Mint ahogy arról korábban írtunk, az Európai Parlament november 28-án megszavazta a klímavészhelyzet kihirdetését, és azt, hogy Európa ennek megfelelően fog cselekedni. Az érdi képviselők a közgyűlés december 19-ei ülésén szintén elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a klímavészhelyzetről és a kapcsolódó teendőkről szólt. Elhangzott, hogy prioritást kapnak majd a fásítási, ligetesítési programok, a lakosság bevonásával. A Fidesz-KDNP-Összefogás frakció javaslata alapján bekerült a nyilatkozatba az is, hogy a célokat megvalósítva nem terhelik közvetlenül az adófizetőket (adó vagy egyéb befizetnivaló formájában). Ennek következményeként Érd is felkerült a Climate Emergency Declaration nemzetközi listájára, amely azokat a városokat sorolja fel az egész világból, ahol kihirdették a klímavészhelyzetet. A teljes lista itt érhető el.
– Azokról a városokról, tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgányokról van szó ezen a listán, amelyek a ma legfontosabb kihívásának a klímavészhelyzetet tekintik – mondta el a Tetlák Örs alpolgármester megkeresésünkre, aki hozzátette, hogy a jelen igazságával nem lehet szembemenni, hiszen világszerte számos olyan időjárási jelenséget lehet megfigyelni, ami a klímakatasztrófához köthető, és amit nagyon nehezen kezelnek a hatóságok és a szakemberek.
– Ez a jelen kihívása. Nem arról van szó, hogy van még x évünk arra, hogy kezeljük ezt a helyzetet, hanem arról, hogy jelen pillanatban nagyon komoly intézkedéseket kell tennünk, hogy egy már kialakult vészhelyzetet kezeljünk – hangsúlyozta az alpolgármester.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége (,amelynek Érd is tagja) még 2018-ban csatlakozott az Under 2 klímavédelmi koalícióhoz, amely vállalja, hogy 2030-ig 55 százalékkal, 2050-ig pedig legalább 80 százalékkal csökkenti az üvegházhatást okozó szén-dioxid kibocsátását az 1990-es évek értékeihez képest, annak érdekében, hogy 1,5 Celsius fokon belül tudja tartani a hőmérséklet emelkedését. Ehhez minden városnak ki kell dolgozni a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv programját, pontos vállalásokkal és ütemtervvel.
Érden a fásítások mellett a tömegközlekedés radikális fejlesztésében szeretnének komoly lépéseket megtenni, tudtuk meg Tetlák Örstől, valamint az lenne a legfontosabb, hogy olyan szigetelési rendszerek, technológiák terjedjenek el városszerte, amelyek jelentős energiamegtakarítást jelentenének. A napokban kezdték el kiosztani az üveghulladékok szelektív tárolását szolgáló kukákat, ezzel kapcsolatban az alpolgármester megjegyezte, hogy reméli, minél több érdi fogja majd használni ezeket is.
– Rengeteg olyan apró mozzanat van, amit mi, magunk, érdiek is megtehetünk, és amelynek hatására – legjobb reményeink szerint – 2050-re az EU klímasemleges lesz.
Közben a Greenpeace Magyarország petíció aláírására buzdít mindenkit, hogy elérje, a kormány is hirdessen klímavészhelyzetet, és cselekedjen ennek megfelelően. Azaz állítsa a döntéseinek a középpontjába a klímaválság tényét, és álljon a klímaváltozás elleni munka élére. Ezek közt azt követelik, hogy védjük és növeljük a természetes erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket; alakítsuk át a vízgazdálkodásunkat, a mezőgazdaságot, az energiagazdálkodást, a közlekedést, a fogyasztási szokásainkat. Támogassuk a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket, az oktatás és a média segítségével pedig adjunk meg minden tudást a közösségeknek és az egyes embereknek, hogy fel tudjanak készülni a klímavészhelyzetre, illetve hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaválság kihívásaihoz.
– Már 1260 helység, tarhttps://erdmost.hu/wp-content/uploads/2021/06/business-blog-session-cover-img-03.jpgány, állam hirdette ki a klímavészhelyzetet, ami összességében 800 millió embert fed le. Ilyenkor az adott döntéshozói testület azt nyilvánítja ki, hogy elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben. Tehát érti a problémát, látja ennek súlyát, lényegét, és igyekszik ennek megfelelően cselekedni – mondta el Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse az Érd FM 101.3 Köztünk marad című magazinjában.
– Nem kell nagyon messzire menni, mert Magyarországról is lehet példákat hozni, hogy milyen formában jelenthet fenyegetést a klímavészhelyzet – tette hozzá a szakember. -Tudjuk, hogy 2019 volt az eddigi legmelegebb év Magyarországon. 2018-ban és 2019-ben is rendkívül alacsony volt a Duna vízállása, nagy volt az aszály, és ezzel együtt beszélünk kell arról is, hogy ezek az időjárási jelenségek kifejezetten veszélyeztetik azt, hogy mennyi élelmiszert tudunk majd megtermelni.
– Mindannyiunk felelőssége az, hogy ezzel a helyzettel kezdjünk valamit, de nagyon fontos, hogy a munka élére csak a döntéshozók – legyenek akár települési, országos, politikai vagy gazdasági döntéshozók – tudnak állni, mert az ő kezükben van a legtöbb erőforrás és lehetőség – hangsúlyozta Perger András, aki elismert: – Nem mondható az, hogy Magyarország nem tesz semmit, de mindig lehet többet tenni. Nagy adósságok állnak a mindenkori magyar kormányzat területén. Lassan 20 éve foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, így politikától függetlenül tudom mondani, hogy már régóta mondjuk, hogy sokkal komolyabb erőforrásokat kell fektetni a megújuló energiaforrásokba, a szél- és napenergia fejlesztésébe elsősorban, illetve az energiahatékonysági intézkedésekbe. Közismert, hogy Magyarországon mennyire leromlott az ingatlanállomány, ami abban ölt testet, hogy a szükségesnél lényegesen több energiával tudjuk ezt üzemeltetni és fűteni.
Sokszor, sok helyen lehet találkozni azzal a hozzáállással is, hogy nem mi vagyunk a felelősek elsősorban ezért a helyzetért, ezért miért éppen nekünk kellene tennünk bármit is, ha például az USA vagy Kína nem tesz semmit sem. Ezzel kapcsolatban a Greenpeace munkatársa kifejtette:
– Közös hajóban evezünk a Földön, olyan nincs, hogy én kevésbé vagyok felelős, ezért tegyen ez ellen valaki más. Ujjal mutogatni nem egy jó taktika ebben a helyzetben. Nekünk is előre kell menni és cselekedni kell. Fordítsuk meg a kérdést. Magyarország tavaly nyáron egy vétóval megakadályozta, hogy az Európai Unió elfogadjon egy nyilatkozatot, amiben 2050-re klímasemlegességet vállalt volna célkitűzésként. Ez azt eredményezte, hogy az egész klímavédelmi folyamat lelassult legalább egy félévvel. Sem szeptemberben, sem a decemberi klímakonferenciára nem tudott úgy részt venni az EU, hogy egy közösen elfogadott erős klímavédelmi stratégiát tudott volna felmutatni. Amiből látszik, hogy a magukat kicsinek tartó országok is milyen fontos lépéseket tudnak akadályozni. (Vagy tehetnének akár meg inkább. – a szerk.)
