22_03_29_erdmost_nincskep

A szent negyven nap kezdete

22_03_29_erdmost_nincskep

A szent negyven nap kezdete

2021-ben február 17-re esik Hamvazószerda, azaz a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja. Ez – a vasárnapokat nem számítva - a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap.

Érdfm 101.3 – Hallgasd bárhol! Bármikor!

HIRDETÉS

„Hamvazószerda azért izgalmas nap, mert a szent negyven nap kezdete”

– ismertette Hajdu Ferenc katolikus plébános, kifejtve, a negyven napba azonban nem számítanak bele a vasárnapok.

„Ezzel kezdődik az a szent negyven nap, amikor Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára készülünk úgy, hogy feltámadását is ünnepelni tudjuk” – fogalmazott Hajdu Ferenc.

„Jézusnak az emberek bűnei miatt kellett szenvednie. Abban az esetben, amikor észreveszem, hogy a saját butaságom miatt valakinek rossz lesz, valami belül megmozdul bennem, hogy nem kellett volna neki ártanom” – mondja a katolikus plébános azzal kapcsolatban, hogyan jelenik meg a bűnbánat a hívő emberekben.

„A mi bűneink miatt szenvedett Jézus, a mi bűneink miatt halt meg és a mi bűneink megbocsátását jelenti az ő feltámadása”

– tette hozzá.

Hajdu Ferenc beszámolt arról is, hogy a nagyböjt első napjának szokása a hamvazkodáa, azaz az előző évi virágvasárnapon használt barkaágakat égetik el és az ebből származó hamut hintik a fejükre.

„És azt mondjuk: emlékezz ember: porból vagy és porrá leszel”

– így Hajdu Ferenc.

A plébános emlékeztetett, a hamvazószerdáról már a legkorábbi századokban megemlékeztek. Ez eleinte olyan bűnbánati idő volt, amikor azokat a megkeresztelt embereket fogadta vissza az egyház, akik valamilyen vezeklést végeztek, ugyanakkor a keresztségre készülők is bekapcsolódtak.

„Ez az a gyökér, amelyből a X-XI. században intézményesül az általunk ismert Hamvazószerda, illetve a szent negyven nap gyakorlata” – ismertette.

A böjt kapcsán kifejtette, ennek lényege, hogy az ember képes uralni a vágyait. „A húsétel a középkor embere számára ünnepi étkezést jelentett, amiben ritkán volt része. Tehát amikor a húsételtől tartózkodtak, az nem számított olyan nagy dolognak, hiszen egyébként sem ettek húst, ugyanakkor kifejezte azt, hogy most nincs ünnepben részünk. Ahogy változik az idő, a húsételtől való megtartóztatás maradt, de az emberek rádöbbennek arra, hogy mekkora szükségük van rá, hogy saját vágyaikat uralják” – mondta Hajdu Ferenc.

„Úgy gondolom, a böjtre, az önmegtagadásra az embernek önmaga uralására borzasztóan nagy szükség van most a XXI. században is”

– jegyezte meg.

További cikkeink

További cikkeink

Facebook

Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Reddit
Telegram
WhatsApp
Email