együtt minden komfortérzetet növelő legkisebb helyi zöldterületeket is.
Egyik fő eleme a benyújtott tervnek egy komplex ökoturisztikai fejlesztés végrehajtása. Az úgynevezett „fenntartható és szelíd turizmus” sikeres trendjéhez kapcsolódva, elsősorban a helyi és a környéken élő lakosok igényeit szolgáló, a természetes élővilágot maximálisan tiszteletben tartó és azt nem megbolygató programban gondolkozunk. A félreértések elkerülése végett: nem akarunk újabb Kopaszi-gátat! Olyan helyeket akarunk, amelyet igazán élvezni és értékelni tudnak az érdiek, ahol jó sétálni, biciklizni és evezni, amely természetes, de nem elhanyagolt. Kiemelt elem az óvárosi Duna-part és a Beliczay-sziget, a vizes élőhelyek és a természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdőterület maximális védelmével, a biodiverzitás megőrzésével és növelésével, és csakis a környezettudatos sportok megengedésével. A helyi termelők segítésére célunk népszerűsíteni a pincesort, a sóskúti fennsík VadLevendulását hulladékmentesítése, javítása. Bővítéseket tervezünk a túra- és zarándokútvonalak mentén, a Favágó utcai Nyári Tábor területén nyitott közösségi ÖkoLigetet alakítását tűzzük ki, és az ország első klímabarát parkját megvalósítjuk a Darukezelő utcában.”

Csőzik László kiemelte, hogy az RRF keretein belül nem lehet utak aszfaltozására, útfelújításra pályázni, arra más európai uniós forrásokkal lehet majd pályázni, például pénzt kaphatnak rá a rendes uniós költségvetésből is. 

A fentieken túl még számos más területen terveznek fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül: légszennyezettség-mérők kihelyezése, a megújuló erőforrások jobb és hatékonyabb kihasználása a városi és lakossági energetikai rendszerekben, energiahatékonysági és napelem-program kivitelezése, fejlesztésre kerülhet az érkező pénzekkel  a könyvtár és a Földrajzi Múzeum, javulhat a helyi hulladék újrahasznosítás, ingyen wifit biztosíthatnak Érd forgalmas közterületein, parkjain, továbbá okospadok kihelyezése is a célok között szerepel. Ezen felül egy  új egészségügyi centrum kialakítását is megcélozzák Felső-Parkvárosban. 

Végül a polgármester rámutatott, hogy sok jó szakember rengeteg munkája van a hamarosan véglegesítendő anyagban, de szeretnék kikérni az itt élők véleményét, javaslatait is, mert a legjobb ötletek és megoldások mindig azoktól jönnek, akik ténylegesen használják és szeretik ezt a várost. „A lényeg, hogy kifejezetten konstruktív, az európai és a kormányzati tervekhez illeszkedő és reálisan megvalósítható tervekkel, gondolatokkal álljunk elő.”