Az óraátállítás kapcsán Gulyás Gergelyt kérdezték arról, hogy volt-e vagy terveznek-e uniós vagy államközi egyeztetést a téli és a nyári időszámítás eltörléséről. A miniszter elmondta, hogy a kérdés a magyar kormány felett áll, az ügyben az Európai Unió döntése szükséges. Ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország nyitott – ha a többség is úgy gondolja –  az óraátállítás törlésére.

Fontos tisztázni, hogy az egyeztetések alatt már nem az lesz a kérdés, hogy maradjon vagy törlésre kerüljön-e az óraátállítás, hanem az, hogy Magyarország a téli vagy a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát. 

Az Európai Parlament 2019 márciusában döntött úgy, hogy eltörli az óraátállítást. Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. 

Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi két évben viszont nagy volt a csend a témában. A 24.hu az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól azt is megtudta, hogy hamarosan (vasárnap) ismét átállnak óráink.

A tavaszi óraállítás hagyománya több mint százéves, először Németországban kezdték el országos szinten használni, aztán a világ több országa is átvette a szokást.  Hogy spórolunk-e energiát a váltással, ma már erősen vitatott. A szakemberek szerint a nyári időszámítás kezdete ráadásul az egészségre sincs jó hatással.

Az eredeti cél az volt, hogy több napfényhez jussanak az emberek – az ötletet Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben. Innen származik a nyári időszámítás angol megnevezése, a daylight saving time (DST).

Bár a nyári időszámítás főként azokon a területeken kedvező, melyek távolabb fekszenek az Egyenlítőtől, a tanulmányok azt mutatják, hogy az óraállítás más régiókban is komoly előnyökkel járhat. Az ember több aktivitást folytat természetes fényben, ami nem csak az egészségnek kedvez, hanem a közlekedési balesetek számát is csökkenti.

Egy 2014-es tanulmány szerint azonban a nyári időszámításra történő átállást követő hétfőn 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, egy 2009-es vizsgálat pedig arra mutatott rá, hogy az óraállítás utáni héten 40 százalékkal kevesebbet alszunk és 5,7 százalékkal nagyobb eséllyel szenvedünk balesetet.1998-as tanulmány szerint bizonyos országokban a nyári időszámítás bevezetése után több energiát használtak el a nyári periódusban, mint a korábbi években.

Tanulmány ide, tanulmány oda, az óraállítás ennek ellenére hasznosnak mondható. Az ember több időt tölthet a napfényben, ez pedig nemcsak a mentális, hanem fizikai egészségnek is kedvez.