Az ódon parkvárosi képeslapokon a múlt század első évtizedeiben három létesítmény szerepelt, mint a városrész fő látványossága: a dohányáruda – a hajdani Ilka-major (ma Bem tér) kapujában –, a Székesfővárosi Leventeüdülő, és a Riminyáki strand (a mai Spar helyén), amely a Kalotaszegi Madonna című filmben is látható. Minket most ezek közül a közbülső érdekel: a Leventeüdülő. Az épületegyüttest a hozzá tartozó hatalmas parkkal, impozáns fasorral az 1921. évi „testnevelési törvény” szellemében hozták létre a Darukezelő utcában, azzal a céllal, hogy azok a 12 és 21 év közötti fiatalok, akik iskolai keretek közt nem részesülhettek a testnevelés áldásaiban, hetente bizonyos óraszámban gimnasztikai gyakorlatokat végezhessenek. A leventeképzés lett később az alapja a Horthy rendszer idején a katonai előképzésnek. Miután a leventeképzésnek leáldozott, az üdülő gazdátlanul omladozott. 2015-ben egy környéken lakó azt írta róla: „Gyerekkoromban évfolyamtársaink és két tanítónő lakott ebben az épületben. A medencét már sajnos nem láttam működni, de még akkor egyben volt, és a csodájára jártunk. Aztán évtizedekig nem mentünk be, nem volt barátságos a környék. Ma voltunk fenn, elkeserítő a látvány: a házak összedöntve, a medencét benőtte a gaz. Van egy kis helység, benne egy gyűrűs kút, teledobálva bútorokkal.”
2014-ben beépítési terv készült, mely, ha megvalósul, ma a Református Gyülekezet új épületei, illetve óvodája állna itt. Ehelyett a terület intenzív susnyásodásnak indult, hulladékkupacok jelentek meg, jó adottságai ellenére a környékbeliek inkább elkerülték.
Most, ha minden jól alakul, természetközeli állapotokat megőrző/visszaállító hely, az ország első „klímabarát” parkja létesülhet a leventeüdülő helyén.
A parkok életet menthetnek
Milyen egy „klímabarát” park? Mivel még nincs ilyen Magyarországon, lehetőségünk van létrehozni a prototípust. Kiindulópont az lehet, hogy melegedő klímánknak barátja minden, ami a melegedés ellen hat. Sokan azt hiszik, az éghajlatváltozás lassítására irányuló törekvéseknek a Föld „megmentése” a célja. Valójában a Föld vígan keringett a Nap körül már akkor is, amikor az életnek nyoma sem volt rajta, és így lesz ez majd akkor is, ha többé hírünk-hamvunk se lesz itt. A saját életlehetőségeink érdekében kell(ene) lassítanunk a globális felmelegedést, azzal, hogy fenntarthatóbbra vesszük az életformánkat. A klímabarátság tehát = emberbarátság.
Nyugodtan nevezhetünk klímabarátnak minden nagy kiterjedésű fás, bokros terület, amely széndioxidot köt meg, és nincs káros, az üvegházgázokat növelő kibocsátása, és ahol az emberek jól érzik magukat. Mitől lehetne egy zöld területnek káros kibocsátása? Például, ha teleraknák aszfaltozott, térkövezett, műfüves felületekkel, büfékkel, csecsebecséket árusító bódékkal, fényzuhataggal, és méretes parkoló várná az autóval érkezőket. Nos, ez – a tervek szerint – nem lesz. Hogy mi lesz, arról ma még csak körvonalakban lehet írni. A park ugyanis – ez eltökélt szándéka a városvezetésnek, amely a területet biztosítja – közösségi tervezés folyamatában alakul.
Dr. Palkó Zsolt a város klímavédelmi és zöld városfejlesztési biztosa (amúgy a park megálmodója) szerint – aki egyúttal az Érdi Környezetvédő és Városszépítő Egyesület (ÉRDKÖVE) elnöke és a polgári természetőrség vezetője is – akár öt-tíz éven belül is nehéz klimatikus viszonyokkal szembesülhetünk majd.
„Közparkokból valamennyi város klímastratégiájában és akciótervében minél többnek kellene lenni. Mivel ezek elkészítésének Érden én vagyok a felelőse, adódott a feladat, hogy olyan parkokat alakítsunk ki, amelyekben a növényzet és az állatvilág ellenállóbb a klímaváltozás hatásaival szemben. Ezek azután természetes hűsítő zónaként funkcionálnak extrém hőség idején, állatoknak és embereknek egyaránt. Az USÁ-ban már elindították a Ten Minutes Walk (vagyis „tíz perc járásra”) elnevezésű programot a nagyvárosokban, amelynek az a lényege, hogy egyik parktól a másikig legfeljebb 10 perc alatt át lehessen érni. Ma még futurisztikusnak hangzik, de lehet olyan hőség nyáron nálunk is, amikor a parkok életet menthetnek.”
Süngarázs, rovarhotel, gyíkvár, békabarlang
Egy gondozott park, melybe nem bozótvágó késsel kell behatolni, vannak benne nagy fák, ligetes rész és padok, önmagában is klíma- és emberbarát, minek ekkora feneket keríteni neki? – kérdezheti most sok olvasónk, és kérdeztük mi is Palkó Zsolttól.
Nos, nem mindegy például, milyenek azok a fák, milyen az a liget. A cél elsődlegesen a fenntarthatóság, ennek érdekében olyan összefüggő ökoszisztéma kialakítása, amely kifejezetten honos – és a klímaváltozást tűrő – növények megtelepedését segíti. Ezek elviselik a szárazságot, a viharokat és más szélsőséges időjárási eseményeket is. Ennek végiggondolása volt a projekt nulladik állomása, és ebben Palkó Zsolt és csapata mellett részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának a vezetője, Halász Antal is. Megtervezték, milyen típusú részekre kellene tagolni a parkot, majd elkészítettek egy sematikus rajzot a különböző beavatkozási zónákról, és hogy azokban milyen funkcionális tereket lehetne kialakítani. Körvonalazódott egy erdei gyümölcsös, egy méhlegelő prérikert, valamint a már most is jelenlévő védett árvalányhajas tisztás, és tölgyerdő helye, továbbá egy komplex élőhely – egy madár-, rovar-, gyík-, sün- és békabarát kert. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bevonásával etetőket, itatókat, költőhelyeket lehetne létesíteni itt, kisebb sziklakerttel. Ha az ide telepített süngarázst, rovarhotelt, gyíkvárat, békabarlangot a park látogatói nem háborgatják, azzal tudatosítanák – egyúttal jó példát mutatva –, miként lehet együtt élni a természetes környezetünkben élő kisállatokkal.
Egy ilyen park hosszú távú fennmaradása azon múlik, mennyire fogják egyszerre magukénak érezni és tiszteletben tartani az emberek. Itt az ad erre némi garanciát, hogy a városvezetői és a civil gondolkodás karöltve készül létrehozni egy olyan konstrukciót, melyben nem egy kordonnal körülvett műveleti területet látnak a környékbeliek, hogy aztán a végeredményt egy szalagátvágásos protokollesemény keretében tárják eléjük. Ezúttal a park leendő használói kifejezett felkérést kaptak a közös tervezésre, gondolkodásra, sőt, a megvalósításra és a működtetésre is.
„A park létesítésének első állomása egy kérdőíves felmérés volt, melyben egyrészt a közösségi oldalon, másrészt szórólapokon szólítottuk meg a környék lakóit és az érdeklődőket novemberben – vázolta lapunknak a projekt lépéseit Csőzik László polgármester. –
Legnagyobb meglepetésünkre közel nyolcszázan kitöltötték a kérdőívet, ennek alapján elég jól fel tudtuk mérni, mit szólnak az emberek az egyelőre még vázlatos felvetéseinkhez, illetve, hogy milyen új ötletekkel állnak elő.
Ebből – és a Fundoklia tér sorsával foglalkozó fórumból – is láthatták, hogy nem kipipálni akartuk a lakossági részvételt és a „társadalmasítást”, hanem valóban kíváncsiak vagyunk a véleményükre. Sőt, aki ebben a folyamatban részt vesz, magáénak fogja érezni a parkot, és rászól arra, aki netán veszélyeztetni próbálja.”
Nem bográcsozni szeretnének
A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 76 százaléka nagyon fontosnak ítéli a fenntarthatóság szempontját a fejlesztéssel kapcsolatosan és a mindennapi életben is, és csaknem ugyanennyien a helyi közösség bevonását a lokális fejlesztésekbe. A kérdőív készítői 13 lehetséges funkciót soroltak fel, ezek közül a legtöbb kitöltőnél első két helyen a padok és beszélgető helyek kialakítása, valamint nyilvános mosdó létesítése szerepelt. Harmadik-negyedik helyre a játszótér és közösségi tér, valamint az állatok védelmét és egyben oktatási lehetőséget is magában foglaló „madár-rovar-gyík-sün-barát” kert kialakítása került. Meglepő módon a legalacsonyabb szavazatot a bográcsozás (szerencsére, hiszen nem is igazán „klímabarát”), a közösségi kert és a kutyafuttató funkció kapta. A válaszadók 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen látogatná a megújult parkot.
Bár egy ilyen park létesítésének alapelvei közé tartozik, hogy költségkímélő legyen, azért mégis csak pénzbe kerül. Miután a város büdzséjét súlyos elvonások terhelik, az idei aligha a nagy létesítések, inkább a nagy lemondások éve lesz. Megkérdeztük Csőzik Lászlót, honnan lehet pénzt kisajtolni a park megvalósítására.
„Nem kell rá egetverően nagy összeg, és nem az utak aszfaltozása helyett költünk rá – szögezi le a polgármester. –
Amikor nyertünk az illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázaton, egyik helyszínnek rögtön megjelöltük a Darukezelő utcát. Most újra pályázatot írtak ki futókörre, megnézzük, tudunk-e azon is indulni. Megvizsgáljuk azt is, lehet-e majd közvetlenül Brüsszelhez pályázni. Reménykeltő az is, hogy a 2021-től induló új európai uniós költségvetési ciklusban nagyon jelentős, 30-40 százalékos arányban fognak zöld témákat finanszírozni.
A klímapark építésének első körében is tudunk látványos változást felmutatni: eltűnik a szemét és a dzsindzsás a területről. Az igazi attrakciók azonban később jönnek. Arra biztosan lesz pénz, hogy éves szinten mindig elköltsünk rá egy-egy milliót, és akkor a ciklus végére már egészen jól fog kinézni a park.”
Érd klímabarát parkja a tekintetben is különlegesség lesz, hogy igazi hibrid, azaz civil-önkormányzati projekt, a tervezéstől az üzemeltetésig a megvalósulás számos eleme hivatali-közösségi hozzáadott értékeket tartalmaz. Az önkormányzatban munkacsoport foglalkozik a park „társadalmasításával” és a tervezés menedzselésével. A városvezetés és – a civil társadalom képviseletében – egy újonnan megalakuló egyesület együttműködése folytatódik a megvalósítási és üzemeltetési fázisban is. Így az érdi példa mintaprogramként is szolgálhat majd más városok számára.
Lelkes önkéntesek
„A klímapark fenntartója a város lesz. A városvezetés nyitott arra, hogy abszolút civil alapon kezdjünk gondolkodni az üzemeltetésről is – vázolja a közös üzemeltetés vízióját Csőzik László. – A Diófa utcában egy ennél jóval kisebb területen az ÉRDKÖVE épített már parkot a lakókkal összefogásban, és a fenntartásáról a civilek gondoskodnak. Ha itt is összeáll egy lakóközösség, amely akár civil szervezetként, akár kalákában vállalja a klímapark gondozását, akkor meg lehet állapodni abban, hogy a város elvégzi azokat a munkákat, amelyekhez gépek kellenek és szakértelem, minden más a civilek kompetenciája lehet.”
A kérdőíves felmérésben a kérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szívesen vesz részt ötletbörzén, 23 százaléka vállalná a helyi közösséggel való kapcsolattartást. A forrásszervezésben a kitöltők 5 százaléka, a kivitelezésben 13 százaléka mozgósítható. A park megvalósításában – önkéntes munkával – mintegy 396 ember venne részt, a finanszírozásba 40-50 fő szállna be. Kérdés, vajon a kezdeti lelkesedés tüze mikor hamvad el.
Már csak a közlekedést kellene megoldani ahhoz, hogy a park igazán klímabarát lehessen. E téren is van a polgármesternek biztató híre.
„Őszre átadjuk a köznevelési centrumot a Burkoló és a Búvár utcák találkozásánál. Ehhez kapcsolódik egy VEKOP-os útrendezési projekt, ennek köszönhetően a környező utcákat alkalmassá tudjuk tenni tömegközlekedésre. Így már az Iparos úttól délnyugatra elterülő területre is bemehetne a busz, egészen az iskoláig. Tehát a klímapark is kényelmesen elérhető lesz tömegközlekedéssel, hiszen a suli miatt hozzá kell majd nyúlni a menetrendhez a reggeli és a kora délutáni időszakban.”
Palkó Zsolt mer egy még távolabbi jövőbe is tekinteni, amikor már Érd lakossága is megismerkedhet az „e-mobilitás” szóval, amikor majd midi e-buszok járnak keresztbe-kasul a városban, és közösségi e-kerékpár, e-roller és e-motor megosztó állomásokról tudjuk leemelni azt a közlekedési eszközt, amelyikhez épp kedvünk szottyant, hogy elguruljunk vele a legközelebbi klímaparkba.
