Többször írtunk már arról, hogy Sóskúton épít elektrolitgyártó, valamint egy oldószer-újrahasznosító üzemet a Dongwha Kft. Mindkettő az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódik, és a lakott területhez viszonylag közel (egy-másfél kilométerre) létesül, emiatt a környéken élők közül sokan tiltakoznak a beruházás ellen, szerintük az üzemek működése kiemelt veszélyt jelenthet a levegő, a talaj minőségére, vagy akár a vízbázisra nézve.
A környezetvédelmi hatóság még tavaly júniusban úgy döntött, hogy az elektrolitüzem létesítéséhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra (mivel az elektrolit nem kémiai reakció nyomán, átalakulással jön létre), és az építkezés ősszel meg is kezdődött Sóskúton – anélkül, hogy a kormány vagy az önkormányzat előzetesen megkérdezte volna a településen élők véleményét. Az oldószer-újrahasznosító esetében viszont már lefolytatták az eljárást, és december közepén a hatóság megadta a környezethasználati engedélyt. Ez ellen indított pert januárban a Védegylet, lakossági támogatással (a perhez szükséges összeget gyűjtés útján biztosították).
Újszászi Györgyi, az egyesület főtitkára lapunknak elmondta: érthetetlennek tartják, hogy az elektrolitgyártó üzemre nem kellett kiadni környezethasználati engedélyt. „Az, hogy önmagában nem történik kémiai reakció, csak fizikai keverés, mit sem változtat azon a tényen, hogy folyamatosan több mint 700 tonna fokozottan veszélyes anyag lesz jelen a telephelyen. Vegyésztechnikusok is alátámasztották, hogy tökéletesen zárt rendszer nem létezik. Ez az üzem sajnos nagy tempóban épül, így a megvalósítása ellen már nem tudunk mit tenni, de a másik megépítése ellen megpróbáljuk megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel reményeink szerint sikerülhet megakadályozni, hogy működni kezdjen. Ezzel már korlátozni lehet – vagy akár le is állítani – a további terjeszkedést. Az önkormányzat tervében ugyanis óriási, 73 hektár területű ipari terjeszkedés szerepel az érintetlen zöld táj és szántóföldek kellős közepén, ami tönkretenné a talajt, a környezetet és a környező települések lakóinak mindennapi életét, egészségét, és ezt elfogadhatatlannak tartjuk. Ezeket az üzemeket zöldmezős beruházásként tennék ide, így értékes termőföld vész el, ráadásul veszélyeztetik a szomszédos települések kiváló termőföldként minősített mezőgazdasági területeit, ahol jelenleg is növénytermesztés folyik” – hangsúlyozta Újszászi Györgyi.
„Az üzemben súlyos károsító hatású vegyi anyagokkal terveznek dolgozni, mint például az NMP, és óriási mennyiségű tűz-, robbanásveszélyes és mérgező anyagokat akarnak tárolni, amelyek, ha kiszabadulnak, a közelben lakók biztonságát, egészségét súlyosan veszélyeztethetik. Az akkumulátorgyártáshoz szükséges elektrolit-alapanyagok feldolgozását tekintve évi 23 500 tonna mennyiségről számolnak be, ez az adat az építési engedélyben még csak évi 19 990 tonna volt – húszezer feletti mennyiség esetén ugyanis már kötelező lett volna az előzetes vizsgálat, és annak függvényében a környezeti hatástanulmány, még kiemelt beruházás esetén is, amit nyilván el akartak kerülni, hogy ne derüljön ki, mennyire veszélyes a környezetre” – vélekedett a főtitkár.
Hozzátette: a veszélyes anyagok és a folyamatok ellenőrzéséről, valamint a működési hibákból, balesetekből várható következményekről, azok területi érintettségéről nem kaptak semmilyen információt. „Egy ilyen jellegű üzem közelében az ember nem tud nyugodt, biztonságos életet élni” – jegyezte meg.
A Védegylet csak az utóbbi évben két aggasztó esetről szerzett tudomást: januárban a jászberényi akkumulátorgyár kilencezer négyzetméteres egységében keletkezett tűz, ehhez több település tűzoltóit kellett kihívni. Hasonló eset történt augusztusban a komáromi akkumulátorgyárban is. „Az ilyen jellegű beruházásokat a lakott területektől legalább tíz kilométerre kellene megvalósítani. Amerikában a hasonló üzemeket a településektől legalább húsz-huszonöt kilométer távolságra építik. Biztosak vagyunk benne, hogy Magyarországon is van olyan szabad terület, amit fel lehetne használni ilyen jellegű beruházásokra, és így nem veszélyeztetné az emberek életét, egészségét és a közvetlen környezetüket. Mi nem az ipari fejlődés ellen tiltakozunk, de úgy gondoljuk, az ipari fejlődést is észszerű kereteken belül, megfelelő helyen és megfelelő mértékben kellene megvalósítani, felhasználva a számtalan rozsdaövezetet” – zárta szavait.
A kiemelt, 11 milliárdos koreai beruházási projektben közreműködő Nemzeti Befektetési Ügynökségtől (HIPA – Hungarian Investment Promotion Agency) is megkérdeztük, van-e hasonló üzem Magyarországon, és milyenek a tapasztalatok a környezetterhelést illetően. A HIPA kommunikációs osztályának válasza szerint a dél-koreai Soulbrain szintén elektrolitot fog előállítani a Tatabányán épülő gyártóegységében, de még folyamatban van az üzem építése.
„A HIPA nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így a későbbiekben a tapasztalatokról elsősorban az érintett vállalat, míg a környezetvédelmi előírások teljesülésének kérdésében az érintett hatóság tud felvilágosítással szolgálni” – tették hozzá. Ami a sóskúti üzemet illeti, „a beruházó több helyszínt is megvizsgált lehetséges területként, és ez alapján választotta a sóskútit. Tudomásunk szerint a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció készült, amelyet az érintett hatóság megvizsgált” – írták. (Ez ebben a formában sántít, ugyanis az elektrolitüzem esetében, mint azt fentebb említettük, a környezetvédelmi hatóság úgy ítélte meg, nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra. Az eljárást csak az oldószer-újrahasznosítónál folytatták le.)
Arra a kérdésünkre, hogyan védhetők a lakosság érdekei, közölték: a társadalmi egyeztetés lefolytatása az érintett hatóságok és az illetékes önkormányzat feladata, a szennyezések elkerülésére vonatkozó előírások betartásáért pedig a beruházó felelősséget vállal. „A tevékenységek biztonságos üzemeltetése műszaki intézkedések és észlelőrendszerek által szavatolt, ilyenek a vállalat jelzése szerint: I) olaj- és homokfogó műtárgyak; II) tartályok körüli vízzáró kármentő; III) át nem eresztő burkolatok használata; IV) auhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgatikus rendszerek, széles körű műszerezettség. Kiemelendő, hogy a jelenlegi építkezési fázis után az épületre használatbavételi engedélyt, míg a technológia és a berendezések tekintetében működési engedélyt kell szerezzen a beruházó, melynek során a beruházás megvalósítása módjának, illetve az előírások betartásának hatósági kontrollja érvényesül.” Ismételten leszögezték azt is: a HIPA semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a társaság szerepe a beruházó vállalat informálásában, a magyarországi gazdasági-jogi környezet bemutatásában állt.
