Néhányan a mai napig úgy viselkednek, mintha ez még mindig a préri volna, a többség azonban élhető várost szeretne, ahol lehet korzózni, színvonalas szolgáltatásokhoz jutni, ahol a városhatárban nem szemétkupacok kínálják a látványosságot, ahol egy nagyobb eső nem csinál az utakból kis-Velencét, ahol nem a pántlikás dohányboltok körlete a legnépszerűbb találkozóhely. Városunkban most elkezdődött az újratervezés, és ebben mi is részt vehetünk.

2021-ben új településfejlesztési koncepció és ahhoz igazodó integrált településfejlesztési stratégia (ITS) készül Érden. Olyan ez, mint amikor egy fiatal házaspár eltervezi, hogyan fog családdá válni, mikor és hány gyereket vállal, milyen otthonban élne legszívesebben, és ehhez képest mire van lehetősége, milyen erőforrásokat tud mozgósítani.

Városi szinten a településfejlesztési koncepció a jövőkép felvázolását jelenti, amikor városfejlesztéshez értő szakemberek közreműködésével a városvezetés célokat határoz meg, hozzárendeli az elérésükhöz szükséges folyamatokat, megtervezi a szükséges intézkedéseket és a megvalósítást biztosító eszközöket, és átgondolja, mire lesz esetleg saját forrás, mihez kell országos és európai pályázati lehetőségekre várni. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre készül. Arra jó, hogy amikor valahol ég a ház, sürgető feladat merül föl, akkor ötletszerű megoldások előrángatása helyett föl lehessen rá tekinteni, mint a sarkcsillagra, amely mutatja az irányt. Mivel egy ilyen koncepció sok szereplő – városlakók, civil szervezetek, egyházak, nagyobb vállalkozások – igényeit hivatott összehangolni, meg kell fogalmazni benne a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémákat, és az azokra adható válaszokat is. Ilyenformán határozottan kijelöli a fő fejlesztési irányvonalakat.

Példánkhoz visszatérve az ifjú pár azt is végiggondolja, mit kell tennie a következő néhány évben ahhoz, hogy a távlati célok irányában tudjon haladni. Ha pár éven belül saját lakást szeretne, akkor most nem a föld körüli utazásoknak, több milliós autó vásárlásának van itt az ideje. Ez a fajta középtávú tervezést nevezik városi szinten integrált településfejlesztési stratégiának. Ez a középtávú (4-10 év) célokat és az azok eléréséhez szükséges, egymásra épülő intézkedéseket, fejlesztéseket határozza meg, átgondolva ezeknek a település egészére – a közösségre és az épített, illetve természetes környezetre – kiterjedő hatásait is. Az ITS a fejlesztéseket projektekre bontva tekinti át, felvázolva a megvalósítás pénzügyi, időbeli és térbeli folyamatát is. Most itt a lehetőség, hogy egy legalább száz éve sokszor zabolázatlanul burjánzó, szétterülő kertvárosból megpróbálhatunk közösen valami élhető verziót kalapálni.

Most akkor legyen egy élhető verzió is!

A városban minden mindennel összefügg, a lokális döntéseknek egészen nagy körben ható következményei vannak: ha itt kinő a földből egy nagy ház, megjelenik egy új funkció, másutt park épül, játszótérrel, az közlekedési, szolgáltatásbeli és szabadidős lehetőségeket nyit meg, másokat meg elzár. Messzire vezető hatások érhetők el szabályozással és szabályozatlansággal, spontán és tervezett akciókkal egyaránt. Érden sok minden „aki kapja marja” alapon, meg országos érdekek mentén dőlt el, így esett többek között, hogy két autópálya vágja keresztbe-kasul a várost, és a legbelső városmagtól kétszáz méterre négy benzinkút és egy turbó körforgalom uralja a terepet.

Érden sokszor úgy tűnik, hogy a közlekedés tematizálja az életet, valójában egy csomó kérdés mélyebb, urbanisztikai problémákat vet föl, és csak magára ölti a közlekedés köntösét.

Most a városvezetés újratervezésre szánta el magát, méghozzá a lakosság bevonásával. Az „újragondolásba” már a tervezés korai szakaszában is bevonja a lakosságot. Meg akarja ismerni, mi fontos és mi kevésbé fontos az érdieknek, milyen változásokat szeretnének, mit hajlandók tenni érte.

Mindez nagyon is indokolt, hiszen, bár sokan pedzegetik, hogy Érd kapujába ki kellene tenni a „megtelt” táblát, a beépülés és a betelepülés még egy darabig folytatódik. Ezért a lakosságszám, a forgalom, és így a közlekedési anomáliák is fokozódnak. A város egyes részeinek jót tenne a sűrűbb beépítés, segítené, hogy alközpontok alakuljanak ki, és oda megfelelő funkciók települjenek. A városi élet legfontosabb helyszíne, a városmag azonban még tovább terhelődik majd.

„Sokan úgy gondolják, hogy fejleszteni az autózás könnyítése miatt kell – nyilván vannak is olyan helyszínek, ahol indokolt a gépjárműforgalom problémáit enyhíteni, de mindig abból kell kiindulni, hogy az utakon a gyalogosok, kerékpárosok, közösségi közlekedés járművei és a többi gépjármű együtt alkotják a közúti forgalmat. Ezért csak úgy szabad fejlesztésekbe belekezdeni, hogy egészséges egyensúlyt alakítunk ki, minden közlekedési mód arányos kiszolgálására törekszünk”

– vázolja az új szemléletmód lényegét Barna Zsolt, a polgármesteri hivatal közlekedési tanácsadója. „Egyszerű példát mondok: ha megújítunk a városban egy csomópontot vagy valamelyik főút egy szakaszát, nem fordulhat elő, hogy ne épüljön mindkét oldalra kényelmes járda – ez nem lehet kérdés a jövőben. Nem kevésbé fontos cél a helyi közösségi közlekedés, azaz a buszhálózat, fejlesztése is – az igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó, nagyobb lefedettséget biztosító hálózat kialakítása elérhető cél. Egy ekkora városnak reális igénye, hogy ‘saját’ járatai legyenek, amelyek kifejezetten a helyi igényeket szolgálják ki.”

Általánosságok szintjén egyszerű megmondani, hogy mit kell tenni: jobb közösségi közlekedési szolgáltatások, sétálható városi terek, biztonságos kerékpározás lehetőségei, a forgalomszabályozás fejlesztése, stb. Egyelőre azonban Érdnek nincs olyan letisztult és reális koncepciója, amelynek mentén haladva korlátozott forrásokkal is enyhíteni lehetne a növekedő gépjárműforgalom negatív hatásait.

Autózás helyett mobilitásban kéne gondolkodni

Ahhoz, hogy a város közlekedési problémáira ne ad hoc ötletek alapján keressünk megoldásokat, alapos átgondolásra volna szükség: fenntartható városi mobilitási tervre (angol betűszóval: SUMP = Sustainable Urban Mobility Plan). Miután ez nem történhet másként, mint az ITS-ben megfogalmazott célokra építve, 2021-ben ennek is nekiveselkedik a városvezetés.

„A SUMP olyan megalapozó dokumentuma lesz az érdi közlekedésfejlesztésnek – magyarázza Barna Zsolt –, amely nem azt emeli a középpontjába, hogy hova kell utat és aszfaltot építeni, és nem csak a járdákra vagy a kerékpáros hálózatra koncentrál, hanem egységes szemlélettel, összefüggéseiben tekint a városi mobilitásra. Fő szempontjai a gépjármű-közlekedés és az utak kapacitásának növelése helyett – többek között – az elérhetőség, az élet- és a levegőminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Abból indul ki, hogy az emberek honnan hova és miért akarnak közlekedni. Tekintetbe veszi, hogy a várható területfejlesztések ezt miként befolyásolják, milyen új funkciók és közlekedési igények jelenhetnek meg, ha működni kezdenek Érden olyan nagyságrendű vállalkozások, mint például az AVL.”

Megkérdeztük Csőzik László polgármestert, hogy a Modern Városok Programban és a VEKOP pályázatok keretében az előző ciklusban tervezett és megkezdett közlekedésfejlesztési projektek mennyire szabnak határokat az újratervezésnek, illetve, hogy ezekből szabadíthatók-e föl források a tervek némi átfazonírozásával?

„A korábban megkezdett tervezések sok esetben megkötik a kezünket, nem lehet mindent megállítani és újrakezdeni. A rendelkezésre álló források felhasználásának határideje sok esetben kizárja, hogy módosítsunk a terveken, új engedélyeztetési eljárást vigyünk végig – felelte a polgármester. – Vannak olyan projektek, ahol a terveken csak apróbb finomhangolásokat tudunk tenni, de van néhány, amelyet újra lehet gondolni. A Budai út és a Diósdi út csomópontjába tervezett turbó körforgalom az egyik olyan projekt, amelyet nem szabad megvalósítani a tervezett formában. Ez a megoldás az autóközpontú gondolkodás eredménye volna, és nem hagyna teret a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek.

Olyan kompromisszumos megoldást fogalmaztunk meg, amely a rendelkezésre álló időben megvalósítható, jobban illeszkedik a városközponthoz, teret enged a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek, de a gépjárműforgalom jobb áteresztését is segíti.

Ennek megfelelően a belső területek gyorsabb ürítését segítő irányokban többlet kanyarodó sávokat tervezünk, a tervezettnél kisebb területen. A kisebb beavatkozásnak – és további átcsoportosításoknak – köszönhetően nem csak a csomópont, hanem a Budai út – Velencei út – Fehérvári út tengely megújítása is megkezdődhet. A cél az, hogy biztonságosan és kényelmesen lehessen gyalogolni és kerékpározni ezen az útvonalon, legyenek rendezettek az útmenti terek és a parkolás.

Azt szeretnénk, ha teljesen átalakulna és megújulna Érd központja, ha valódi belváros jöhetne létre.

Ez nyilván idő- és forrásigényes folyamat, hosszú évekbe telik, de már most nekilátunk, hogy átszabjuk a tervezőasztalon az Aréna és a Tesco közötti hosszú tengelyt: faltól-falig minden megszépülne, zöldebb, korzózásra alkalmasabb lenne. Lehetetlen megígérni, hiszen sok tényező függvénye, mégis törekedni fogunk rá, hogy olyan új szolgáltatások telepedjenek meg, mint egy kisebb mozi, egy kamarai koncertterem, jöjjenek létre nívós pubok, kiülős-teraszos kávézók, például a Pelikán sétányon, bowlingpályás étterem, kisebb parkok stb. Szóval olyan dolgok, amelyekért eddig a fővárosba kellett bejárni, miközben a kereslet megvolna rá helyben is. Különösen nagy lehetőség van a Stop Shop és Tesco-körforgalom közötti négysávos szakasz átalakításában: a forgalom nem igényel ekkora területet, így 2×1 sávos úttá alakítva kétoldali parkolás, kétoldali kerékpárutak, új járdák és rendezett útkörnyezet alakítható ki. Szándékunk az, hogy év elején megindítjuk a tervezési közbeszerzést, tavasszal a tervezést.

Autó helyett bringával

A „társadalmasítás” egyes elemeivel az érdiek már a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia készítése során is találkozhatnak, majd a városi mobilitási terv kidolgozásával folytatódhat a közös munka.

„Nem célunk az, hogy a SUMP kidolgozása során bárkit is rákényszerítsünk a változásokra – szögezi le Barna Zsolt. – Jobb és pontosabb intézkedések születhetnek, ha a döntéshozók megértik a mobilitási döntések hátterét: miért oda és akkor mennek az emberek, mi alapján választanak közlekedési módot? Segíteni akarunk abban, hogy a lakosság valódi alternatívák közül választhasson, és megismerje a jelenlegi vagy a jövőbeni egyéb lehetőségeket is. Például elgondolkodjanak a közlekedők azon, nem járnak-e jobban, ha valamelyik útjukat autó helyett gyalog vagy kerékpárral teszik meg? Fontos lenne arról is beszélni, hogy milyen buszos lehetőségek kellenének ahhoz, hogy többen válasszák a közösségi közlekedést, ha a vasúthoz akarnak eljutni. Figyeljék a tájékoztatást az erd.hu weboldalon!” 

A társadalmi párbeszédre láthattunk jó példát a közelmúltban: a Fundoklia tér tervezésének előkészítése céljából tartott online fórumon nem kész terveket mutattak be, hanem egy alapkoncepciót, amelyről véleményt, ötleteket kértek. Számos további lehetőség is van az érintettek bevonására, akár úgy, hogy a tervező csapat emberei kitelepülnek egy-egy fontosabb csomópontban, és beszélgetnek a lakossággal, bemutatnak helyzeteket, problémákat, javaslatokat térképeken. Akár kisebb munkacsoportokban, civilek képviselőinek bevonásával is lehet kerekasztal-beszélgetéseket szervezni. Barna Zsolt fontosnak tartja az iskolák bevonását is, hiszen egy agglomerációs településen fontos cél lehet az iskolák környéki reggeli forgalom mérséklése. Ha lehet arról beszélgetni, hogy mi kellene ahhoz, hogy az iskola környéke és elérése biztonságosabb legyen, akkor kevesebb családban lenne része a reggeli rutinnak az, hogy mindenki autóba ül.

„A gyerekek jó partnerek abban, hogy valamit közösen csináljunk: legyen itt egy megmászható utcabútor, ott egy köztéri látványos dolog – ezekkel aztán a szülők is tudnak azonosulni, és együtt biztonságossá és szerethetővé alakíthatjuk az iskolák környezetét. Akkor lesznek partnerek az emberek bármilyen átalakításban is, ha értik, hogy mi miért történik. Aztán ha valamit mégis módosítani kell, azt is könnyebben elfogadják, ha ismerik a hátteret és a változtatás okait.”