Ötven éve, 1970. február 20-án fogadta el az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet (ma NÉBIH) az Érdi bőtermő meggyet államilag elismert fajtának. Ezzel felkerült a szaporításra engedélyezett („nemzeti”) fajtalistára és hivatalosan termeszthető fajta lett Magyarországon.

Bölcsője Érd-Elvira major, az egykori Kertészeti Kutató Intézet (ma NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet) telephelye. Nemesítője Maliga Pál, aki a Pándy meggyfajtát használta anyai szülőként, míg az apai szülő a Nagy Angol fajta volt.

Az Érdi bőtermő átütő sikert hozott a hazai meggytermesztésben: az addig termesztett jó ízű, de gyengén termő Pándy meggy ültetvényeket tudták kiváltani vele. Mivel öntermékeny fajta, nincs szüksége beporzó fajtára és megbízhatóan sokat terem.

Az eltelt ötven év alatt szép karriert futott be: Magyarországon a faiskolai meggy szaporításokban töretlenül listavezető és az Újfehértói fürtös fajtával együtt hazai meggytermésünk 60 százalékát adja. Az USA-ban „Danube” néven oltalmazott és ismert fajta.

Az Elvira-majorban már elindultak a munkálatok az enyhe februári időben: megkezdődött a jelenleg 9 hektáros fiatal gyümölcs génbanki ültetvény fáinak metszése. Az őszibarack és mandula után sor kerül a kajszi, cseresznye- és meggyfák szakszerű koronaalakító- és termőre metszésére, a metszés által okozott sebek gondos zárására.

A 14 hektáros „régi génbank” fái kiöregedtek, ezért azokat folyamatosan átszaporítják, majd átültetik egy új táblába. Az immár megújuló fiatal ültetvény folyamatosan bővül, amíg az átszaporítás be nem fejeződik és a fák termőre nem fordultak. A további kísérleti területek, mint a cseresznye- és meggynemesítés bázisát adó hibridtábla, valamint a törzsgyümölcsös ápolási munkái is elkezdődtek.