„A mezőgazdaság a legnagyobb területhasználó, ezért az, hogy a mezőgazdasági területeken milyen állapotok vannak, az nagyban meghatározza az egész ország ökológiai állapotát”, magyarázza Bruder Márton, gazdasági agrármérnök, a törökbálinti Cinege Tanya ökogazdaság vezetője. „Az, amikor több száz hektáros táblákat szántanak egybe, és monokultúrában termelnek növényeket vegyszerekkel -, köztük rovarölő szerekkel, amelyek egyáltalán nem szelektíven fejtik ki hatásukat- , akkor ezek gyakorlatilag biológiai sivatagokká válnak. Ezzel összehasonlítva egy változatos táj, ahol mozaikszerűen épülnek fel a különböző tevékenységek, az sokkal gazdagabb élővilágot tud fenntartani.”

Bruder Márton szerint nincs választás, a nagyüzemi, vegyszeres mezőgazdálkodás hosszú távon nem fenntartható. „Lehet, hogy hatékonynak tűnik, de ezt a hatékonyságot a környezet kizsákmányolása adja. Így is a magyarországi termőterületek nagyjából fele már valamilyen mértékben degradálódott, ezek egy részén a mezőgazdasági művelés gazdaságosan már nem folytatható. Tehát ha ezen az úton megyünk tovább, akkor ez a látszólagos hatékonyság egyszer csak el fog illanni, és lehetetlenné válik az élelmiszerellátás.”

Az Európai Bizottság Termőföldtől az asztalig elnevezésű stratégiája éppen ezért azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig a mezőgazdasági területek negyedét ökológiai módon kell művelni, a vegyszerhasználatot pedig a felére kell csökkenteni. „Azaz uniós szinten feltétlenül van politikai akarat és elköteleződés a jelenlegi rendszer megváltoztatására. A magyar politikában ez kevésbé látszik, hiszen az agrárminiszterünk minden lehetséges fronton támadja ezt a stratégiát, ami valóban a nagyüzemi monokultúrás, vegyszeres mezőgazdaság támogatásának a csökkentésével járna.” Jelenleg ugyanis a mezőgazdaság támogatási rendszere nem veszi figyelembe azt, hogy környezettudatosan termelnek-e a gazdák. „A kifizetések ezen keresztül az olcsó élelmiszertermelést és a nagyüzemi mezőgazdaság fenntartását támogatják. Pedig ha lenne változás a támogatáspolitikában, azt követnék a gazdák is, akik nagyon találékonyak és alkalmazkodóak.”

Bruder Márton azt vallja, a vegyszermentesség nagyon fontos az egészséges agroökológia rendszer érdekében. A Cinege Tanyán azonban ennél többet is tesznek: „Az alaptevékenységünk, a gyepre alapozott ökológiai állattartás önmagában egy olyan gazdálkodási forma, mely jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági kultúrtáj, esetünkben a fás legelők élővilágának fenntartásához.”

A Cinege Tanya, nevéhez hűen, az MME által elismert „Madárbarát kert” címmel is rendelkezik, és ha az egyesület osztana elismerést a madárbarát gazdaságoknak, valószínűleg azt is megkapnák. „A téli madáretetésen és az egész éves madáritatáson mellett a rengeteg mesterséges fészkelő helyet (különböző méretű odúk, kuvikodú, macskabagoly-műfészek, műfecskefészkek, stb.) helyeztünk ki. A fecskék számának csökkenése ellen mindent megpróbálunk megtenni, a műfészkek mellett sárlelőhelyet is biztosítunk, a parti fecskék, illetve gyurgyalagok számára partfalat alakítottunk ki.” 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület évek óta próbálja felhívni a közvélemény és a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy ha nem változtatunk a nagyüzemi mezőgazdaság eddigi gyakorlatán, az helyrehozhatatlan károkat okozhat. Ezt tanúsítja egy legutóbbi felmérés is, amiből kiderül, hogy drasztikusan csökkent az elmúlt években a szántóföldi madarak száma. (Erről az e heti Érdi Újságban bővebben is írunk.)