Mit tehet egy család ma Magyarországon, ha a legjobbat szeretné a gyermekének, aki történetesen SNI-s? Elindul egyedül, és kiharcolja gyermeke számára a fejlesztéseket, az oktatást, aztán létrehoz más szülőkkel együtt egy egyesületet, ami hasonló célokért küzd és közben segít a többi szülőnek is. Ez történt a Szikra és az Életfa esetében is, akik részt vettek az Andrasek Mónika által összehívott hétfői, indító megbeszélésen, Tetlák Örs alpolgármester, Csornainé Romhányi Judit és Gregus László mellett.
Akárhány SNI-s gyermek édesanyjával vagy édesapjával beszélgettem az elmúlt években, mindegyiküktől elhangzott az, hogy a diagnózis felállítása után elengedte a kezüket az állam, és nekik kellett kitaposni az ösvényt, hova és hogyan jelentkezhetnek fejlesztésekért, milyen esélyük van az integrált oktatáshoz, vagy maradnak-e számukra a szegregált intézmények. A másik, amit kivétel nélkül mindannyian elmondtak az volt, hogy rendkívül fontos lenne a társadalom érzékenyítése is, ami nagy mértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy ne zárkózzanak be ezek a családok a négy fal közé, és ne úgy tekintsenek a gyermek diagnózisára, mint egy szégyenfoltra. Azért, mert ő más, mint a többi. Márcsak azért sem, mert a szakemberek szerint egyre több SNI-s gyermeket regisztrálnak. A KSH adatai alapján tavaly 2,3 ezerrel többet a 2018-as adatoknál, így számuk már 93,8 ezerre nőtt. Hiába nő azonban az SNI-s gyermekek száma, a megfelelő oktatásuk, fejlesztésük megoldatlanságát mutatja többek között az is, hogy 2010-hez képest egyre kevesebben részesülnek gyógypedagógiai ellátásban. Pedig a megfelelő oktatáshoz, mondani vagy írni sem kell, nekik is joguk lenne.
Régóta írunk, írtunk már arról is, hogy Érden sem (teljesen) megoldott ezeknek a gyerekeknek a fejlesztése, ezért is lehet fontos, ha célt ér el a hétfő délelőtt indított megbeszéléssorozat, amin ezúttal leginkább a kérdéssel kapcsolatos gócpontokat járták körül, árulta el lapunknak az ötletgazda Andrasek Mónika.
„Fontosnak tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpg, hogy egy megyei jogú városban foglalkozzunk ezzel a témával, mert sajnos jelenleg nincs olyan fejlesztés, amit a város kínálna ezeknek a gyerekeknek. Szeretnénk segítséget nyújtani az új szülőknek, akik ezzel a problémával szembesülnek. Szeretnénk összefésülni azokat a fejlesztéseket, képzéseket, amiket maguk a szülők indítottak el a gyermekeiknek itt, Érden. Első körben az önkormányzat honlapját szeretnénk kibővíteni azokkal az információkkal, hogy Érden milyen segítséget kaphatnak ezzel kapcsolatban a szülők. Később tervezünk keresni olyan lehetőséget is, ahol akadálymentesen, szakemberek bevonásával lehet egymással megosztani a problémákat.”
A hétfői megbeszélésen részt vett a Szikra képviseletében Zádori Henrietta és az Életfa Csoport képviseletében Ömböli Ágnes és Csengeri Attila is. „A legnagyobb baj jelenleg, hogy a szülők nem tudják, hova forduljanak, nincsenek meg erre az információk az önkormányzat oldaláról sem. Közben számtalan problémával küzdenek a sérült gyermekek és családjaik, amik szerteágazó feladatokat kívánnak. Érintett szülőként azt mondom, hogy az elmúlt tíz évben mi is nagyon sok helyet kutattunk fel, hogy a gyermekeinknek megadhassuk azokat a fejlesztéseket, amikre szükségük van. Érden jelenleg még nincs megoldva az, hogy ezek a gyerekek valóban hozzájuthassanak a számukra szükséges fejlesztésekhez. Egy megyei jogú városnak ezen változtatnia kell. Mi arra teszünk kísérletet, hogy ezek az információk egyben legyenek, és lássuk azt, hogy mondjuk a Móra helyzetében milyen elképzelések vannak és aktivistaként vagy érintett szülőként hogyan tudunk besegíteni az ő munkájukba, azért, hogy később a gyermekek olyan intézményi hátteret kaphassanak, amely hozzájuttatja őket a megfelelő fejlesztéshez. A Móra esetében például egy olyan intézményre, fejlesztő központra van szükség, ami a bölcsődétől egészen a munkavállalásig fel tudja karolni a gyerekeket”, nyilatkozta kérdésünkre Csengeri Attila.
A hétfői témaindító esemény után, valószínűleg a következő hónapban, a tankerület, az óvodák, a védőnői hálózat helyi vezetőivel és a Szociális Gondozó Központ munkatársaival folytatják majd a megbeszéléseket.
