Immáron 21 éve, 2000 óta hazánkban is kiemelt figyelmet kap március 6., az energiatakarékosság világnapja. Oda is kell figyelnünk, hiszen bolygónk immár intő jelek sokaságával hozza tudomásunkra, ha nem vigyázunk, nem figyelünk rá, az emberiség bölcsője gyorsan a koporsójává válhat.

Sajnos egyelőre sem az országok, világszervezetek felső vezetői szintje, sem a mindennapi életben az emberek milliárdjai nem veszik elég komolyan ezeket a jeleket. Pedig az energia indokolatlanul magas felhasználási mennyisége folyamatosan rongálja közös otthonunkat, a Földet.

Ami a hazai energiafelhasználási adatokat illeti, a primer energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz, a kőolaj- és földgázkitermelés melléktermékei, ahttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgenergia, biogáz, biomassza, kommunális és ipari hulladék, bioüzemanyag, nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) felhasználása hőértékben (petajoule) kifejezve szerencsére csökkenő képet mutat.

Míg ez az érték 1990-ben 1210,8 PJ volt, addig az elmúlt években 1107,6 PJ-re csökkent.
Ugyanakkor ez az érték még mindig magas, és erőteljes környezeti megterhelést jelent. Ha a tényleges hazai energiaérték felhasználását nézzük, akkor már korántsem találunk ilyen csökkenő értéket. A toe, vagyis tonna olajegyenérték azt mutatja meg, mennyi energiát használtunk el egy évben olaj egyenértékben kifejezve.

Míg ez a szám 1995-ben 16 645 000 toe volt Magyarországon, addig 2018-ban például már 17 833 000 toe, ez 7 százalékos növekedést jelent.

A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt hazai energia részesedése a teljes felhasználás 8,1%-a, ebben is jelentős javulásra lenne szükség. Ennek, és a túlzott energiafogyasztás csökkentésének fontosságára hívja fel a figyelmet az energiatakarékosság világnapja.